4:1 3. A szükséges előkészületek -1
4:2 IFJAK AZ EVANGÉLIUM SZOLGÁLATÁBAN
4:3 "Az evangélium szolgálatát nem szabad lekicsinyelnünk. Egyetlen vállalkozást se vezessünk úgy, hogy általa az Ige alárendelt dolognak tűnjék fel. Mert nem az. Azok, akik a szolgálatot lenézik, Krisztust nézik le. Minden munka közül legmagasztosabb az evangélium szolgálata - különféle megvalósulási formáiban. Tárjuk az ifjúság elé, hogy nincs Istentől jobban megáldott munka, mint az evangélium szolgájának munkája.
4:4 Ne rettentsük el ifjainkat a szolgálat vállalásától. Fennáll a veszély, hogy egyeseket fényes csábítások azon ösvény elhagyására késztetnek, amelyre Isten elhívta őket. Egyeseket, akik prédikátori tisztségre lettek volna hívatva, arra buzdítottak, hogy orvosi pályára készüljenek. Az Úr több munkást kíván szőlőskertje részére. Elhangzott a felhívás: »Erősítsétek az előőrsöket; állítsatok fel hűséges őröket mindenfelé a világban!« Isten felszólít benneteket, ifjú emberek! Nagyon sok ifjú férfira van szükségünk, akik nagylelkűek, széles látókörűek és mélységes szeretet él bennük Krisztus és az igazság iránt.
4:5 A tehetségnek vagy tudásnak nincs olyan nagy kihatása, mint a lelkületnek, amellyel az ifjú megragadja a tisztséget. Nem nagy, tudós férfiakra van szükség a szolgálatban, nem ékesszóló prédikálókra. Isten olyan férfiakat kíván, akik teljesen átadják magukat Neki, betelnek az Ő Lelkével. Isten és az emberek ügye iránti megszentelt, magukat átadó embereket kíván, akik kimehetnek Krisztus gyalázatát hordozni. Erősek és bátrak legyenek, akik alkalmasak nemes vállalkozásokra és akik áldozataik által szövetséget kötnek Istennel.
4:6 Az evangéliumi szolgálat nem tűr rest embereket. Isten szolgái tökéletesen teljesítsék hivatásukat. Ne legyenek henyélők, hanem használják fel legjobb erőiket mint Isten Igéjének hirdetői, hogy hűségesek maradhassanak. Sohase szűnjenek meg tanulni. Lelkük éberségével ügyeljenek a mű szentségére és hivatásuk nagy felelősségére, hogy soha és sehol hamis áldozatot ne hozzanak Istennek, olyat, amely sem tanulásba, sem imába nem kerül.
4:7 Az Úrnak olyan férfiakra van szüksége, akiknek mély és komoly lelki életük van. Mindenki elnyerheti felülről az erő teljességét, s hittel és reménnyel indulhat arra az útra, amelyet Isten előírt számára. Isten Igéje benne lakozik az ifjú, Istennek szentelt prédikátorban, aki gyors, komoly, erős, Isten tanácsa pedig soha ki nem apadó forrás lesz számára minden nehéz helyzetben.
4:8 Isten elhívta az Ő népét, hogy a világnak elvigye a Krisztus visszajöveteléről szóló üzenetet. Nekünk kell szétvinni az utolsó meghívást az evangéliumi ünnepélyre, a Bárány menyegzői vacsorájára. Annak a sok ezer helységnek, ahova még nem hatott el az üzenet, meg kell azt hallani. Akik pedig még nem terjesztették az üzenetet, kell, hogy hirdessék. Még egyszer ifjainkhoz fordulok: nem benneteket hívott el az Isten, hogy ezt az üzenetet hirdessétek?
4:9 Hányan akarnak Isten szolgálatába lépni ifjaink közül, hogy szolgáljanak, és nem azért, hogy őket szolgálják ki? Régen voltak férfiak, akik egy-egy lélekkel törődve így kérték az Istent: "Uram, segíts, hogy ezt a lelket megmentsem!" Mostanában ritkák az ilyen esetek. Hányan cselekszenek ma úgy, mint akik felismerik a veszélyt, amelyben a bűnösök vannak? Hányan hoznak olyanokat imában Isten elé, akikről tudják, hogy veszedelemben vannak és könyörögnek megmentésükért?
