8:71 Egész Izrael hallatára, Isten félelmetes fenségében szólt hozzájuk a Sínai-hegyről, kinyilatkoztatván törvényének szabályait. A népet lenyűgözte bűnének tudata, félt, hogy az Úr jelenlétének dicsősége megemészti, azért könyörgött Mózesnek: "Te beszélj velünk, és mi hallgatunk, de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk." Isten felhívta Mózest a hegyre, hogy közölje vele Izraelnek adott törvényeit. Ám milyen hamar elmosódott az az ünnepélyesen komoly benyomás, amit Isten jelenlétének megnyilatkozása, fénye tett a népre. Még a seregnek a vezetői is, úgy látszott - elvesztették józan eszüket. Istennel kötött szövetségüknek emléke, rettegésük, amikor rendkívül megrettenve és nyögve arcukra estek, mindez füstként tűnt el. Noha Isten dicsősége, mint megemésztő tűz még mindig a hegy csúcsán nyugodott, ám amikor Mózes eltávozott közülük régi gondolatviláguk, érzelmeik és szokásaik éreztették hatásukat. A nép megunta a várakozást Mózes visszatérésére, s követelte, hogy Istent látható alakban tisztelhesse.