5:1 ÁLNOK, CSALÁRD TEVÉKENYSÉG
5:2 Majd rájövünk, hogy a hamis üzenetek hordozóinak nincsenek magas eszményeik a tisztességről, a becsületességről. A népet megcsalják, tévedéseiket White testvérnő bizonyságtételeivel keverik, nevét felhasználják, hogy művüket hatásossá tegyék. A bizonyságtételekből kiemelnek szemelvényeket, ezeket elcsavarják, hogy állításaikat alátámasszák, majd beállítják csalásaik közé, azért hogy tévedéseiknek súlyt adjanak, s hogy az emberek befogadják. Félremagyarázzák, helytelenül alkalmazzák mindazt, amit az Úr a gyülekezetnek adott, azért, hogy intse, tanácsolja, feddje, vigasztalja és bátorítsa Isten maradék népének tagjait. Akik a "Bizonyságtételeket" Isten üzenete gyanánt fogadják el, általuk áldásban, segítségben részesülnek, ám azok, akik részekre bontják, csupán azért, hogy saját elméletüket vagy eszméjüket támogassa, hogy tévedésüket igazolja, számukra saját tanításaik sem áldást, sem jótéteményt nem nyújtanak. Állítani, hogy a h. n. adventista gyülekezet Babilon, csak Sátán kijelentésének ismétlése, aki az atyafiak vádolója, mert vádolja őket Isten előtt nappal és éjjel. A Bizonyságtételekkel való visszaélés következtében lelkek csüggednek el, mert nem tudják megérteni a Bizonyságtételek kapcsolatát a tévelygők állításaival, ugyanis Isten terve az volt, hogy a Bizonyságtételek az igazság keretében foglaljanak helyet.
5:3 Akik a tévelygés mellett szállnak síkra, ezt mondják: "az Úr szólott" eddig az Úr nem szólt. A hamisságról tesznek bizonyságot, nem az igazságról. Akik azt az üzenetet hirdetik, hogy az egyház Babilon, ha arra használták volna fel ennek a tévedésnek a terjesztésére szánt röplap költségeit, hogy rombolás helyett építsenek, akkor igazolták volna, hogy az Isten által vezetett néphez tartoznak.
5:4 Nagy munka vár ránk e világon, nagy munkát kell végeznünk külterületeken. Iskolákat kell létesítenünk, hogy a misszióterületekre mehessenek. A külmisszióban nemcsak lelkészekre van szükség, hanem bölcs, helyes ítélőképességű munkásokra, minden vonalon. A világ minden részéből hangzik felénk a macedóniai kiáltás: "Jer át... és segíts rajtunk!" Tekintve felelősségeinket, nevezetesen, hogy elmenvén e széles világra, prédikáljuk az evangéliumot minden népnek, emberekre és anyagi eszközökre van szükségünk, ám Sátán minden elképzelhető úton-módon azon dolgozik, hogy ezeket az anyagiakat felhasználja, s így megakadályozza az embereket, hogy munkájukat kiszabott feladatukat elvégezzék. Azt a pénzt, amit a jó munkára használhatnánk fel, - nevezetesen imaházak építésére, iskolák alapítására, fiatal férfiak és nők kiművelésére, hogy munkásokat képezhessünk ki a misszióterületekre, hogy kimehessenek és türelmesen, értelmesen munkálkodva, teljes kitartással, mint Istennek ügyvivői, egy népet készítsenek elő Istennek nagy napjára - elvonják hasznos, áldott rendeltetésétől, hogy gonosz és átkos művét végezze.
