53:1 Tanulás tanítással
53:2 Mélyítsék el tudásukat a fiatalok annyira és olyan gyorsan, amennyire csak képesek rá! Tanulmányaik terjedjenek annyi területre, amennyit át tudnak fogni, és tanulás közben adják tovább azt, amit megtanultak! Így lesz tudásuk nagy és gondolkozásuk fegyelmezett. Neveltetésük értékét tudásuk felhasználása határozza meg. A sok tanulás - a továbbadásra való igyekezet nélkül - sok esetben inkább gátolja az igazi fejlődést, mintsem elősegítené azt. Igyekezzék a tanuló mind a családban, mind az iskolában megtanulni, hogyan tanuljon, és hogyan adja tovább azt, amit megtanult! Bármi is a hivatása, legyen élete végéig tanuló és egyszersmind tanító is! Így mehet folyamatosan előre, ha bizalmát Istenbe helyezi, és ragaszkodik ahhoz, akinek végtelen a bölcsessége, aki fel tudja fedni a korszakokon át elrejtett titkokat. Ő meg tudja oldani a benne hívők legsúlyosabb problémáit is.
53:3 Isten Igéje nagy jelentőséget tulajdonít annak a befolyásnak, amelyet a barátok gyakorolhatnak még a felnőttekre is. Mennyivel erősebb ez a hatás a gyermekek és az ifjúság fejlődő értelmére és jellemére! Társaik, akikkel barátkoznak, az elvek, amelyeket magukévá tettek, a szokások, amelyeket kialakítanak - döntik el azt a kérdést, hogy hasznosak lesznek-e itt a földön, és hogy mi lesz a jövőjük és örök sorsuk.
53:4 Félelmetes, szülői szívet remegtető tény, hogy oly sok iskolában, ahova a szülők gyermekeiket művelődés és fegyelmezés céljából járatják, olyan szellem uralkodik, amely jellemüket eltorzítja, figyelmüket az élet valódi céljaitól eltereli, és erkölcsüket megfertőzi. A hitetlen, szórakozni vágyó, romlott társak befolyására nagyon sok ifjú elveszti a keresztény szülei által körültekintő neveléssel és buzgó imával ápolt és őrzött egyszerűséget, tisztaságot, Istenbe vetett hitet és önfeláldozó lelkületet.
53:5 Sokan, akik abból a célból kezdenek tanulni, hogy alkalmasabbakká legyenek valamilyen önzetlen szolgálatra, teljesen belemerülnek világi dolgok tanulmányozásába. Felébred bennük a tudós hírneve, a világban való előnyös és megtisztelő állás elnyerése utáni vágy. A célt, amiért beiratkoztak az iskolába, szem elől tévesztik, és életüket önző, világi érdekek szolgálatába állítják. Sok esetben olyan szokásokat alakítanak ki, amelyek a földi élet és egyszersmind az Isten országa számára is alkalmatlanná teszik életüket.
53:6 A nagyszerű eszmék, önzetlen célkitűzések, nemes törekvések olyan vonások, amelyeket általában a gyermekkori kapcsolatok alakítottak ki. Isten alkalomról alkalomra hangsúlyozta Izraelnek, hogy fontos ügyelnie arra, kikkel barátkoznak gyermekeik. Egész polgári, vallási és társadalmi életüket annak szem előtt tartásával rendezték be, hogy a gyermekeket megvédjék a rontó társaságtól, és hogy egész kicsi koruktól kezdve megismertessék velük Isten törvényének előírásait és alapelveit. Az az intő példa, amelyet születésekor kapott a nemzet, jellegénél fogva mély nyomot hagyott minden szívben. Egyiptom utolsó rettenetes csapása - elsőszülötteinek halála - előtt Isten megparancsolta népének, hogy gyűjtsék otthonukba gyermekeiket. Vérrel jelölték meg minden ház ajtófélfáját, és mindannyiuknak e jellel biztosított védelmen belül kellett maradniuk. Hasonlóképpen kell ma is az Istent szerető és félő szülőknek gyermekeiket "a szövetség kötelékében", a Krisztus megváltói vére nyújtotta szent hatások oltalma alatt tartaniuk.
53:7 Tanítványairól ezt mondta Krisztus: "Én a te igédet nékik adtam; és... ők... nem e világból valók, amint hogy én sem e világból vagyok" (Jn 17:14).
53:8 "Ne szabjátok magatokat e világhoz - parancsolja Isten nekünk -, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által" (Róm 12:2).
53:9 "Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?...Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennük és közöttük járok, és leszek nékik Istenük, és ők én népem lesznek. Annakokáért
53:10 Menjetek ki közülük, és szakadjatok el...
53:11 És tisztátalant ne illessetek;
53:12 És én magamhoz fogadlak titeket,
53:13 És leszek néktek Atyátok,
53:14 És ti lesztek fiaimmá és leányaimmá,
53:15 Azt mondja a mindenható Úr" (2Kor 6:14-18).
