38:16 Noha Krisztus magára vette az elbukott emberiség természetét, annak bűneiben a legkisebb mértékben sem volt része. Ugyanazoknak a gyengeségeknek volt kitéve, melyek az embereket körülveszik, "...hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta a mi betegségünket" (Mt 8:17). Erőtlenségünk érzését ismerte Ő is, és hozzánk hasonlóan mindenekben megkísértetett. A bűnt azonban nem ismerte meg. Ő volt a "hibátlan és szeplőtlen bárány" (1Pt 1:19). Ha Sátán a legkisebb dologban is bűnre tudta volna csábítani Krisztust, akkor megsebezhette volna a Megváltó fejét. De így csak a sarkát volt képes megérinteni. Ha Krisztus fejét is meg tudja érinteni, akkor az emberiség reménye elvész, Ádámhoz hasonlóan Krisztusra is isteni harag jön, Krisztus és az egyház pedig remény nélkül marad.