24:1 10.23. Október - Készen a Lélek befogadására
24:2 BÍZZUNK ÍGÉRETÉBEN
24:3 "Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül." (Zsid 4:16)
24:4 Az Úr nem engedi, hogy az Ő elkínzott, megpróbált gyermekei Sátán kísértéseinek célpontjává váljanak. Bízhatunk Jézusban. A menny bővelkedik áldásokban, örömünk van Jézusban, és ez az örömünk majd be is telik. Talán nincs, mert nem kérünk, vagy mert nem kérjük hittel, vagy nem hisszük, hogy a Szentlélek különleges befolyása által áldásában részesülhetünk. Az igazi istenkeresőre a Szentlélek kegyelmes befolyása árad ki akkor, amikor Krisztusról elmélkedik, azért hogy a befogadó tovább adhassa a megmentő igazságot.
24:5 Miért nem hisszük el, hogy "Ezt mondja az Úr". Semmilyen körülmények között ne szűnjünk meg imádkozni. A Lélek bár akarja, de a test erőtelen, mindezt Jézus nagyon jól tudja. Ne aggódj erőtlenséged miatt, az idegesség kétséget és bizalmatlanságot szül. Neked egyszerűen csak hinned kell, hogy Jézus képes megmenteni a teljes pusztulástól téged, és mindazokat is, akik őáltala folyamodnak az Úrhoz. Jézus azért él, hogy közbenjárjon értünk.
24:6 Mit értünk közbenjáráson? Ez az az aranyfonal, amely a véges embert a végtelen Isten trónjához köti. Az emberi képviselő, akinek megmentéséért meghalt Krisztus, Krisztus trónját ostromolja, és az ő könyörgését Jézus veszi fel, aki saját vérén vásárolta meg őt. A mi nagy főpapunk az ő igazságában részesíti azokat, akik ezt komolyan kérik, és Krisztus imája egyesül az emberi közbenjáróéval.
24:7 Krisztus szeretné, ha gyermekei szüntelenül imádkoznának. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan térdre kell esnünk, de az ima a hívő számára a lélek lélegzetvétele. A mi csendes kéréseink - akárhol is legyünk - felszállnak az Úrhoz, és Jézus, a mi szószólónk, segítségünkre lesz és igazságosságának tömjénével továbbítja kéréseinket az Atyához.
24:8 Az Úr Jézus szereti gyermekeit, s mikor azok bizodalmukat beléhelyezik és teljesen őrá hagyatkoznak, megerősíti őket. Jézus bennük él, megszentelő Lelkével hatja át őket, és Önmagának kiárasztásával gondoskodik életnedűről a lélek számára, biztosítva lelküknek az alapvető lelki táplálékot. (Sabbath School Worker, 1896. február 1.)