5:5 Istennek nagy napja közeledik, s igen siet, nagy munkát kell végeznünk, mégpedig hamar. Ám látjuk, elvégzendő sok munkánk közben, hogy az időszerű igazság hitvallói között többen vannak, akik nem tudják, hogy a rájuk bízott javakat hogyan költsék el, s éppen szelídség és alázat hiányában nem látják, hogy milyen nagy az elvégzendő feladat, munka. Akik Jézustól tanulnak, Isten munkatársai lesznek. Ellenben, akik tévtanok hirdetésével foglalkoznak, pénzüket és idejüket hiábavalóságra költik. Az új területek hű munkásaira csak fokozottabb terheket rónak, mert ahelyett, hogy idejüket az igazság terjesztésére szentelhetnék, kénytelenek a hamis tanok hirdetőinek munkáját ellensúlyozni.
5:6 Akik ilyen munkát végeztek, ha szükségét érezték volna, hogy Krisztus imája szerint cselekedjenek, amelyet éppen keresztre feszítése előtt tárt Atyja elé, - nevezetesen, hogy tanítványai egyek legyenek, miképpen ő és az Atya egy, - akkor nem tékozolnák el a rájuk bízott s a mű előbbre vitele érdekében annyira szükséges javakat. Nem vesztegetnének drága időt és tehetséget arra, hogy tévelygést terjesszenek s arra kényszerítsenek odaszentelt munkásokat, hogy idejüket rossz befolyásuk ellensúlyozására fordítsák. Ilyen jellegű tevékenység nem felülről, hanem alulról ered.
5:7 "Ki féli közületek az Urat? És ki hallgat az ő szolgája szavára? Ő, aki sötétségben jár és nincs fényesség neki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez! Íme, ti mind, akik tüzet gyújtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, amelyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok, fájdalomban fogtok feküdni!" Akik azt az üzenetet terjesztették, hogy az egyház Babilon, üzenetük olyan benyomást tett, mintha nem volna egyháza e földön.
5:8 ÉLŐ EGYHÁZ
5:9 Van-e Istennek élő egyháza? Igen, Istennek van egyháza, de küzdő, harcoló egyháza még nem a diadalmas egyháza. Fájlaljuk, hogy vannak fogyatékos tagjaink, hogy konkoly is nő a búza között. Jézus mondotta: "Hasonlatos a mennyeknek országa az emberhez, aki az ő földébe jó magot vetett, de amikor az emberek aludtak, eljöve az ő ellensége és konkolyt vete a búza közé, és elméne. ... A gazda szolgái pedig előállván, mondának néki: Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? Honnan van ezért benne a konkoly? Ő pedig mondá nekik: Valamely ellenség cselekedte ezt. A szolgák pedig mondának neki: Akarod-é tehát, hogy elmenvén összeszedjük azokat? Ő pedig monda: Nem. Mert amikor összeszeditek a konkolyt, azzal együtt netalán a búzát is kiszaggatjátok. Hagyjátok, hogy együtt nőjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt és kössétek kévékbe, hogy megégettessék, a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe."
5:10 A búzáról és a konkolyról szóló példázatból látjuk annak okát, hogy a konkolyt miért nem gyomlálták ki. Azért, hogy vele együtt nehogy a búzát is kiszakítsák. Emberi vélemény és megítélés súlyos hibákra vezetne. Ám nehogy ilyen hibát elkövethessenek, nehogy egyetlen búzakalászt kitépjenek. A Mester mondja: "Hagyjátok, hogy együtt nőjön mind a kettő az aratásig": akkor majd az angyalok összegyűjtik a konkolyt, hogy megégettessék. Noha gyülekezeteinkben bár állítjuk, hogy magasabb rendű, haladottabb igazságokban hiszünk, mégis vannak fogyatékosak, tévelygők, mint konkoly a búza között, ám Istenünk hosszan tűrő, türelmes Isten. Megfeddi és figyelmezteti a tévelygőket, ám nem pusztítja el azokat, akik nehezen tanulják meg a szükséges leckéket. Nem szakítja ki a konkolyt a búza közül. A konkoly és a búza együtt növekszik az aratásig. Amikor pedig a búza eléri a teljes nagyságát, fejlettségét, éppen érettségének jellegzetessége következtében megkülönböztethető a konkolytól.
