2:5 Ellen G. White olyan vezető férfiakat választott erre a fontos feladatra, akik komoly terhet hordoztak az egyház ügyinek intézésében. A választás a következőkre esett: Arthur G. Daniels, a Generál Konferencia akkori elnöke; Francis M. Wilcox, a Review and Herald szerkesztője, Charles H. Jones, aki hosszú évekig a Pacific Press (nyomda) vezetője volt; Clarence C. Crisler, titkárai egyike, aki a Generál Konferenciától került hozzá, és akit később Divízió titkárként a Távol-Keletre küldtek; és William C. White, Ellen White fia, aki az id. James White 1881-ben bekövetkezett halála óta folyamatosan együtt utazott anyjával, miközben segítségére volt írásainak kinyomtatásában és más ügyekben is. Ellen G. White ehhez a bizottsághoz intézett utasítása felruházta őket azzal a joggal, hogy könyveit folyamatosan közreadják és más nyelven is terjesszék, és "szemelvényeket nyomtassanak kézirataiból". Elgondolása szerint, az egyház növekedésével, és az ezzel együtt járó nehézségekkel és szükségletekkel, igény lesz az ő írásaiból, kisebb-nagyobb kézirataiból és folyóiratcikkeiből összeállított különböző témájú válogatásokra.