4:1 MIT MŰVELT AZ ISTEN!
4:2 Áttekintve múltunk történelmét, haladásunk minden egyes lépését, egészen mai helyzetünkig, csak azt mondhatom, Hála Istennek! Ha látom Isten művét, csodálat fog el, bizalom hat át Krisztus, a mi Vezetőnk Iránt. Nincs mit félnünk a jövőtől, csak ha elfeledkeznénk arról az útról, amelyen az Úr vezetett bennünket.
4:3 Immár erős nép vagyunk, vessük hát bizodalmunkat az Úrba! Mert hiszen Isten igéjének hatalmas igazságaival foglalkozunk. Mindenért, amivel bírunk, hálával tartozunk, hálásak lehetünk. Ha a világosságban járunk, ahogyan Isten élő igéjéből árad ránk, felelősséggel is tartozunk éspedig a nagy világossághoz mérten, ahogyan Istentől kaptuk. Sok kötelességünket kell teljesítenünk, mert hiszen szent igazságnak vagyunk letéteményesei, hogy azt a világnak továbbítsuk szépségben és dicsőségben. Adósok vagyunk Istennel szemben minden előnyért melyben részesített, nevezetesen, hogy az igazságot jellemünk szentségével megszépítsük, s hogy eljuttassuk a remény, a szeretet intő, vigasztaló üzenetét azokhoz, akik a tévedés és a bűn sötétségében élnek.
4:4 Hála Istennek mindazért, amit ifjúságunkért tehettünk, a lehetőségekért, vallási és szellemi kiképzésük terén. Többen felkészülhettek arra, hogy a mű különböző ágaiban tevékenykedjenek, nemcsak Amerikában, hanem a külmisszióban is. Sajtónk irodalmat állított elő, mely szertevitte a világba az igazság ismeretét. Minden adományt, melyek patakokhoz hasonlóan duzzasztották a jótékonyság folyamát, ismerjünk el, adjuk érte hálát Istennek.
4:5 Ifjaink ma már egy hadsereget jelentenek, s ez a sereg sokat tehet, csak helyes irányításra és buzdításra szorul. Akarjuk, hogy gyermekeink higgyék az igazságot. Akarjuk, hogy Isten megáldja őket. Akarjuk, hogy kivegyék részüket jól szervezett tervek megvalósításában, hogy ifjú társaikon segítsenek. Mindannyian részesüljenek olyan kiképzésben, hogy helyesen képviseljék az igazságot, hogy számot adjanak a bennük élő reménységről, hogy dicsőítsék Istent a mű bármely ágában, ahol képességeiknek megfelelően munkálkodhatnak.
4:6 Mint Krisztus tanítványainak, kötelességünk, hogy terjesszük a világosságot, melyről tudjuk, hogy a világ nélkülözi. Legyenek Istennek gyermekei "gazdagok jócselekedetekben, legyenek szíves adakozók, közlők. Kincset gyűjtvén maguknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet." 1Tim. 6: 18. 19.
4:7 A MARADÉK EGYHÁZ NEM BABILON
4:8 Szomorúan olvastam S. testvér és munkatársai röpiratát. Beleegyezésem nélkül a Bizonyságtételekből szemelvényeket használtak fel az általuk kiadott röpiratban, azért, hogy a dolgot úgy tüntessék fel, mintha írásaim alátámasztanák és helyeselnék álláspontjukat. Ez az eljárásuk sem nem helyes, sem nem jogos. Jogtalanul és merészen olyan elméletet tártak embertársaik elé, mely csak megtéveszthet és pusztíthat. A múltban már többen vetemedtek ilyesmire, úgy tüntették fel dolgukat, mintha a Bizonyságtételek támogatnák tarthatatlan, hamis állításaikat.
