18:23 "Keményen szóltatok ellenem, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Mit szóltunk ellened? Azt mondtátok: Hiábavaló az Isten szolgálata, és mi haszna, hogy megtartjuk törvényeit, és, hogy alázatosan járunk a Seregek Ura előtt? Sőt inkább magunk hirdetjük boldogoknak a kevélyeket, hiszen gyarapodtak, noha gonoszságot űznek, és megszabadulnak, noha kísértik az Istent!" Ezeket mondják, akik megtéretlenek, akik eltávolodnak Istentől, mert az ellenség elvakította őket. Nem ismerik fel Isten útjait és műveit. Lássuk immár a második csoportot: "Akkor tanakodtak egymással az Úrnak tisztelői." Ezek a szavak nem tartalmaztak hittestvéreik elleni vádakat, vagy panaszt Isten ellen, hanem őszinte szívből fakadó szavak voltak, amelyekben nem volt álnokság, alattomosság, sem ravaszság. "Az Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték Ő előtte azoknak, akik félik az Urat és becsülik az Ő nevét. És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, amelyet én szerzek, tulajdonommá lesznek, és kedvezek nékik, mint ki-ki kedvez a maga fiának, aki szolgálja őt. És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, aki nem szolgálja Őt."