9:23 a tebenned való léleknek kettős mértéke énrajtam." (II. Kir. 2:9) Elizeus nem kért világi dicsőséget, sem helyet a föld előkelői között. Amiért ő esedezett, az a Lélek nagymértékű adománya volt, amit az kapott, akit Isten az égbe való elragadással kívánt kitüntetni. Ő tudta, hogy a munkára, amelyet tőle várnak, semmi más nem képesíti.