20:30 A puszta magányában Illés csüggedten mondta, elege van az életből, és azért imádkozott, hogy bárcsak meghalna. De az irgalmas Isten nem fogta szaván. Illésre még nagy munka várt. Amikor feladatát elvégezte, nem kellett csüggedten és elhagyatottan elpusztulnia. Nem az volt a sorsa, hogy alászálljon a sírba, hanem hogy felemelkedjék Isten angyalaival a menny dicsőségébe.