47:13 E szavak hallatára a király azonnal felismerte a hűséges szolgájának állított csapdát. Látta, hogy nem a királyi dicsőség és méltóság érdekében való buzgólkodásból, hanem a Dániellel szembeni féltékenységből született meg a javaslat a királyi rendeletre. "...nagyon elszomorodott..." e gonoszságban betöltött szerepe miatt, "napnyugtáig... igyekezett" barátját megmenteni. A tiszttartók, számítva a király mentési szándékára, ezzel hozakodtak elő: "Tudnod kell, ó király, hogy a médek és a perzsák törvénye szerint nem szabad megmásítani semmiféle rendeletet vagy végzést, amelyet a király elrendelt." A rendelet, jóllehet elhamarkodottan lépett életbe, megváltoztathatatlan volt, és végre kellett hajtani.