5:11 Krisztus egyháza e földön nem tökéletes, de Isten nem pusztítja el egyházát tökéletlenségei miatt. Voltak és lesznek, akik buzgólkodnak, ámbár nem ismeret szerint. Akik megtisztítanák az egyházat, akik kiszaggatnák a konkolyt a búza közül. Ám Krisztus részletesen felvilágosított arra nézve, hogy hogyan bánjunk a tévelygőkkel s a megtéretlen tagokkal. Hirtelenül, elhamarkodottan sosem szabad eljárnunk, hogy kizárjuk azokat, akiket jellemteleneknek tartunk. Konkoly mindaddig mutatkozik a búza között, ám több bajt okozna, ha kigyomlálnók a konkolyt, ezt csakis Isten által elrendelt úton-módon tehetjük meg. Az Úr szaporítja népének számát őszintén megtért tagokkal, ám Sátán ugyanakkor behoz a gyülekezetbe megtéretlen elemeket is. Míg Krisztus a jó magot veti, Sátán konkolyt vet. A gyülekezet tagjaira állandóan két egymással ellenkező befolyás árad. Az egyik a gyülekezet megtisztítását célozza, a másik pedig Isten népének megrontására törekszik.
5:12 JÚDÁSNAK VOLTAK ALKALMAI
5:13 Jézus tudta, hogy Júdás jelleme fogyatékos, ám ennek ellenére tanítványai sorába fogadta. Ugyanazokban a kiváltságokban, alkalmakban részesítette, mint a többit, a választottakat. Júdásnak semmi mentsége sem volt utóbb követett útjára, eljárására. Júdásból is az igének cselekvője válhatott volna, ahogyan Péterből, Jakabból és Jánosból és a többiekből. Jézus értékes tanításokat adott munkatársainak, amelyek teljes megtérésükre vezethettek. Megszabadulhattak, mentesülhettek jellemük foltjaitól, fogyatékosságaitól.
5:14 AZ EGYHÁZ SEM TÖKÉLETES
5:15 Sokan, amikor a gyülekezethez csatlakoznak, azt hiszik, hogy várakozásaik teljesülnek, mert tiszta és tökéletes testvériséghez csatlakoztak. Hitükben buzgók, de ha látják a gyülekezeti tagok hibáit, felkiáltanak: "Elhagytuk a világot, azért, hogy szabaduljunk a jellemtelenektől, ám a gonosz itt is dolgozik." Ők is felteszik a kérdést, ahogyan a szolgák a példázatban: "Honnan van azért benne a konkoly?" Ne érezzünk csalódást, hiszen az Úr nem ígérte nekünk, hogy a gyülekezet tökéletes, összes igyekezetünk sem elegendő arra, hogy a harcoló egyházat olyan tisztává tegyük, mint amilyen a diadalmas egyház lesz majd. Az Úr megtiltja, hogy erőszakos úton-módon járjunk velük szemben, akiket tévelygőknek tartunk, s a hibásakat, a fogyatékosokat sem közösíthetjük ki, zárhatjuk ki vagy bélyegezhetjük meg.
5:16 Halandó ember könnyen tévedhet a jellem megítélésében, ám Isten e tekintetben nem bízza az ítélkezést alkalmatlan egyénekre. Nem mi döntjük el, hogy miből áll a búza s miből a konkoly. Az aratás ideje mutatja meg, határozza meg a két osztály jellemét, amelyet az Úr a búza és a konkoly jelképével ábrázol, tár elénk. A szétválasztást Isten angyalai végzik, Isten nem bízta emberekre.
5:17 Az egyházban mutatkozó sátáni befolyások egyik jelensége a tévtan, s a megtéretlen lelkek elfogadják. Emberek nem engedelmeskednek Jézus Krisztus szavainak, mégis így akarnak a hit, lélek és tantétel egységére jutni. Nem munkálkodnak a lélek egységéért, amiért Krisztus imádkozott, s ami hatásossá tenné Krisztus tanítványainak bizonyságtételét, mert meggyőzné a világot, hogy Isten elküldte Fiát a világra., "valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Ha az, az egység élne Isten népe között, amelyért Krisztus imádkozott, akkor élő tanúságtevők lennének, akikből világosság, fény árad szét a világ erkölcsi sötétségének közepette.
