31:1 A gyógyítás ígéretei
31:2 "Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét,
31:3 És senki meg nem lakol, aki őbenne bízik" (Zsolt 34:23).
31:4 "Az Úrnak félelmében erős a bizodalom,
31:5 És az ő fiainak lesz menedéke" (Péld 14:26).
31:6 "És szól Sion: Elhagyott az Úr engem,
31:7 És rólam elfeledkezett az Úr!
31:8 Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekéről,
31:9 Hogy ne könyörüljön méhe fián?
31:10 És ha elfeledkeznének is ezek:
31:11 Én terólad el nem feledkezem.
31:12 Ímé, az én markaimba metszettelek fel téged" (Ésa 49:14-16).
31:13 "Ne félj, mert én veled vagyok;
31:14 Ne csüggedj, mert én vagyok Istened;
31:15 Megerősítelek, sőt megsegítlek,
31:16 És igazságom jobbjával támogatlak" (Ésa 41:10).
31:17 "...Ti, akiket születésetek óta hordozok,
31:18 Világra jöveteletek óta viszlek:
31:19 Vénségetekig ugyanaz maradok,
31:20 Ősz korotokig én hordozlak!
31:21 Én alkottalak, én viszlek,
31:22 Én hordozlak, én mentelek meg" (Ésa 46:3-4 - új prot. ford.).
31:23 A test és lélek gyógyítására a hálás és dicsőítő lelkületnél nincs jobb orvosság. Éppoly kötelességünk leküzdeni a búskomorságot, az elégedetlen gondolatokat és érzéseket, mint imádkozni. Ha úton vagyunk a menny felé - Atyánk háza felé -, hogyan járhatunk egész úton sóhajtozva, panaszkodva, siránkozva, mint egy gyászmenet?!
31:24 Azok az állítólagos keresztények, akik állandóan panaszkodnak, és akik a jókedvet és vidámságot bűnnek tartják, nem tudják, mi az igazi vallás. Akik élvezettel sajnálkoznak minden miatt, ami a természet világában lehangoló, akik nem a gyönyörű élő virágokat szedik, hanem a halott leveleket nézik, akik nem látnak szépséget a fenséges hegycsúcsokban és az élénk zöld völgyekben, akik nem hallják meg a természet vidám hangjait, a nyitott fül számára kedves zenét, azok nem Krisztuséi. Homályt és sötétséget gyűjtenek, pedig fényben járhatnának, sőt szívükben felragyoghatnának az Igazság Napjának gyógyító sugarai.
31:25 Sokszor fájdalom felhője borul a lelkedre. Ilyenkor ne tépelődj! Azt tudod, hogy Jézus szeret. Megérti gyengeségedet. Akaratát cselekedheted már azzal is, ha csupán megpihensz karjában.
31:26 Lényünk törvénye az, hogy gondolataink és érzéseink elmélyülnek és nagyobb súlyt kapnak, ha kifejezzük őket. Míg a szavak gondolatokat fejeznek ki, a gondolatokat szavak követik. Ha többet beszélnénk hitünkről, ha jobban örvendeznénk a nyilvánvalóan minket érintő áldásoknak - Isten nagy kegyelmének és szeretetének -, akkor mélyebben hinnénk és boldogabbak lennénk. Emberi nyelv képtelen kifejezni, véges elme nem tudja felfogni, hogy milyen áldások származnak Isten jóságának és szeretetének értékeléséből. Már itt a földön is soha ki nem apadó forráshoz hasonlíthatna örömünk, mert az a folyam táplálja, amely Isten trónjától árad.
31:27 Akkor hát neveljük szívünket és nyelvünket Isten páratlan szeretetének dicsőítésére! Szoktassuk lelkünket bizakodásra, és maradjunk mindig a Golgota keresztjéről sugárzó fényben! Sohase feledkezzünk meg arról, hogy a mennyei Király gyermekei vagyunk, a seregek Urának fiai és leányai! Nála mindig megpihenhetünk.
31:28 "Az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben... és háládatosak legyetek" (Kol 3:15). Terheinket, bajainkat elfeledve dicsőítsük Istent, amiért nevének dicsőségére élhetünk. Minden új nap új áldásai indítsák dicsőítésre szívünket szerető gondviselésének ezekért a jeleiért! Amikor reggel kinyitod a szemed, köszönd meg Istennek, hogy megőrzött az éjszaka! Köszönd meg, hogy béke van szívedben! Reggel, délben, este áldozati füstként szálljon fel hálád a menny felé!
