2:1 00. AZ OLVASÓHOZ
2:2 Magyarázatra szorul az a tény, hogy Ellen G. White halála után még mindig jelennek meg újabb könyvek az ő névjelével a címlapon. Az olvasó megnyugtatására közöljük, hogy a Szemelvények első kötete és más, 1915 óta megjelent a Prófétaság Lelke írások is a szerző kifejezett óhajával összhangban kerültek kiadásra.
2:3 Halálakor az Úr küldötte maradandó kincset hagyott az egyházra. A több mint 100 000 oldalnyi írásanyag kiadott és kiadatlan könyvekből, mintegy 4500 folyóiratcikkből, esszékből, kisebb kiadványokból, kéziratokból, naplókból és levelekből áll.
2:4 Élete utolsó éveiben Ellen G. White sokat foglalkozott a rábízott prófétai üzenetek későbbi felhasználásának és kiadásának ügyével. 1912. február 9-én kelt végrendeletében határozott intézkedéseket tett irodalmi munkáinak folytatólagos gondozása érdekében. Öt személyt választott az úgynevezett Hagyatéki Bizottság tagjának, akik írásainak gondozására felelősséget vállaltak.
2:5 Ellen G. White olyan vezető férfiakat választott erre a fontos feladatra, akik komoly terhet hordoztak az egyház ügyinek intézésében. A választás a következőkre esett: Arthur G. Daniels, a Generál Konferencia akkori elnöke; Francis M. Wilcox, a Review and Herald szerkesztője, Charles H. Jones, aki hosszú évekig a Pacific Press (nyomda) vezetője volt; Clarence C. Crisler, titkárai egyike, aki a Generál Konferenciától került hozzá, és akit később Divízió titkárként a Távol-Keletre küldtek; és William C. White, Ellen White fia, aki az id. James White 1881-ben bekövetkezett halála óta folyamatosan együtt utazott anyjával, miközben segítségére volt írásainak kinyomtatásában és más ügyekben is. Ellen G. White ehhez a bizottsághoz intézett utasítása felruházta őket azzal a joggal, hogy könyveit folyamatosan közreadják és más nyelven is terjesszék, és "szemelvényeket nyomtassanak kézirataiból". Elgondolása szerint, az egyház növekedésével, és az ezzel együtt járó nehézségekkel és szükségletekkel, igény lesz az ő írásaiból, kisebb-nagyobb kézirataiból és folyóiratcikkeiből összeállított különböző témájú válogatásokra.
2:6 Ellen G. White halála óta a tollából származó művek gyűjteménye a következő kiadványokkal bővült:
2:7 - A keresztény nevelés alapjai (1923)
2:8 - Egészségügyi tanácsok (1923)
2:9 - Bizonyságtételek prédikátoroknak és evangéliumi munkásoknak (1923)
2:10 - Keresztény szolgálat (1925)
2:11 - Üzenet az ifjúságnak (1930)
2:12 - Egészségügyi misszió (1933)
2:13 - Hogyan étkezzünk? (1938)
2:14 - A szombatiskolai munkára vonatkozó tanácsok (1938)
2:15 - A sáfárságra vonatkozó tanácsok (1940)
2:16 - Evangélizáció (1946)
2:17 - Tanácsok íróknak és szerkesztőknek (1946)
2:18 - A megváltás története (1947)
2:19 - Mértékletesség (1949)
2:20 - Jóléti misszió (1952)
2:21 - Az adventista otthon (1952)
2:22 - Az én életem ma (1952)
2:23 - A könyvevangélista szolgálat (1953)
2:24 - Gyermeknevelés (1954)
2:25 - Isten fiai és leányai (1955)
2:26 A felsorolt könyvek mellett egy-egy Ellen G. White kiegészítő került a H. N. Adventista Bibliakommentár mind a hét kötetéhez.
2:27 A Szemelvények első kötete egyedülálló válogatás, minthogy nemcsak értékes folyóiratcikkeket és kéziratokat tesz elérhetővé, hanem olyan régi, felbecsülhetetlenül fontos traktátusokat és kisebb-nagyobb írásokat is, amelyek már nem kaphatók meg nyomtatásban. Az itt megjelenő tanácsok között vannak az ihletettségről írott kijelentései az 1880-as évek második feléből; a "két törvénnyel" kapcsolatos meglátásai a századforduló idejéből; a Csatlakozhatnak-e a keresztények titkos társaságokhoz? című, 1893-ban megjelent írás; a vigasztalás üzenetei a szenvedőkhöz és a halálos betegekhez; és azoknak a folyóiratcikkeknek jókora csoportja, amelyek kulcsfontosságú tanításbeli kérdésekkel foglalkoznak. Az itt megjelent anyag bizonyos része a folyóiratainkban és kisebb írásokban megjelent Ellen G. White írások útján került az egyház figyelmébe, néhány esetben pedig más olyan szerzők könyvei útján, akik a Prófétaság Lelkéről írtak, de ezek a források nem kerülhetnek be az Ellen G. White írásainak tárgymutatójába.
2:28 A Szemelvények első és második kötete tartalmaz olyan írásokat, melyek a Notebook Leaflets, korábban "Elmshaven" Leaflets című kiadványban jelentek meg. E sokrétű írások nagy népszerűségnek örvendtek. Az évek során ezek közül jó néhány bekerült olyan könyvekbe, mint például az Medical Ministry (Egészségügyi misszió), Evangelism, (Evangélizáció), The Adventist Home (Boldog otthon), és néhány esetben párhuzamos kijelentések olvashatók ezekben, és a Szemelvényekben. Azok a részletek, amelyek továbbra is jelentős tanácsokat és felszólításokat hordoznak, most bekerültek a Szemelvényekbe, s így immár nincs arra szükség, hogy a Notebook Leaflets továbbra is nyomtatásban maradjon. E kötetek megjelenése lehetővé teszi olyan különleges írások egy kisebb csoportjának közzétételét, melyek eddig még nem voltak nyomtatásban, de amelyeket bizonyára többen nagyra értékelnek majd.
2:29 A kötetek különböző fejezetei nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz. Minden egyes részt bevezető előz meg, amely felvázolja az adott írások hátterét. A szövegben időnként magyarázó jegyzetek jelennek meg. Ezek nem az üzenetet kívánják értelmezni, hanem olyan körülményekre és helyzetekre mutatnak rá, amelyek az adott kérdés kapcsán jelentőséggel bírhatnak.
2:30 A Szemelvények összegyűjtése az Ellen G. White kiadványok Hagyatéki Bizottságának ellenőrzése mellett az Ellen G. White Publications (Ellen G. White kiadványok) irodáiban történt. A bevezetők a bizottság aláírásával, a magyarázó jegyzetek pedig a "A szerkesztők" megjelöléssel kerültek a könyvbe.
2:31 A Szemelvények bekerült az Ellen G. White írásainak új tárgymutatójába (Index to the Writings of Ellen G. White). Kívánjuk, hogy az Ellen G. White halála után oly sok évvel megjelenő kötetek a folyamatos eligazítás eszközei legyenek az egyház számára, és az Isten által adott munka bevégzését szolgálják. Ez őszinte vágyunk és imánk:
2:32 A KIADÓK ÉS AZ
2:33 ELLEN G. WHITE ÍRÁSAINAK
2:34 HAGYATÉKI BIZOTTSÁGA