41:47 Mások azoknak mondanak majd hálát, akik az éhezőket etették és a mezíteleneket felruházták. "Amikor a kétségbeesés lelkemet hitetlenséggel töltötte el - mondják - akkor az Úr hozzám küldött téged, és te a vigasz és reménység szavait szóltad hozzám. Testi szükségleteimről gondoskodtál, Isten szavához vezettél engem, és feltártad előttem lelki ínségemet. Úgy kezeltél engem, mint testvért. Együtt éreztél velem bánatomban, felemelted összetört, megsebzett lelkemet úgy, hogy Krisztus kinyújtott, megmentő kezét megragadtam. Tudatlanságomban türelemmel oktattál, hogy Atyám van a mennyben, aki gondoskodik rólam. Felolvastad a Szentírás drága ígéreteit. Felébresztetted bennem a hitet, hogy Isten meg akar menteni. A szívem meglágyult és összetört, amikor Krisztus értem hozott áldozatára gondoltam. Éheztem az élet kenyerét, és az igazság értékes lett számomra. Itt vagyok, megmentve, örökre megmentve, mindig az Ő jelenlétében élhetek, és imádhatom Őt, aki az életét adta értem."