4:10 Pál apostol elmondhatta a gyülekezetről annak idején: »És dicsőíték bennem az Istent.« (Gal. 1:24) Ne igyekezzünk-e olyan életet élni, hogy ezek a szavak ránk is vonatkozzanak? Az Úr talál utat és módot azok számára, akik teljes szívből keresik, azt akarja, hogy isteni vezetését ismerjék el ebben is. Ő nem csupán a munkaterületet készíti elő, hanem egyengeti is az utat, hogy ezeken a területeken eredményes férfiak munkálkodjanak.
4:11 A prédikátorok és evangélisták tartsanak több komoly imaórát azokkal, akik meggyőződtek az igazságról. Gondoljatok arra, hogy Krisztus állandóan veletek van. Az Úr elkészítette kegyelmének legdrágább kinyilatkoztatásait, hogy erősítse és bátorítsa az őszinte és alázatos munkást. Azután sugározzátok másokra azt a világosságot, amellyel Isten reátok világít. Aki ezt cselekszi, a legértékesebb adományt viszi az Úr elé. Akik a megváltás drága üzenetét hordozzák, azok szíve a magasztalás szellemében lángol.
4:12 Az evangélium szolgáinak száma ne csökkenjen, hanem inkább gyarapodjék. Arra a területre, ahol most egy prédikátor áll, még másik húszat kell állítani, és ha Isten Lelke vezérli őket, ez a húsz úgy fogja hirdetni az igazságot, hogy ismét további hússzal gyarapítsa.
4:13 Krisztus olyan feltételeket szab, amelyek Neki tetszenek. Amennyivel közelebb jutnak követői a tiszta, tökéletes hithez és testvéri szeretethez, annyival mindig több és több erőt nyernek az igazság hirdetéséhez. Az Úr isteni segítséget helyez kilátásba minden olyan szükséghelyzetben, ahol kevés az emberi erő. Szent Lelket ad, hogy segítségül legyen minden nehézségben, erősítse reménységünket és bizonyosságunkat, megvilágítsa értelmünket és megtisztítsa szívünket. Kívánja, hogy tervei kivitelezéséhez elegendő segítő eszköz álljon rendelkezésre. Kérlek benneteket, keressetek tanácsot Istennél; keressetek teljes szívből, »és valamit mond nektek, megtegyétek« (Jn. 2:5)." (Testimonies IV., 414-415. o.)
4:14 "Milyen gyorsan hirdethetné az üzenetet az egész világnak a megfeszített, feltámadott és mielőbb visszatérő Üdvözítőről a munkások olyan serege, amilyen az ifjúságunk, ha helyesen nevelnék őket! Milyen gyorsan jöhetne el a vég! Vége volna a szenvedésnek, bánatnak, bűnnek. Gyermekeink ahelyett, hogy olyan javakat biztosítanak maguknak, amelyhez bűn és fájdalom tapad, milyen gyorsan nyerhetnék el örök életüket ott, »ahol igazak öröklik a földet és mindvégig rajta lakoznak«. (Zsolt. 37:29) Ahol »nem mondja a lakos: beteg vagyok«, ahol »nem hallatik többé siralom és kiáltás szava« (Ésa. 33:24; 65:19)." (Nevelés, 271. o.)
4:15 LEGYENEK AZ IFJAK TEHERHORDOZÓK!
4:16 "Írtam néktek, ifjak, mert erősek vagytok és meggyőztétek a gonoszt." (I. Jn. 2:14) Isten az ifjúság erejét, buzgalmát és bátorságát kívánja, hogy a mű minden ágazata előrehaladjon. Az ifjúságot választotta ki, hogy ügyét előrevigyék. Friss, töretlen akaraterőre van szükség, hogy a terveket tiszta értelemmel tudják lefektetni és azokat bátor kézzel véghezvinni. Fiatal férfiakat és nőket szólít fel Isten, hogy szenteljék Néki ifjúi erejüket és tehetségüket; gondolkozzanak élesen, cselekedjenek erélyesen, úgy szerezzenek dicsőséget Nevének és üdvösséget embertársaiknak.
