56:9 Anna ismét felment férjével Silóba és Isten nevében e szavakkal adta át drága ajándékát a főpapnak: "[...] Óh Uram! Él a te lelked, Uram, hogy én vagyok az az asszony, aki itt állott melletted, és könyörgött az Úrnak. Ezért a fiúért könyörögtem, és az Úr megadta kérésemet, amelyet tőle kértem. Most azért én is az Úrnak szentelem; teljes életére az Úrnak legyen szentelve!" (1Sám 1:26-28). Élit mélyen meghatotta Izrael eme asszonyának hite és buzgalma. Mint nagyon engedékeny apa megszégyenítve és megalázva érezte magát ennek az asszonynak áldozatkészsége láttán, amellyel megvált egyetlen fiától, akit Isten szolgálatára szentelt. Önző szeretete miatt megfeddve érezte magát, s alázattal és tisztelettel meghajolt az Úr előtt, és imádkozott.