32:4 Krisztus emberi formában jött el, hogy mind az el nem bukott világoknak, mind pedig a mi elbukott földünknek megmutassa, Isten megfelelően gondoskodott arról, hogy az emberek Teremtőjükhöz való hűségben éljenek. Kiállta Sátán - megengedetten - útjába hozott kísértéseit és minden támadását visszautasította. Sok fájdalomban és szorongatásban volt része, de Isten nem hagyta figyelmen kívül. Amikor János megkeresztelte a Jordánban, a vízből kilépve Isten Lelke szállt rá arannyal övezett galamb képében, és egy hang hallatszott a mennyből: "Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm..." (Mt 3:17). Közvetlenül ez után az esemény után vezette a Lélek a pusztába Krisztust. Márk ezt írja: "És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába. És ott volt a pusztában negyven napig kísértve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki" (Mk 1:12-13). "És nem evék semmit azokban a napokban" (Lk 4:2).