4:17 Ilyen fennkölt hivatás mellett ifjúságunk ne a szórakozást keresse és ne arra törekedjen, hogy önelégült életet éljen. Lelkek megmentése legyen minden tettük indítórugója. Az Istentől nyert erő segítségével emelkedjenek minden lealacsonyító szokás fölé és gondolják meg minden lépésüket, amennyiben szem előtt tartják, hogy mások követik őket azon az úton, amelyen így elindultak.
4:18 Senki sem élhet önmagának. Mindenki valamilyen befolyást gyakorol vagy a jóra, vagy a rosszra. Ezért az apostol arra kéri az ifjúságot, hogy gondolkodjanak józanul. Hogyan is cselekedhetnének másként, ha jól meggondolják, hogy ők Krisztus munkatársaivá akarnak válni az Ő önmegtagadásában és önfeláldozásában, hosszútűrésében és kegyelmes jóságában?
4:19 Az ifjúság részére ma is mérvadó a Timótheushoz intézett felszólítás: "Igyekezz, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint olyan munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazság beszédét... Az ifjúkori kívánságokat pedig kerüld: hanem kövesd az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet... Légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben, a tisztaságban." (II. Tim. 2:15, 22; I. Tim. 4:12)
4:20 A közöttünk élő teherhordozók meghalnak egyszer. Sokan azok közül, akik az első sorban álltak, hogy véghezvigyék a reformokat, amelyeket mi mint nép alkottunk, túljutottak már életük delén: testi és szellemi erejük hanyatlóban van. Féltő gonddal kérdezzük tehát: ki fogja helyüket betölteni? Kire bízható az egyház jóléte, ha a jelenlegi oszlopok kidőlnek? Aggodalommal tekintünk mai ifjúságunkra, amelynek ezeket a terheket kell felvenni és a felelősséget viselnie kell. Oda kell beállniuk, ahol a többiek a munkát abbahagyták, és életmódjuk határozza meg, hogy erkölcsiség, vallás és komoly istenfélelem jut-e felszínre, avagy erkölcstelenség és istentelenség rontja és homályosítja el mindazt, ami értékes.
4:21 Az idősebbeknek nevelni kell az ifjabbakat tanítás és példaadás által, hogy megfeleljenek a követelményeknek, amelyeket emberek és Teremtőjük támasztanak. Súlyos felelősséget kell helyezni ezekre az ifjakra.
4:22 A kérdés az, hogy uralkodni tudnak-e magukon és megállhatnak-e Istentől nyert tisztaságukban, megvetve mindazt, ami a bűn látszatát kelti?
4:23 Még sohasem forgott annyi a kockán, még sohasem függött annyi egy nemzedéken, mint azokon, akik ma lépnek a cselekvés színpadára. Az ifjúság egy pillanatra se higgye, hogy valamilyen bizalmi állást helyesen betölthet anélkül, hogy feddhetetlen jellemmel bírna! Ugyanígy várhatnának arra is, hogy a tövisről szőlőt és a bogáncsról fügét lehessen szedni.
4:24 A jó jellem kiépítésénél követ kőre kell felrakni. Azokat a jellemvonásokat, amelyek hozzásegítik az ifjúságot, hogy Isten ügyét eredményesen végezzék, tehetségük és szorgalmuk által, a Gondviseléstől nyert minden alkalom felhasználásával és a minden bölcsesség forrásával való összeköttetés által szerezhetik meg. Az ifjúságnak nem lehet alacsony színvonallal megelégedni. József és Dániel jó példa számára és tökéletes mintaképül szolgál neki az Üdvözítő élete.
4:25 Mindenkinek alkalma van jellemét kiképezni. Mindenki betöltheti a kijelölt helyét Isten nagy tervében. Az Úr már gyermekkorában elfogadta Sámuelt, mivel tiszta szíve volt. Mint megszentelt adomány adatott át Istennek és az Úr a világosság hordozójává tette. Ha az ifjúság ma is - mint egykor Sámuel - odaszenteli magát az Úrnak, akkor Ő elfogadja és művében felhasználja őket. Élettapasztalatukról elmondhatják azután azt, amit a zsoltáríró: "Ó, Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a Te csodadolgaidat." (Zsolt. 71:17)