31:29 Amikor valaki hogyléted felől érdeklődik, ne próbáld valami szomorú dologgal sajnáltatni magad! Ne beszélj hited kicsiségéről, fájdalmaidról és szenvedéseidről! A kísértő gyönyörködik az ilyen szavakban; a lehangoló dolgok említésével őt dicsőíted. Ne mondogassuk, hogy Sátán nagy hatalmával le fog győzni minket! Sokszor kiszolgáltatjuk neki magunkat azzal, hogy hatalmát hangoztatjuk. Inkább Isten nagy hatalmáról beszéljünk, hogy érdekeink összefonódhassanak az Ő érdekeivel. Hirdessük Krisztus páratlan hatalmát, és beszéljünk dicsőségéről! Az egész mennyet érdekli üdvösségünk. Isten megbízta angyalait: ezerszer ezret és tízezerszer tízezret, hogy szolgáljanak az üdvösség örököseinek. Ők óvnak bennünket a gonosztól, és visszaszorítják a sötétség hatalmait, amelyek elpusztításunkra törekszenek. Nincs-e minden pillanatban okunk a hálára, még ha viszontagságos is az utunk?
31:30 Dicsőítsd Őt énekkel!
31:31 Adjunk énekben hálát és dicsőséget Istennek! Amikor Sátán megkísért, ne adjunk hangot érzéseinknek! Inkább énekeljünk hittel hálaadó éneket Istennek!
31:32 Ím áldunk, nagy Úr, a mi Megváltónkért,
31:33 Aki meghalt és feltámadt bűnösökért.
31:34 Ím áldunk, nagy Úr, a te Szentlelkedért,
31:35 Aki Jézushoz vezet és gyújt bennünk fényt.
31:36 Ím dicséret zeng néked, égi Bárány,
31:37 Aki eltörléd bűnünket ott fenn a fán.
31:38 Ím dicséret zeng a te kegyelmedért,
31:39 Azzal bennünket bűnünktől megmentettél.
31:40 Kelts új életre, tölts be szerelmeddel,
31:41 Hogy ma minden szív teljék meg Szentlelkeddel!
31:42 Kar:
31:43 Zengjen hála minden ajkon.
31:44 Zengjen alleluja;
31:45 Zengjen ének, hála néked,
31:46 Ó! egek Ura.
31:47 Az ének az a fegyver, amelyet mindig használhatunk a csüggedés ellen. Amikor kitárjuk szívünket a Megváltó jelenlétéből áradó napfény előtt, egészség és áldás lesz az osztályrészünk.
31:48 "Magasztaljátok az Urat, mert jó,
31:49 Mert örökkévaló az ő kegyelme.
31:50 Ezt mondják az Úrnak megváltottai,
31:51 Akiket megváltott a szorongatónak kezéből."
31:52 "Énekeljetek néki, zengedezzetek néki,
31:53 Beszéljétek el minden ő csodatételét.
31:54 Dicsekedjetek az ő szent nevével;
31:55 Örvendezzen azoknak szívök,
31:56 Akik keresik az Urat."
31:57 "Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket,
31:58 És az éhező lelket betölté jóval!
31:59 Akik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek,
31:60 Megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal...
31:61 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban,
31:62 Sanyarúságukból kiszabadítá őket.
31:63 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából,
31:64 Köteleiket pedig elszaggatá.
31:65 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért,
31:66 És az emberek fiai iránt való csodadolgaiért."
31:67 "Miért csüggedsz el lelkem,
31:68 És miért nyughatatlankodol bennem?
31:69 Bízzál Istenben,
31:70 Mert még hálát adok én néki,
31:71 Az én szabadítómnak
31:72 És Istenemnek"
31:73 (Zsolt 107:1-2; 105:2-3; 107:9-15; 42:12).
31:74 "Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által tihozzátok" (1Thessz 5:18). Ez a parancs egyben biztosíték is. Szavatolja, hogy még a látszólag ellenünk szóló dolgok is javunkra szolgálnak. Isten nem kéri, hogy legyünk hálásak azért, ami árt nekünk.
31:75 "Az Úr az én világosságom és üdvösségem:
31:76 Kitől féljek?
31:77 Az Úr az én életemnek erőssége:
31:78 Kitől remegjek?"
31:79 "Bizony elrejt engem az ő hajlékában a veszedelem napján;
31:80 Eltakar engem sátrának rejtekében...
31:81 És én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom,
31:82 Énekelek és zengedezek az Úrnak."
31:83 "Várván vártam az Urat,
31:84 És hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.
31:85 És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből,
31:86 És sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.
31:87 És új éneket adott szájamba,
31:88 A mi Istenünknek dicséretét."
31:89 "Az Úr az én erőm és pajzsom;
31:90 Őbenne bízott szívem és megsegíttettem;
31:91 Örvend szívem, és énekemmel dicsérem őt"
31:92 (Zsolt 27:1, 5-6; 40:2-4; 28:7).
31:93 A beteg gyógyulásának egyik legbiztosabb akadálya az énközpontúság. Sok megrokkant ember tart igényt mások sajnálkozására és segítségére, pedig az segítené őket igazán, ha nem önmagukkal, hanem másokkal törődnének.