5:18 SÁTÁN KÍSÉRTÉSEI
5:19 Ahelyett, hogy a hívők között egység uralkodna, széthúzást látunk, mert megengedik, hogy Sátán közéjük férkőzzék. Akik nem tanulnak Krisztustól szelídséget és alázatosságot, azokat tetszetős csalásaival és megtévesztéseivel ráveszi, hogy a gyülekezettől eltérő vonalat válasszanak, s ha lehetséges bontsák meg az egyház egységét. Férfiak lépnek fel fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magukhoz vonják. Állítják, hogy Istentől nagy világosságot kaptak, ám hatása alatt hogyan cselekszenek? Vajon azt az utat járják-e, amelyen a két emmausi tanítvány járt? Akik, amikor világosság áradt lelkükbe, visszatértek, s elmondották társaiknak, akiket Isten vezetett és vezet, hogy látták Jézust és beszéltek Vele.
5:20 Vajon azok a férfiak, akik állították, hogy az egyházat illetőleg világosságot kaptak, ezt az utat járták-e? Vajon felkeresték-e azokat, akiket Isten, élő bizonyságtevőkként kiválasztott? Igazolták-e, hogy ez a világosság fejleszti, növeli képességüket, hogy egy népet készítsenek elő az Úr Isten nagy napjára? Vajon kértek-e tanácsot tőlük, akik hordozták és hordozói az igazságnak és eljuttatják a világhoz az utolsó intő üzenetet? Vajon tanácskoztak-e velük, akiknek Isten dolgaiban mélységes tapasztalatai vannak? Ezek az emberek, akik annyira buzgólkodnak az ügy érdekében, miért nem voltak a Battle Creekben tartott nagygyűlésen, mint azok az odaszentelt életű férfiak Jeruzsálemben, a Szent Lélek kiárasztása alkalmával? A mű központjában, szívében ezek az emberek feltárták világosságot árasztó kincseiket, s mialatt az Úr Szentlelkét árasztotta a népre, vajon kaptak-e azok a férfiak a mennyei kenetből? Mialatt Isten Lelkének indítása, késztetése nyilvánvalóan mutatkozott a nép között, s lelkek tértek meg, s szíveket indított töredelemre, voltak, akik Sátán sugalmazására hallgattak, alulról jövő erő hatotta át őket, hogy felkeljenek és hirdessék, hogy éppen a Szentlélek áldásában részesült nép, majdan a kései eső és az egész világot megvilágító dicsőség részese jelenti Babilont. Ezek a hírnökök vajon az Úrtól kapták-e üzenetüket? Nem, mert nem az igazság üzenete.
5:21 AZ EGYHÁZ: A VILÁG VILÁGOSSÁGA
5:22 Noha az egyház bajokkal küzd, s küzdeni fog egészen a világ végéig, mégis ezekben az utolsó napokban az egyház a világ világossága, mert a világot beszennyezte, és erkölcsében megrontotta a bűn. Az egyház, erőtlenségében és fogyatékosságában, noha feddésre intésre és tanácsra szorul, mégis az egyedüli célpont a földön. Krisztus legfőbb gondviselésének részese. A világ műhely, amelyben emberek és mennyei lények együttműködnek, ahol Jézus kegyelme és isteni irgalma által emberek szívén kísérletezik. Angyalok csodálkozva szemlélik emberek jellemének átalakulását, akik életüket Istennek szentelik. Örömüket énekekben fejezik ki, s elragadtatottan dicsőítik Istent és a Bárányt. Látják, hogy akik természet szerint a harag gyermekei, megtérnek, Krisztus munkatársaivá válnak, s Lelkeket nyernek meg Istennek. Látják, hogy akik a sötétségben senyvedtek, a világ világosságává válnak, hogy világítsanak e gonosz és romlott nemzetség erkölcsi éjszakája közepette. Látják, hogy előkészülnek Urukkal való együttszenvedésre, hogy azután Vele együtt részesei lehessenek dicsőségének a mennyei országában.
