34:10 Az Ígéret földje elfoglalását követő években Izráel majdnem teljesen szem elől tévesztette Jahvénak a pogányok számára is üdvösséget hozó, áldott szándékát. Ezért tervét újra ki kellett nyilatkoztatnia. "A föld határáig mindenkinek eszébe jut az Úr - énekelte Istentől ihletve a zsoltáríró -, és megtérnek hozzá, leborul előtte mindenféle nép." "Egyiptomból követek jönnek, az etiópok Istenhez emelik kezüket." "Félik majd, Uram, nevedet a népek, és a föld királyai dicsőségedet... Meg kell ezt írni a jövő nemzedéknek, hogy dicsérje az Urat az újjáteremtett nép. Mert letekintett az Úr a szent magasságból, lenézett a mennyből a földre, hogy meghallja a foglyok sóhajtását, és megszabadítsa a halálraítélteket. Hirdessék az Úr nevét a Sionon, és dicséretét Jeruzsálemben, amikor összegyűlnek a népek és országok, hogy az Urat tiszteljék" (Zsolt 22:28; 68:32; 102:16, 19-23).