53:16 "Gyűjtsétek össze a kisdedeket" (Jóel 2:16). "Tudtul adom nekik az Isten rendelkezéseit és utasításait" (2Móz 18:16 - új prot. ford).
53:17 "Így tegyék az én nevemet Izrael fiaira, hogy én megáldjam őket" (4Móz 6:27).
53:18 "És megérti majd a földnek minden népe, hogy az Úrnak nevéről neveztetel" (5Móz 28:10).
53:19 "A Jákóbnak maradéka olyan lészen a sok nép között,
53:20 Mint az Úrtól való harmat,
53:21 Mint zápor a fűnek,
53:22 Mely nem emberben reménykedik,
53:23 És nem bízik embernek fiaiban" (Mik 5:7).
53:24 Mi is Izraelhez számítunk. Minden rendelkezés, amit Isten a gyermekek neveléséről és oktatásáról az ősi Izraelnek adott, és az engedelmességből fakadó áldás minden ígérete nekünk szól.
53:25 Isten így szól hozzánk: "Megáldalak téged... és áldás leszel" (1Móz 12:2).
53:26 Az első tanítványokról, és mindenkiről, aki hisz benne, Krisztus ezt mondja Igéje által: "Én azt a dicsőséget, amelyet nékem adtál, őnékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk: én őbennök, és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél" (Jn 17:22-23).
53:27 Csodálatos, csodálatos szavak, szinte hihetetlenek! A világok Teremtője úgy szereti azokat, akik az Ő szolgálatára szentelik magukat, mint ahogy Fiát szereti. Itt és most is ilyen csodálatos mértékben árasztja ránk jóságát és kegyelmét. Nekünk adta a menny Fényét és Fenségét, és vele együtt nekünk adta a menny minden kincsét. Számos ígérete, amely az eljövendő életre szól, már ebben az életben pompás ajándékokban mutatkozik meg. Azt akarja, hogy kegyelmének tárgyaiként élvezzük mindazt, ami nemesíti, tökéletesíti és emelkedetté teszi jellemünket. Vár az alkalomra, amikor az ifjúságot felruházhatja felülről jövő erővel, hogy Krisztus vérfoltos zászlaja alá állhassanak; hogy úgy dolgozzanak, ahogy Ő dolgozott; hogy biztos ösvényre vezessenek lelkeket; hogy sok ember lábát helyezzék a Korszakok Sziklájára.
53:28 Isten segítségét és kegyelmét, állandó jelenlétét és megtartó erejét mindazok élvezhetik, akik igyekeznek a menny nevelési elgondolásával összhangban cselekedni.
53:29 Mindenkinek mondja: "Légy bátor és erős! Ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened." "El nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled" (Józs 1:9, 5).
53:30 "Mert ahogyan az eső és a hó
53:31 Lehull az égből,
53:32 És nem tér oda vissza,
53:33 Hanem megöntözi a földet,
53:34 Termővé és gyümölcsözővé teszi;
53:35 Magot ad a magvetőnek
53:36 És kenyeret az éhezőnek,
53:37 Ilyen lesz az én igém is,
53:38 Amely számból kijön:
53:39 Nem tér vissza hozzám üresen
53:40 Hanem véghezviszi, amit akarok,
53:41 Eléri célját, amiért küldtem.
53:42 Bizony, örömmel jöttök ki,
53:43 És békességben vezetnek benneteket.
53:44 A hegyek és a halmok
53:45 Vígan ujjonganak előttetek,
53:46 És a mező fái mind tapsolnak.
53:47 A tövis helyén ciprus nő,
53:48 A csalán helyén mirtusz nő.
53:49 Az Úr dicsőségére lesz ez,
53:50 Örök jelül, amely nem pusztul el"
53:51 (Ésa 55:10-13 - új prot. ford.).
53:52 A társadalomban az egész világon összevisszaság van. Gyökeres átalakulásra van szükség. Az ifjúságot úgy kell nevelni, hogy a társadalom egész építménye átalakuljon.
53:53 "Felépítik az ősi romokat,
53:54 Helyreállítják a régi omladékokat,
53:55 Újjáépítik a lerombolt városokat,
53:56 Amelyek nemzedékeken át
53:57 Romokban hevertek."
53:58 "Titeket pedig az Úr papjainak neveznek...
53:59 Örökké tartó örömben lesz részük.
53:60 Mert én, az Úr, szeretem az igazságot...
53:61 Megadom munkájuk megérdemelt
53:62 jutalmát,
53:63 És örök szövetséget kötök velük.
53:64 Híresek lesznek utódaik
53:65 a nemzetek közt,
53:66 És ivadékaik a népek között.
53:67 Bárki látja őket, fölismeri,
53:68 Hogy ezt a népet megáldotta az Úr..."
53:69 "Mert ahogyan a föld növényeket hajt,
53:70 És a kert veteményeket sarjaszt,
53:71 Úgy sarjaszt majd igazságot
53:72 Az én Uram, az Úr is,
53:73 És öröméneket minden nép hallatára"
53:74 (Ésa 61:4, 6-9, 11 - új prot. ford.).