5:23 Istennek van egyháza e földön. Az, az egyház felmagasztalja, fennen lobogtatja a sárba tiprott törvényt, s a világ elé tárja Istennek Bárányát, aki elveszi a világ bűneit. Isten egyháza a letéteményesek Krisztus kegyelme gazdagságának, s az egyház által szemlélteti végül is és teljesen szeretetét e világ iránt, amelyet bevilágít dicsőségével. Végül pedig megvalósul Krisztus imája, nevezetesen, hogy egyháza olyan egységes legyen, mint amiképpen ő egy az Atyával. Az egyház részesül a Szentlélek gazdag ajándékában, s minthogy állandóan árad Isten népére, tagjai Isten üdvözítő hatalmának bizonyságtevői lesznek e világon.
5:24 E világon jelenleg csak egyetlen egyház építi a régi romokat, alapzatait felrakja, ösvényeit megújítja, ha pedig bárki is felhívja a világ, vagy a többi egyház figyelmét erre az egyházra, s Babilonnak bélyegzi, az Sátánnal működik együtt, az atyafiak vádolójával. Lehetséges-e, hogy közülünk támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, s akik éppen Sátán kijelentéseinek adnak hangot, nevezetesen mindannak, amit Sátán terjeszteni kíván e világon az Isten parancsolatainak megőrzőiről, s akik Jézus hitével bírnak? Vajon nincs-e elegendő tennivalótok, hogy buzgalmaitokat kiéljétek, hogy feltárjátok az igazságot a tévedés sötétségében élőknek? Ti pedig, akiket Isten anyagi javak és képességek sáfáraivá tett, rosszul használtátok fel az Úr javait, mert a tévedést terjesztettétek. Az egész világ gyűlöli azokat, akik Isten törvényének kötelező voltát hirdetik. A Jehovához hű egyház nem közönséges harcot vív. "Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság Lelkei ellen, melyek a magasságban vannak." Akik e harc jelentőségének csak valamennyire tudatában vannak, azok nem fordítják fegyverüket a harcoló egyház ellen, hanem minden erejüket megfeszítve, együttműködnek Isten népével a gonoszság lelkei ellen.
5:25 Akik hozzálátnak, hogy egyéni felelősségükre üzenetet hirdessenek, akik noha állítják, hogy Isten tanítja és vezeti őket, mégis csak rombolnak, hogy megsemmisítsék azt, amit Isten éveken keresztül felépített, azok nem Isten akaratát teljesítik. Tudjátok hát meg, hogy ezek a férfiak a nagy csaló oldalán állnak. Ne higgyetek nekik. Ezek a férfiak Isten és az igazság ellenségeivel szövetkeztek. A lelkészkar rendjét papi csalás rendszerének gúnyolják majd. Ezektől tartózkodjatok, üzenetükkel ne legyen közösségetek. Bármennyire idézik is a Bizonyságtételeket, s bármennyire is fedezni akarják magukat általuk. Ne fogadjátok be őket, mert munkájukat nem Isten bízta rájuk. Ilyen tevékenység csak a Bizonyságtételekbe vetett hit csökkenését, elvesztését eredményezheti, és amennyire lehetséges, éveken át folytatott munkámat akarják megsemmisíteni, hatástalanná tenni.
