24:29 Az Úrnak pere van népével e dologban. Miért hagyták el az ő Urukat, Istenüket, Aki úgy szerette őket, "hogy egyszülött Fiát adta, hogy ha valaki, hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen?" Az Ő szeretete nem bizonytalan, nem hullámzó, hanem annyira felette áll minden más szeretetnek, mint az ég a földnek. Mindenkor őrködik gyermekei felett, felmérhetetlen, örökkévaló szeretettel. "Oh Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az Ő ítéletei, és kinyomozhatatlanok az Ő útjai!" "Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, Aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja, és megadatik neki." Istennél van irgalom, szeretet, és bölcsesség. Ámde sokan, akik vallják, hogy ismerik Őt, elfordultak Tőle, akiben reménységük az örök életre összpontosul, s rászoktatták magukat arra, hogy tévedő és esendő embertársaikban bízzanak, tőle függjenek. Ha így tesznek, lelkileg megbénulnak, mert egyetlen ember sem tévedhetetlen, befolyása pedig félrevezethet. Aki emberben bízik, nemcsak törött nádszálra támaszkodik, hanem alkalmat nyújt Sátánnak, hogy jelentkezzék. Ámde ő megsebzi azt, akibe bizalmat helyeztek. Önbecslésében felfuvalkodik, kihal annak a tudata, hogy Istentől függ. Mihelyt embert helyezünk Isten helyére, az ember elveszti tisztaságát, erejét, bizalmát Isten hatalmában. Eredménye, erkölcsi zűrzavar, mert képességei megszenteletlenné válnak. Illetékesnek tartja magát, hogy embertársait megítélje, s arra törekszik, hogy uralkodjék felettük.