3:1 SZERVEZÉS ÉS FEJLŐDÉS
3:2 /Írta 1892-ben./ Immár negyven éve, hogy mint nép szervezkedtünk. Azok közé tartoztam én is, akik a szervezés létesítésétől kezdve ez irányban tapasztalatokat szerveztek. Emlékszem, hogy milyen nehézségekkel állottunk szemben, milyen hibák, bajok szorultak javításra, majd pedig megfigyelhettem a szervezettségnek a mű növekedésére gyakorolt hatását. A mű kezdetén Isten különleges világosságot adott e pontban, mérlegeljük tehát gondosan azt a világosságot a tapasztalatok tanulságaival együtt.
3:3 Művünk kezdettől fogva agresszív irányt vett. Tagjainak száma csekély volt, legtöbben a szegényebb néposztályból valók. Meglátásainkat, hittételeinket a világ alig ismerte. Nem voltak imaházaink, csak néhány könyvünk, s igen korlátolt lehetőségeink művünk előbbre vitelére. Nyájunk a főutak és mellékutak mentén szétszórtan élt, városokban, kisebb helyeken és erdőségekben. Üzenetünk tárgy volt, Isten parancsolatai és Jézus hite.
3:4 EGYSÉGES HIT- ÉS TANTÉTELEK
3:5 Bates, Pierce, Hiram s a többiekkel együtt férjem is azok közé a buzgó, nemes és őszinte hívők közé tartozott, akik az 1844. Időpont lejárta után, mint rejtett kincset, úgy kutatták az igazságot.
3:6 Aggódó lélekkel jöttünk össze, s imádkoztunk, hogy hitben és tantételekben egységre jussunk, tudtuk, hogy Krisztus oszthatatlan. Minden esetben egy-egy pontot vizsgáltunk meg. Tisztelettel vettük kezünkbe és nyitottuk fel a Szentírást. Gyakran böjtöltünk, hogy az igazságot jobban megérthessük. Ha egy pontot nem értettünk, komoly ima után megtárgyaltuk, s mindenki szabadon nyilvánította véleményét, majd ismét imában borultunk Isten színe elé s komolyan könyörögtünk az egységért, hogy olyan egyek lehessünk, ahogyan Krisztus és az Atya egy. Gyakran sírva imádkoztunk.
3:7 Órákat töltöttünk így. Gyakran egész éjszakát a Szentírás komoly tanulmányozásával töltöttük, hogy megérthessük az időszerű igazságot. Több alkalommal Istennek Lelke nyugodott meg rajtam, nehéz szövegek tárultak fel, Isten-rendelte úton-módon, majd pedig helyreállt a teljes, tökéletes összhang. Mindannyiunk szíve-lelke egy volt.
3:8 Legkomolyabban törekedtünk arra, hogy a Szentírást el ne csavarjuk, nem akartuk ugyanis, hogy az Írás alkalmazkodjék emberi véleményhez. Arra is törekedtünk, hogy amennyire lehet csökkentsük a nézeteltéréseket, nem foglalkoztunk ugyanis a kevésbé fontos pontokkal, melyekre nézve a vélemények eltértek. Minden egyes lélek legfőbb vágya volt, hogy a testvérek között olyan állapotot teremtsünk, mely megfelel Krisztus imájának, nevezetesen, hogy tanítványai egyek legyenek, mint amiképpen ő és az Atya egy.
3:9 Néha egy-két testvér csökönyösen ellenállott az eléjük tárt meglátásnak, s utat engedtek feltörő érzelmeiknek, ám ha ez a lelkület mutatkozott, tanulmányunkat megszakítottuk, összejövetelünket elnapoltuk annak érdekében, hogy mindenkinek alkalma legyen imában elmélyülni s így járulni Isten elé. Legyen alkalma egymagában tanulmányozni a nézeteltérést, a különbséget, miután mennyei világosságért esedezett. Barátságunkról biztosítva egymást, oszlottunk el, hogy mielőbb ismét összejöjjünk az Írás további kutatására. Istennek ereje néhányszor feltűnően megnyugodott rajtunk, s amikor az igazság pontjai világosan feltárultak előttünk, együtt sírtunk és ujjongtunk. Szerettük Jézust, szerettük egymást.
3:10 Tagjaink száma fokozatosan növekedett. Az elvetett magot Isten öntözte és ő adta a növekedést is. Először áhítatra gyűltünk össze, majd feltártuk az igazságot mindazok előtt, akik meghallgatták. Gyülekezéseinket magánlakásokban, nagy konyhákban, csűrökben, ligetekben és iskolákban tartottuk, ám nemsokára szerény imaházakat is építhettünk.
3:11 GYÜLEKEZETI REND BEVEZETÉSE
3:12 Minthogy tagjaink száma növekedett, nyilvánvalóvá vált, hogy szervezettség nélkül zavarok mutatkoznának, s a művet nem tudnánk sikeresen vezetni. A lelkészkar eltartása, a műnek továbbá az egyház és a lelkészkar megóvása méltatlan tagokból, majd pedig az egyház vagyonának biztosítása, az igazságnak sajtó útján történő közlése, s egyéb okok miatt a szervezettséget nem nélkülözhettük.
3:13 Ám ez népünk között erős ellenállásba ütközött. Az első napot ünneplő adventisták ellenezték a szervezést, s a hetednapot ünneplő adventistáknak is hasonló érzelmeik voltak. Komoly imában fordultunk az Úrhoz, hogy akaratát megérthessük, s Szentlelke világosságot is adott, nevezetesen, hogy az egyházban rendnek és alapos fegyelemnek kell lennie, tehát a szervezettség lényeges Istennek minden művében, mindenütt az egész világegyetemben rendszer és rend uralkodik. A menny törvénye a rend, ez legyen Isten népének törvénye is a földön.
3:14 Kemény küzdelmek közepette létesítettük szervezetünket. Annak ellenére, hogy az Úr e tárgyban egymásután több bizonyságtételt adott, az ellenállás erős volt s többször megismétlődött. Ámde mi tudtuk, hogy Izrael Ura Istene és gondviselése vezet. Bennünket. Folytattuk a szervezést, ez a haladás pedig jelentékeny fejlődést eredményezett.
3:15 Miközben a mű fejlődése újabb vállalkozásokat igényelt, mi felkészülten láttunk hozzá. Az Úr irányította gondolatainkat a nevelésügy fontosságára. Láttuk, hogy iskolákra van szükségünk annak érdekében, hogy gyermekeink az álbölcseletek tévedéseitől mentes oktatásban részesülhessenek, továbbá, hogy kiképzésünk Isten Igéjének elveivel összhangban legyen. Egészségügyi intézmény szükségességét is felismertük, éspedig mindkét irányban: egyrészt népünk megsegítése és oktatása, másrészt mások áldására és felvilágosítására. Ezt is megvalósítottuk. Mindez magasabb rendű missziómunka volt.
3:16 EGYESÍTETT TÖREKVÉSEK EREDMÉNYE
3:17 Művünket sem nagy adományok, sem hagyatékok nem támogatták, soraink között kevés a gazdag ember. Mi tehát fejlődésünk, haladásunk titka? Mi a mi üdvösségünk vezérének rendeletei szerint menetelünk. Isten megáldotta egyesített törekvéseinket. Az igazság terjedt, növekedett. Intézményeink szaporodtak. A mustármagból hatalmas fa növekedett. A szervezettség, a rendszer sikeresnek bizonyult. A rendszeres jótékonykodást a bibliai terv alapjára fektettük. A test "egybeszerkesztett az ő segedelmének minden kapcsával." Miközben előre törtünk, szervezettségünk rendszere mindenkor hatásosnak bizonyult. Senki se gondolja, hogy a szervezettség felesleges. Sok-sok tanulmányt folytattunk, sokat imádkoztunk bölcsességért, ám tudjuk, hogy Isten válaszolt, s annak értelmében létesült ez a szerkezet, ez a szervezet. Az ő vezetése alatt épült fel, sok-sok áldozat és küzdelem árán. Egyetlen hittestvérünket se tévessze meg senki, ám senki se kísérelje meg, hogy szervezetünket ledöntse, mert ez olyan állapotokat teremtene, amiről aligha van fogalmuk Az Úrnak nevében kijelentem előttetek, hogy állni, erősödni fog, megalapozódik, megmarad. Isten parancsára nevezetesen, hogy "Indulj! Előre!" haladtunk előre, amikor a leküzdendő akadályok miatt az előretörés lehetetlennek látszott. Tudjuk, hogy mibe került Isten terveinek megvalósítása a múltban, ám éppen így váltunk azzá a néppé, amely vagyunk. Ezért tehát legyen mindenki végtelenül óvatos, nehogy megbolygassa testvéreink gondolatait olyan dolgokra nézve, melyeket Isten rendelt el művének fejlődése, jóléte, sikere érdekében.
3:18 Az angyalok összhangban tevékenykednek. Minden tevékenységüket tökéletes rend jellemzi. Minél jobban utánozzuk az angyali sereg összhangját és rendjét, annál eredményesebben végzik művüket e mennyei lények a mi érdekünkben, javunkra. Ha nem látjuk be az összhang, az összhangzó tevékenység szükségességét, ha rendetlenek, fegyelmezetlenek és szervezetlenek vagyunk ügyvitelünkben, akkor az angyalok, akik alaposan szervezettek és tökéletes rendben működnek, nem munkálkodhatnak eredményesen a mi érdekünkben. Szomorúan fordulnak el tőlünk, mert Isten nem hatalmazta fel őket arra, hogy zűrzavart, széthúzást és szervezetlenséget sikerrel koronázzanak. Mindannyian, akik e mennyei hírnökök együttműködését óhajtják, legyenek egyetértésben velük. Akik kenetüket felülről nyerték, mindenkor rendre, fegyelemre, egységes eljárásra buzdítsanak, Istennek angyalai pedig együttműködnek velük. Ám ezek a mennyei hírnökök soha nem ismerhetik el a szabálytalanságot, szervezetlenséget, rendetlenséget. Mind e baj, mind e rossz csak Sátán ama törekvésének eredménye, hogy gyengítse erőinket, letörje bátorságunkat, s hogy akadályozza eredményes tevékenységünket.
3:19 Sátán igen jól tudja, hogy csak rend és összhangzó munka hozhat eredményt. Igen jól tudja, hogy mindaz, ami a mennyel kapcsolatos, tökéletes rendben folyik s hogy az angyali sereg tevékenységét tökéletes fegyelem, engedelmesség jellemzi. Sátán megfontolt törekvése, hogy hitvalló keresztényeket, amennyire csak lehetséges, eltérítse a menny rendjétől, ezért még Istennek hitvalló népét is megtéveszti, s elhiteti vele, hogy a rend és a fegyelem a lelkiség ellenségei, s hogy az egyedüli biztonság abban rejlik, ha mindenki a maga útján jár, ha távol marad a keresztények testületétől, akik azért egyesültek s azon munkálkodnak, hogy a fegyelmet megalapozzák, s tevékenységüket összehangolják. Igyekezetüket a rend megalapozása érdekében veszélyesnek tartják, jogos szabadságuk korlátozásának, tehát félnek tőle, mint a pápaságtól. Ezek a hívő lelkek erénynek tartják, hogy szabadságukkal dicsekszenek, nevezetesen, hogy önállóan gondolkozzanak és cselekedjenek. Emberek beszédét nem fogadják el, szerintük embereknek nem tartoznak felelőséggel. Láttam, hogy Sátán különleges műve, hogy embereket befolyásoljon, érzelmeiket irányítsa, elhiteti velük, miszerint Isten rendelése, hogy hittestvéreiktől függetlenül, saját útjukat járják.
3:20 EGYÉNI FELELŐSSÉG ÉS KERESZTÉNY EGYSÉG
3:21 Isten kivezeti népét a világból, éspedig az örökkévaló igazság magasztos színvonalára, nevezetesen, Isten parancsolatainak és Jézus hitének magaslatára. Isten fegyelmezi és teszi alkalmassá népét. Nem lesz köztük véleménykülönbség, hogy az egyik ezt, a másik pedig éppen az ellenkezőjét higgye és vallja, a közösségtől függetlenül. Az egyháznak juttatott adományok és kormányok különbözősége által mindannyian eljutnak a hitnek egységére. Ha valaki fenntartja a Biblia igazságairól alkotott véleményét, függetlenül hittestvéreinek nézeteitől, s állítja, hogy jogosan ragaszkodik sajátságos szempontjaihoz, majd pedig másokra is előállnak nézeteikkel, egyenként jogaikra hivatkozva, hogy tetszése szerint hihet és beszélhet, tekintet nélkül a közösség hitére, akkor hova lesz az, az összhang, amely Krisztus és az Atya között létezett, s amiért Krisztus imádkozott, hogy fennálljon testvérei között?
3:22 Noha Isten mindenkinek személyesen kiszabta munkáját és egyénileg felelős Istennek, ám nem követhetjük saját független ítélkezésünket tekintet nélkül hittestvéreink nézeteire és érzelmeire. Ilyen eljárás csak zűrzavart okozna a gyülekezetben. Igaz, hogy a lelkészeknek kötelességük hittestvéreik véleményét tiszteletben tartani, ám egymáshoz való viszonyukat, s az általuk tanított hittételeket mérjék a törvény és a bizonyságtétel próbakövéhez. Így ha mindannyian elfogadják a tanítást, akkor nem lehetnek eltérések közöttük. Néhányan hajlamosak a rendetlenségre s elsodródnak a hit nagy mérföldköveitől, ámde Isten befolyásolja igehirdetőit, hogy lélekben és tantételekben egyek legyenek.
3:23 Szükséges, hogy napjainkban olyan egység uralkodjék közöttünk mely megállja a próbatételt. Még sokat kell tanulnunk, de sokat, igen sokat felejtenünk, elhagynunk. Csak Isten és a menny tévedhetetlen. Akik azt gondolják, hogy sosem kell feladniuk kedvenc nézetüket, sosem kell megváltoztatniuk véleményüket, csalódni fognak. Amíg saját eszméinkhez, véleményünkhöz ragaszkodunk, még pedig eltökélten, kitartóan, addig nem létezhet közöttünk az az egység amelyért Krisztus imádkozott. Ha egyik hittestvérünk az Írásokra nézve új világosságot kap, tárja fel őszintén, majd pedig a lelkészek összesen, együttesen és őszintén kutassák az Írásokat, vajon az ihletett ige igazolja-e, támogatja-e az előadott tételeket. "Az Úr szolgájának pedig nem kell torzsalkodni, hanem legyen mindenkihez nyájas, tanításra alkalmas, türelmes. Aki szelíden fenyíti az ellenszegülőket, ha talán adna nékik az Isten megtérést az igazság megismerésére." 2Tim. 2:24. 25.