31:94 Sokszor kérnek bennünket, hogy imádkozzunk a szenvedőkért, a szomorkodókért, a csüggedtekért; és ez helyes is. Imádkoznunk kell azért, hogy Isten árasszon fényt a szomorú lélekbe, és vigasztalja meg azt, akinek fáj a szíve. De Isten csak az azokért mondott imát hallgatja meg, akik áldásai előtt kitárják szívüket. De miközben imádkozunk e fájó szívűekért, buzdítsuk is őket arra, hogy igyekezzenek segíteni a még náluk is nyomorultabbakon! Szívükből elszáll a homály, miközben másokon segítenek. Amikor másokat bátorítunk azzal a vigasztalással, amelytől mi is megvigasztalódtunk, az áldás visszaszáll reánk.
31:95 Ésaiás könyvének 58. fejezete recept a testi és lelki betegségek gyógyítására. Ha gyógyulásra és az élet igazi örömeire vágyunk, akkor követnünk kell az Ige által előírt szabályokat. Ezt mondja az Úr a neki tetsző szolgálatról és e szolgálat áldásairól:
31:96 "Nem az-é (a böjt), hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet,
31:97 És a szegény bujdosókat házadba bevigyed,
31:98 Ha meztelent látsz, felruházzad,
31:99 És tested előtt el ne rejtsd magadat?
31:100 Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod,
31:101 És meggyógyulásod gyorsan kivirágzik,
31:102 És igazságod előtted jár;
31:103 Az Úr dicsősége követ.
31:104 Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat,
31:105 Jajgatsz, és ő azt mondja: Ímé, itt vagyok.
31:106 Ha elvetended közüled az igát,
31:107 És megszűnsz ujjal mutogatni és hamisságot beszélni;
31:108 Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek,
31:109 És az elepedt lelkűt megelégíted:
31:110 Feltámad a setétségben világosságod,
31:111 És homályosságod olyan lesz, mint a dél.
31:112 És vezérel téged az Úr szüntelen,
31:113 Megelégíti lelkedet nagy szárazságban is,
31:114 És csontjaidat megerősíti,
31:115 És olyan leszel, mint a megöntözött kert,
31:116 És mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy"
31:117 (Ésa 58:7-11).
31:118 A jótétemény kettős áldás. Segít azon, aki gyakorolja, és azon is, aki részesül benne. Az a tudat, hogy jót tettünk, a beteg test és lélek egyik legjobb gyógyszere. Az a tudat, hogy jól végeztük el feladatunkat, és örömet szereztünk másoknak, felszabadulttá és boldoggá teszi lelkünket, és új életre kelti egész lényünket.
31:119 Az együttérzés állandó igénylése helyett igyekezzék a beteg együttérzést tanúsítani. Saját gyengeséged, bánatod és fájdalmad terhét vesd a könyörülő Megváltóra. Tárd ki szívedet szeretete előtt, és áradjon ez a szeretet másokra is. Ne felejtsd el, hogy mindenkinek vannak nehezen elviselhető próbái és nehezen leküzdhető kísértései. Talán tehetsz valamit e terhek könnyítésére. Fejezd ki háládat a kapott áldásokért, és méltányold, ha figyelmességet tapasztalsz. Legyen szíved állandóan telve Isten drága ígéreteivel, hogy ebből a kincstárból vigaszt és erőt nyújtó szavakat hozhass elő másoknak. Ez olyan légkörrel vesz téged körül, amely segít és felemel. Tűzd ki célul, hogy áldás leszel a körülötted levőknek, és módot fogsz találni saját családod tagjainak és másoknak is a megsegítésére.
31:120 Ha a betegségben szenvedőkkel a másokért való szolgálat elfeledtetné önmagukat, ha az Úr parancsát követve a náluk nyomorultabbaknak szolgálnának, akkor megtapasztalnák, hogy mennyire igaz a prófétai ígéret: "Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik" (Ésa 58:8).
31:121 Boldog bizonyosság
31:122 Tudom és érzem, Jézus enyém,
31:123 Boldogság, béke árad felém;
31:124 Megtisztít vére, Lelke vezet,
31:125 Tudom és érzem, nagyon szeret.
31:126 Refr.:
31:127 Megváltott engem, az üdv enyém,
31:128 Dicsérem Jézust boldogan én,
31:129 Megváltott engem, az üdv enyém,
31:130 Dicsérem Jézust boldogan én.
31:131 Boldog a szívem, hogy rá talált,
31:132 Örömmel zengem e szent csodát;
31:133 Lehajolt értem a kegyelem,
31:134 Amíg csak élek, énekelem:
31:135 Megtartja Jézus életemet,
31:136 Békesség lakja a szívemet;
31:137 Hirdetem híven üzenetét,
31:138 Őrködve várom jövetelét.