4:9 Világosságot kaptam arra nézve, hogy S. testvér és a vele rokonszenvezők álláspontja nem helyes, hanem a napjainkat jellemző "íme itt, íme ott" mozgalmak közé tartozik. Csak egy példát hozok fel annak megvilágítására, hogy S. testvér hogyan állította össze röpiratát. Egyik lelkészünknek magánlevelet írtam. Az illető, bízva abban, hogy jóindulattal S. testvér segítségére lehet, levelem másolatát elküldte neki. Ám ahelyett, hogy személyesen iránta tanúsított jóindulatnak tartotta volna, röpiratában a levél egyes részeit, mint kiadatlan "Bizonyságtételeket" használta fel, hogy álláspontját alátámassza. Tisztességes eljárás-e ez? A bizonyságtétel semmit sem tartalmazott, ami S. testvér álláspontját támogatta volna, ám ő helytelenül alkalmazta, - mint sokan az Írásokat - mégpedig a saját és mások lelkének kárára. Isten ítél majd felettük, akik jogtalanul és merészen tisztességtelen eszközökhöz folyamodnak, azért, hogy amit igazságnak vélnek alátámasszák és hatásossá tegyék. Máshoz intézett magánlevél felhasználása által, S. testvér visszaélt az illető jóindulatával, aki segíteni szeretett volna rajta. A "Hangos Kiáltás" című s az egyházak bukásáról szóló röplapok kiadó társaságok bizonyságát adták annak, hogy a Szentlélek nem munkálkodik bennük. "Gyümölcseikről ismeritek meg őket."
4:10 Akik ezeket a helytelen állításokat tartalmazó röplapokat megkapják, olyan benyomást nyernek, mintha én is támogatnám álláspontjukat, s ezekkel a munkásokkal együttesen hirdetem az általuk úgynevezett "új világosságot." Tudom, hogy üzenetükbe igazság is vegyül, ám az igazságot helytelenül alkalmazzák, összefüggéséből kiragadták, tévedéssel vegyítették. Testvérünknek, aki hozzá intézett levelem másolatát ezeknek a férfiaknak elküldte, csak azt mondhatom, hogy ebben az ügyben egyáltalán nem hibáztatom. Ha helytelenül elítélnélek és megrónálak, - noha indokaid és szándékaid csak jók voltak, - akkor Isten, az én eljárásomat hibáztatná. Ha a testvér, akin segíteni akartál, visszaélt bizalmaddal, ne hibáztasd magad, és ne bánkódj hűtlenségének következményei miatt.
4:11 OKTATÁSOK A TANÍTVÁNYOK SZÁMÁRA
4:12 A bizonyságtételek olyan dolgokat tartalmaznak, amelyek általában nem a világnak, hanem Isten hívő gyermekeinek szólnak. Ennél fogva helytelen, ha a nyilvánosság, a nagyközönség számára alkalmazzuk, akár oktatás, intés, megrovás vagy tanács alakjában. A világ Megváltója, Isten küldötte a világ legnagyobb Tanítója néhány tanítását csak tanítványaira bízta, s nem a világnak szánta. Voltak az őt követő tömegek számára szóló közleményei, ám volt különleges világossága, és oktatása követői száma, ezt nem közölte a nagy gyűléssel mert hiszen meg sem értették volna. Kiküldte tanítványait, hogy prédikáljanak, s amikor első misszióútjukról visszatértek, az Isten országa evangéliumának hirdetésében szerzett tapasztalataikról beszámoltak, Jézus így szólt hozzájuk: "Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé." Jézus ilyen magányos helyen tanította, ihlette tanítványait, tanácsokat adott nekik melyekre munkájukban szükségük volt. Ám ezeket az oktatásokat nem kívánta szertesugározni a vegyes tömeg közé, mert szavai csakis tanítványainak szóltak.
4:13 Több alkalommal, amikor az Úr gyógyítása csodáit művelte, a gyógyultaknak meghagyta, hogy senkinek el ne mondják. Ezt az utasítását be kellett volna tartaniuk, tudva azt, hogy Krisztusnak nyomós okai voltak arra, hogy hallgatást parancsoljon. Ezt a kifejezett kívánságát teljesíteniük kellett volna. Az Úr tudta, hogy a betegek gyógyítása, csodatettei által, nevezetesen, hogy a vakok látását visszaadta, a bélpoklosokat megtisztította, saját életét veszélyeztette. Ha a papok és a főemberek nem fogadták el az ő küldetéséről Általa adott bizonyítékokat, akkor félremagyarázzák, meghamisítják a csodatetteket is, és csak vádakat koholnak Ellene. Igaz, hogy sok csodát tett nyilvánosan is, de több esetben kérte a gyógyultakat, senkinek se mondják el, mit tett érettük. Ha előítéleteket szítottak Ellene, ha irigység és féltékenység zárta el útját, akkor Jézus elhagyta a városokat, s azokhoz fordult, akik figyeltek szavaira és értékelték a közölt igazságokat.
