29:17 Júda lakosai mind méltatlanok voltak erre, de Isten nem mondott le róluk. Nekik kellett nevét megdicsőíteniük a pogányok között. Sok olyan embernek kellett még meglátnia Isten jellemének dicsőségét, akik addig egyáltalán nem ismerték tulajdonságait. Isten világossá akarta tenni, hogy irgalma folytán milyen tervet készített. Ezért küldte minduntalan szolgáit, a prófétákat ezzel az üzenettel: "Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról és gaztetteiből!" (Jer 25:5). "Csak nevemért tűrtem ilyen sokáig - mondta Ézsaiás által - dicsőségemért fékeztem magam, és nem pusztítottalak el." "Önmagamért, önmagamért cselekszem, hogy engedhetném, hogy gyalázzanak? Nem adom másnak dicsőségemet!" (Ézsa 48:9, 11).