45:4 Miközben igaz, hogy Isten a természetben felismerhető volt, a bűnbeesés után mégsem állíthatjuk, hogy tökéletes ismeretet tárt Ádám és leszármazottai elé a természet világán keresztül. A természet addig adhatott tanítást az embernek, amíg ártatlanok voltak, a törvényszegés azonban - a természet és annak Istene közé állva - megmételyezte a természetet. Ha Ádám és Éva mindvégig engedelmeskedik Teremtőjének, ha a tökéletes lelkiismeret ösvényén maradnak, akkor megismerhették és megérthették volna Istent. De amikor hallgattak a kísértő hangjára és bűnt követtek el Isten ellen, a mennyei ártatlanság fényruhája eltávozott tőlük, s közben Isten nem ismerésének sötét köntöse vonta őket körül. Az őket addig körülvevő tiszta és tökéletes világosság mindent megvilágított, amihez közelítettek. Amióta azonban a mennyei világosság elhagyta őket, Ádám ősei többé nem voltak képesek felismerni Isten valódi jellemét alkotásaiban.