4:14 Az Úr Jézus jónak látta, hogy több dolgot megvilágítson tanítványai előtt, amiket nem tárt fel a tömeg számára. Világosan kinyilatkoztatta előttük az írástudók, farizeusok és papok őiránta tanúsított gyűlöletének okát. Beszélt nekik szenvedésről elárultatásáról és haláláról, ám a világ előtt ezeket a dolgokat nem tárta fel olyan világosan. Követőit figyelmeztette, feltárta előttük a jövő szomorú fejleményeit, s azt is, hogy mi vár rájuk. Követőinek értékes oktatásokat nyújtott, amit azonban még ők sem értettek meg, csak halála, feltámadása és mennybemenetele után. Amikor a Szentlélek kiáradt rájuk, emlékeztette őket mindarra, amit Jézus előzetesen kijelentett nekik.
4:15 VISSZAÉLÉS A BIZALOMMAL
4:16 Szent bizalommal élt vissza az, az ember, aki másokkal közölte ezt amit Jézus titokban kívánt tartani. Ez egyben az igazság ügyére szégyent és bejt hozott. Az Úr alkalmas figyelmeztető üzeneteket adott népének, megfeddte, tanácsolta és oktatta. Ám nem helyes, ha ezeket az üzeneteket összefüggésükből kiszakítva, más helyen alkalmazzák, hogy olyan látszatot keltsen, mintha téves üzenetet tartalmazna. S testvér és társai az általuk kiadott röplapban azzal vádolják Isten egyházát, hogy Babilon. Sürgetik az elszakadást a gyülekezettől. Ilyesmi nem tisztességes, sem nem jogos vagy igazságos. E röpirat összeállításánál nevemet és írásaimat használták fel olyasminek alátámasztására, amit helytelenítek, és tévelygésnek bélyegzek. Akik ezt a röpiratot megkapják, engem vádolnak majd ezért a helytelen álláspontért, pedig teljesen ellenkezik az írásaimban foglalt tanításokkal és azzal a világossággal, amit Isten adott nekem. Kijelentem, hogy akik ebben a mozgalomban részt vesznek, nagyon megtévesztett emberek.
4:17 HAMIS ÜZENET
4:18 Éveken keresztül bizonyságot tettem arról, hogy ha emberek azt állítják, hogy nagy világosságot kaptak, de mégis annak megdöntésére rombolására törekszenek, amit az Úr emberi ügyvivői által felépített, az illetők megtévesztett, megcsalt lelkek, akik nem Krisztus vonalán munkálkodnak. Akik azt állítják, hogy a H. N. Adventista gyülekezetek képezik Babilont vagy Babilonnak részét, jobb, ha otthon maradnak. Álljanak meg, gondolkozzanak azon, hogy napjainkban milyen üzenet hirdetése időszerű. Ahelyett, hogy a mennyei erőkkel együttműködve egy népet készítenének elő az Úr napjára, az "atyafiak vádolója" mellé álltak, aki vádolja őket Isten trónja előtt éjjel és nappal. Sátán ügyvivői nekilendültek, arra késztetnek embereket, hogy a gonoszok szövetségéhez csatlakozzanak, azért, hogy kétségbe ejtsenek, zaklassanak, s Isten népének sok bajt okozzanak. Az egész világot ellenségeskedésre uszítják a H. N. Adventisták ellen, mert nem hódolnak be a papságnak, nem ünneplik a vasárnapot, ennek az antikrisztusi hatalomnak az intézményét. Sátán terve az, hogy kiirtsa őket e földről, azért, hogy senki se vitathassa e világ feletti uralmát.
