36:15 Mózes nem sejtette, hogy ez a cselszövés ilyen mélyen gyökerezik. Mikor szörnyű jelentősége rászakadt, csendes könyörgéssel borult orcájára Isten előtt. Azután valóban szomorúan, de mégis megnyugodva és megerősödve emelkedett fel. Isten útmutatással és vezetéssel ajándékozta meg. Azt mondta Kórénak és az egész gyülekezetének: "[...] Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert akit magának választott, magához fogadja azt" (4Móz 16:5). A próbát reggelig el kellett halasztani, hogy mindenkinek alkalma lehessen az elmélkedésre. Azután mindazoknak, akik vágyakoztak a papi tisztség után, meg kellett jelenniük egy-egy tömjénezővel és tömjénezést kellett felajánlaniuk a sátorban a gyülekezet jelenlétében. A törvény nagyon világosan kimondta, hogy csak azok szolgálhatnak a szentélyben, akiket már felszenteltek a szent tisztségre. Sőt még Nádáb és Abihu, noha papok voltak, elpusztultak, mert "idegen tüzet" hoztak az oltárra és nem vették figyelembe az isteni parancsolatot. Mózes ennek ellenére arra szólította fel vádolóit, hogy - ha merik - hozzák ügyüket az Úr elé.