5:26 Majdnem egész életemet annak a munkának szenteltem, ám terheimet gyakran csak megnehezítette, hogy férfiak támadtak, s olyan üzeneteket hirdettek, amelyeket nem Isten adott nekik. A gonosz munkásoknak ez a csoportja részeket szemelt ki a Bizonyságtételekből, tévedések keretébe helyezte, azért, hogy ebben a keretben téves bizonyságtételüket alátámassza, annak nyomatékot adjon. Ha nyílván valóvá válik, hogy üzenetük téves, akkor a Bizonyságtételeket, minthogy tévedéseikkel kapcsolatos, ugyancsak megvetés éri, a világ népei pedig, mert nem tudják, hogy az idézett Bizonyságtételek csupán magánlevélnek a kivonatai, - melyet engedélyem nélkül használtak fel, - bizonyítéknak veszik, hogy munkám nem Istentől ered, nem igazság, hanem hamisság. Akik Isten művére ilyen szégyent hoznak, eljárásukért Isten előtt felelnek majd.
5:27 ISTEN ÁLTAL ELRENDELT EVANGÉLIUMI SZOLGÁLAT
5:28 Istennek van egyháza, s a gyülekezetnek Istentől rendelt lelkészkara. ."És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul. A szentek tökéletesítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére. Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére. Hogy többé ne legyünk gyermekek, akiket ide, s tova, hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az emberek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által. Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk abban, aki a fej. a Krisztusban."
5:29 Az Úrnak vannak ügyvivői és egyháza, ez az egyház átélte az üldözést, a harcot és a sötétséget. Jézus szerette az egyházat és önmagát adta érette, gondját viseli, megjavítja, nemesbíti és felemeli, hogy szilárdan megállhasson e világ romboló befolyása között. Isten rendelt és megbízott férfiakat, hogy az egyház felett féltő gondossággal őrködjenek, éberen és kitartóan, nehogy Sátán gonosz tervei megdönthessék, legyőzhessék, hanem megállhasson e világban, hogy Isten dicsőségét terjessze az emberek között. Gondolatok ütköznek egymással, elvek elvekkel, az igazság a tévelygés ellen, ám nemsokára a csúcsfokát elérő küzdelemben, - amely már megkezdődött - tapasztalt férfiak végezzék Istentől rendelt munkájukat, őrködjenek lelkek felett, mert számadással tartoznak róluk.
5:30 Akik azt a téves üzenetet hirdetik, az egyházat Babilonnak bélyegzik, azok elhanyagolják Istentől kiszabott munkájukat, ellenkeznek a szervezettek, ellenkeznek Isten világos parancsával, nevezetesen, hogy "hozzák be mind a tizedet Isten tárházába." /Mal. 3:10./
5:31 Ezek a férfiak azt képzelik, hogy megbízást kaptak, hogy figyelmeztessék Isten választottait, akikre az igazság üzenetének terjesztését bízta. Ezek a munkások nem használnak Isten ügyének, nem építik Isten országát, tevékenységük azonos az igazság ellenségének eljárásával. Vajha ezek a férfiak, akik harcolnak az Isten által rendelt utak és eszközök ellen, amelyekkel művét e veszélyes napokban előbbre vinni kívánja, felhagynának az Írással ellenkező nézeteikkel, az Isten által elrendelt ügyvivők, eszközök lényegét, hivatását illetőleg.
5:32 Értse meg tehát mindenki leírt szavaimat. Kik Isten munkatársai, azok az ő eszközei, önmagukban ugyan nem bírnak erényekkel vagy szentséggel. Csakis ha a mennyei értelmes lényekkel együttműködnek, akkor érhetnek el eredményt. Csak cserépedények, letéteményesek, akikben Isten, igazságának kincseit helyezte. Pál plántált, Apollós öntözött, ám egyedül csak Isten adja a növekedést.
5:33 Isten, elrendelt eszközei útján beszél, tehát senki se, sem emberek szövetsége ne bántsa meg Isten lelkét, azáltal, hogy nem akarja meghallgatni Isten üzenetét, önmagukat zárják sötétzárkába. Elzárják saját lelküket mondhatatlan áldások elől és megrabolják Krisztust az őt megillető dicsőségtől, azáltal, hogy hívott ügyvivőit mellőzik, s így tiszteletlen viselkedést tanúsítanak.