4:19 SÁTÁN VÁDJAI
4:20 A próféta láthatta Sátán vádaskodásait. Így írta le: "Azután megmutatá nékem Józsuát, a főpapot, aki az Úr angyala előtt álla, és a Sátánt, aki jobb keze felől álla, hogy vádolja őt." Jézus a mi nagy Főpapunk a mennyben. S ott mit csinál? Közbenjár, és engesztelést szerez népe számára, akik Benne hisznek. Krisztus életszentségét tulajdonul adja nekik, Isten pedig elfogadja őket, mint akik e világ előtt nyilatkoztatják alattvalói hűségüket Isten iránt, s megtartják parancsolatait. Sátán gyűlöli őket, ugyanolyan indulattal viseltetik irántuk, mint Jézus Krisztus iránt, amikor itt e földön járt. Pilátus, amikor kihallgatta Jézust, szabadon bocsátására törekedett, azt akarta, hogy megszabadulhasson a reá váró gyötrelmektől. A lármás tömeg előtt bemutatta Istennek Fiát, és Barabást, a gonosztevőt. Feltette a kérdést: "Melyiket akarjátok, hogy elbocsássam nektek, Barabást-e vagy Jézust, akit Krisztusnak hívnak?" "Azok pedig mondának: Barabást. Monda nekik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!"
4:21 Sátán ellenségeskedése fellázította a világot, amikor pedig választhattak Istennek Fia vagy a gonosztevő Barabás között, inkább a rablót választották, mint Jézust. A tudatlan tömeget, a magas tisztségeket betöltő férfiak csalárd érvelései befolyásolták, hogy tagadják meg Istennek Fiát, s helyette a rablógyilkost válasszák. Gondoljunk tehát arra, hogy még mindig abban a világban élünk, ahol Jézus Krisztust, Istennek Fiát megvetették, és keresztre feszítették, s amelyre még mindig ránehezedik bűne, hogy Krisztust megvetette, s a rablót választotta., Istennek szeplőtlen Báránya helyett. Ha egyénileg meg nem térünk Istenhez, mert törvényét áthágjuk, s ha a mi Urunk Jézus Krisztusba vetett hitünket nem gyakoroljuk, akkor ugyanolyan teljes kárhoztatás a részünk, mint aminőt Barabás választása és Krisztus megvetése eredményezett. Napjainkban az egész világot terheli Krisztus, az Isten Fia szándékos megvetésének és meggyilkolásának vádja. Az ige igazolja, hogy zsidók és pogányok, királyok, kormányzók, lelkészek, papok és nép - minden réteg és szekta, amely az irigység, gyűlölet és hitetlenség hasonló szellemét nyilvánítja, mint azok, akik Istennek Fiát halálra adták, - ha alkalom kínálkozna, ma is ugyanazt a szerepet vállalnák, mint Krisztus kortársai, a zsidók, s a többi nép. Részesei lennének ugyanannak a lelkületnek, szellemiségnek, amely Isten Fiának halálát követelte.
4:22 Krisztusnak érettünk végzett szolgálatát elénk táró jellemét, - továbbá Sátánnak eltökélt vádaskodását ellenünk, - bemutatja Józsuát, a főpapot, aki Isten előtt könyörög Istennek törvénytartó népéért. Ugyanakkor Sátán nagy bűnösnek tünteti fel Isten népét: Isten elé tárja elkövetett bűneiket, - amelyekre ő kísértette őket - s követeli, hogy törvényszegéseik miatt elpusztításukra a kezébe adassanak. Követeli, hogy a szolgáló angyalok ne oltalmazzák őket a gonoszok szövetségével szemben. Tombol a dühtől, mert Isten népét nem kötheti csomókba, a világgal együtt, hogy egyedül és tökéletesen az ő alattvalói legyenek. Királyok, uralkodók és kormányzók felvették magukra az antikrisztusi bélyeget: az Írás sárkánynak ábrázolja őket, akik hadakoznak a szentek ellen, - azok ellen, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét. Isten népével szemben tanúsított ellenségeskedésük miatt bűnösségük ugyanúgy nyilvánvaló, mintha Krisztus helyett Barabást választották volna.
