8:20 Míg egyrészt nagyon féltek az Isten szolgálatában jelentkező elragadtatásoktól és lelkesedéstől, másrészt lelkesedés mutatkozott olyan vonalon, mellyel sokan rokonszenveznek. Utalok a népünk között tartott mulatságokra. Népünk ezeknek az alkalmaknak sok időt és figyelmet szentelt. Az a nép, amely Krisztus szolgájának vallja magát, de vajon ezek az összejövetelek megdicsőítették-e az ő nevét? Meghívták-e Jézust, hogy ő elnököljön közöttük? Társas érintkezést szolgáló összejövetelek igen hasznosak és tanulságosak lehetnek, ha a társaság tagjainak szívében Isten szeretete él, ha azért jönnek össze, hogy Isten igéjére vonatkozólag gondolataikat kicseréljék, vagy pedig művének előbbre vitelét szolgáló módszereket mérlegeljék, és ha embertársaikkal jót cselekszenek. Ha semmi sem hangzik el, ami megszomorítaná Isten Szentlelkét, sőt örömmel üdvözlik, mint kedves vendégüket, akkor dicsőítik Istent, akik pedig részt vettek az összejövetelen felüdülnek és megerősödnek. "Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelői, az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték őelőtte azoknak, akik félik az Urat és becsülik az ő nevét. És azon a napon azt mondja a Seregeknek Ura, amelyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvesek nekik."