2:9 A könyv az egységes Izráellel kezdi történetét. Nemcsak a dicső múltat tárja elénk, hanem a salamoni ország fényes, csillogása mögött megbúvó árnyakat is láttatni akarja. Arra is rámutat, hogy Izráel a szolgálat útja helyett hogyan választotta a hatalom csillogásának, a világi dicsőség keresésének útját. Elénk tárja Akháb korának visszaéléseit. A könyv kritikája ma is érvényes ott, ahol az egyház a társadalom, a nép szolgálata helyett az uralkodás útját járja. Elmondja a kettészakadás szomorú korszakát, a fogságba jutás útját, amikor a nemzethalál tragikus árnyai borítják Izráel maradékát. Ez a könyv Istent szabadító Istenként tárja elénk. Olvashatunk benne Izráel újjáépítéséről, a megújult templomról, a nemzet újjáéledéséről.