4:23 A VILÁG FELELŐSSÉGGEL TARTOZIK
4:24 Istennek pere van a világgal. Amikor az ítélőszék összeül, s a könyveket megnyitják, Isten félelmetes számadást fog rendezni, amely a világot megfélemlítené és megreszkettetné, ha sátáni csalások és megtévesztések el nem vakították, s varázslatukban nem tartanák őket. Isten számadásra vonja a világot, egyszülött Fiának haláláért, akit a világ ugyancsak újból megfeszített, ismét nyíltan meggyalázott, népének üldözése által. A világ megtagadta Krisztust, szentjeinek személyében: megvetette üzeneteit, mert megvetette a próféták, apostolok, hírnökök üzeneteit. Megvetették, megtagadták Krisztus munkatársait, ezért pedig számadással tartoznak
4:25 Sátán a vezérük az atyafiak vádolóinak, ám amikor Isten népének bűneit tárja fel, mit válaszol néki az Úr? Így szól: "Dorgáljon meg téged /nem Józsuát, aki Istennek megpróbált és választott népét képviseli / az Úr, te Sátán, dorgáljon meg az Úr, aki magáévá fogadta Jeruzsálemet. Avagy nem tűzből kikapott üszög-é ez? Józsua pedig szennyes ruhákba vala öltöztetve, és áll vala az angyal előtt." Sátán úgy vázolta Istennek választott és hű népét, mintha szennyel és bűnnel volna tele. Feltárta részletesen minden elkövetett bűnüket. Vajon nem állította-e munkába egész gonosz szövetkezetét, hogy csalásaival éppen e bűnök elkövetésére bírja őket? Ám megbánták bűneiket s elfogadták Jézus igaz szentségét.
4:26 Ezért Krisztus életszentségének ruháiba öltözötten álltak Isten előtt és "szóla és monda az előtte állóknak, mondván: Vegyétek le róla szennyes ruhákat! És monda néki: Lásd! Levettem a te álnokságodat, és ünnepi ruhákba öltöztetlek téged!" Minden elkövetett bűnüket megbocsátotta, mint választottak és igazak, Istennek ártatlan, tökéletes gyermekei álltak Isten előtt, s mintha sohasem bűnöztek volna.
4:27 BÁTORÍTÓ SZÓ
4:28 "Azután mondám: Tegyetek fejére tiszta süveget! Feltevék azért fejére a tiszta süveget, és ruhákba öltözteték őt, az Úrnak angyala pedig ott áll vala. És bizonyságot tőn az Úrnak angyala Józsuának, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Ha az én útjaimon jársz, és ha parancsolataimat megtartod, te is ítélője leszel az én házamnak, sőt őrizni fogod az én pitvaraimat, és ki-s bejárást engedek neked ez itt állók között." Kívánnám, hogy akik vallják a jelenvaló igazságot, komolyan gondolkoznának e fejezet csodálatos jelenetén. Bármilyen gyenge és sok-sok erőtlenséggel küzd is Istennek népe, ám azok, akik hűtlenségükből megtérnek Istenhez, e gonosz és elvetemült nemzetség közepette, és síkraszállnak Isten szent törvényéért, megépítik a rést, amelyet Sátán vezetése alatt a bűnnek embere ütött, azok Isten gyermekeihez számláltatnak, s Krisztus életszentsége által, mint tökéletesek állnak Isten színe előtt. Az igazság nem fog állandóan a porban feküdni, hogy az emberek lábbal tiporjanak rajta. Felmagasztalt és dicső lesz, felkel és természetes fényében világítani fog, megáll örökké és örökkön örökké.
4:29 VÁDLÓ SZAVAK NEM ISTENTŐL SZÁRMAZNAK
4:30 Istennek van népe, ezt a népet az egész menny érdeklődése kíséri, Istennek egyedüli kincse e földön. Aki e szavakat olvassa, jól gondolja meg, mert Jézus nevében mindenkinek szívébe szeretném vésni. Ha bárki előáll, akár közülünk, vagy kívülálló azzal az üzenettel, hogy Isten népe Babilonnak számít, s azt állítja, hogy a hangos kiáltás határozott felhívás Babilon elhagyására, akkor tudhatjuk, hogy nem az igazság üzenetét hordozza. Ne fogadjátok be, s ne is köszöntsétek őket, mert nem Isten beszélt általuk, sem üzenetet nem bízott rájuk, hanem önmaguk küldöttei, Isten nem hívta el őket. A "Hangos Kiáltás" című röplapban levő üzenet, csalás! Ilyen üzenetekkel még találkozni fogunk, hordozói állítják, hogy Isten küldte őket, ám ez az állításuk hamis, mert nincs bennük világosság, hanem sötétség. Hallani fogunk még Isten népét vádoló üzeneteket, hasonlóan ahhoz, ahogy Sátán vádolja Istennek népét. Ezek az üzenetek éppen abban az időpontban hangzanak majd, amikor Isten így szól népéhez: "Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Mert íme, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik."