24:73 Ezek a gondolatok egész jellemünkre hatnak. Lelkedre kötöm, hogy ha akarod, mindenkor mennyei kísérőd, társad veled lehet. "Vagy mi egysége Isten templomának a bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta. Lakozom bennük, és közöttük járok, és leszek nékik Istenük és ők én népem lesznek." Ha Krisztus felett elmélkedünk, jellemünk a mennyei hasonlatosságra alakul át. Gondolatainkat áthatja az Ő jóságának, szeretetének tudata. Elmélkedjünk jellemén. Így minden gondolatunkban csak Vele foglalkozunk. Szeretete körülvesz. Ha a déli verőfényben csak egy pillanatra is a napba tekintünk, de ha utána pillantásunk bárhova terelődik is, mindenen, amire tekintünk, a nap képe látszik. Áll ez arra is, ha Jézust szemléljük. Ahová csak tekintünk, minden az Ő képmását sugározza, az Igazság Napjának képmását. Nem látunk semmi mást, nem tudunk másról beszélni. Képmásának lenyomata ott van a Lélek szemén, hat mindennapi életünk minden részletére, egész természetünket, lényünket meglágyítja, legyőzi. Szemlélés által hasonlóak leszünk Isten képmásához, Krisztushoz. Az Ő igazságának, életszentségének világos, kedves sugarait tükrözik mindazok felé, akikkel érintkezünk. Jellemünk átalakult, mert szívünket, lelkünket, elménket besugározza az Ő fénye, aki szeretett minket és Önmagát adta éretünk. Itt ismét tudatosíthatjuk a személyes, élő befolyást, amely hit által él szívünkben.