9:2 Miközben írok, mélységes hálát érzek Megváltónk rólunk való gondoskodásáért. Amikor Isten Igéjét olvasom és imára hajtom térdemet, Isten jósága és kegyelme annyira meghat, hogy könyörgésemet nem tudom könnyek nélkül felajánlani. Szívem összetörik és megszelídül, amint mennyei Atyánk jóságára és szeretetére gondolok. Egyre többre éhezem és szomjazom Jézusból ebben az életben. Krisztus értem feszíttetett meg, panaszkodjam-e hát, ha vele együtt én is megfeszíttetem?...