English Home Romanian Home
Electronic Bible Online Pages Multi Language Phone Application One Language d/">Download Ipod / MP4 Player Package Electronic Online Mobile Pages
Electronic Books Online Pages Build Ebook Phone Application Download Ebook Phone Application Download Desktop Application Download Ipod / MP4 Player Package Electronic Online Mobile Pages
Create Bible Application Create E-Books Application
Credits News
About our project   |    Mobile Pages   |   
Electronic Books / Adventist / Hungarian / Ellen White / Web / Az Evangelium Szolgai

Adventist

Hungarian

Printable ModePrintable Mode

Az Evangelium Szolgai, 3


3:1 2. Az igazság hirdetője

3:2 KRISZTUS A PÉLDAKÉPÜNK

3:3 A mi Urunk Jézus Krisztus eljött erre a világra, hogy az embereknek fáradhatatlanul szolgálatára legyen. "Ő vette el a mi erőtelenségünket, és Ő hordozta a mi betegségünket" (Mt. 8:17), hogy az emberiségnek minden bajban segítségére legyen. Eljött, hogy elvegye a betegség, nyomorúság és a bűn terheit. Az volt a küldetése, hogy teljesen helyreállítsa az embereket, hogy egészséggel, békességgel és tökéletes jellemmel ruházza fel őket.

3:4 Különféle körülmények között élő és különféle igényű emberek keresték meg, mégis senki sem távozott úgy, hogy ne kapott volna segítséget Tőle. A gyógyító erő folyama áradt belőle és az emberek meggyógyultak testben, lélekben és szellemben egyaránt.

3:5 A Megváltó munkája nem volt helyhez vagy időhöz kötve. Irgalmassága nem ismert határt. Gyógyító és tanítói munkássága olyan nagy méreteket öltött, hogy Palesztinában nem volt elég nagy épület, amely a köréje gyűlt tömeget befogadhatta volna. Galilea zöldellő domboldalai, az országutak, a tengerpart, a zsinagóga és minden hely, ahová a betegeket vinni tudták - az Ő kórházává alakult. Minden nagy- és kisvárosban, faluban, amerre járt, a szenvedőkre helyezte kezét és meggyógyította őket. Ha bárhol az Ő üzenetének befogadására készséges szíveket talált, a mennyei Atya szeretetét hangsúlyozva vigasztalta őket. Egész nap szolgálatára állt azoknak, akik hozzá jöttek; este pedig azoknak szentelte figyelmét, akiknek napközben dolgozniuk kellett, hogy családjukat el tudják látni. Jézus hordozta az emberiség megmentése felelősségének óriási terhét. Tudta, hogy mindenki elvész, ha nem következik be határozott változás az emberiség alapelveiben és céljaiban. Ez volt az Ő lelkének terhe, és senki sem tudta felbecsülni, értékelni a Rá nehezedő súlyt. Magányos volt gyermekkorában, ifjúkorában és felnőttként is; és mégis a jelenlétében tartózkodni a mennyországot jelentette. Naponta érték a megpróbáltatások és a kísértések, napról napra kapcsolatba került a gonosszal és látta hatalmát azokon, akiket megáldani és megmenteni akart, mégsem vallott kudarcot és nem csüggedt el.

3:6 Saját kívánságait minden dologban szigorúan a küldetésének rendelte alá. Megdicsőítette életét, mert életében mindent az Ő Atyja akaratának rendelt alá. Amikor ifjúkorában édesanyja a rabbik iskolájában találta és azt mondta: "Fiam, miért cselekedted ezt velünk?", Ő ezt válaszolta - és a válasza életművének alappillére volt: "Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-e, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai?" (Lk. 2:48-49)

3:7 Jézus élete állandó önfeláldozás, önmegtagadás volt. Nem volt otthona ebben a világban, hacsak jóindulatú barátok szállást nem adtak neki mint vándornak. Eljött, hogy értünk a legszegényebbek életét élje - a szegények és szenvedők között járjon és munkálkodjon. Elismerést és tiszteletet nem kapva járt-kelt az emberek között, akikért oly sokat tett.

3:8 Mindig türelmes és derűs volt, és a szenvedők az élet és a békesség követeként üdvözölték őt. Látta a férfiak, nők, gyermekek és ifjak szükségleteit és így hívta őket: "Jöjjetek hozzám!"

3:9 Szolgálata során Jézus több időt szentelt a betegek gyógyítására, mint tanításra. Csodatételei igazolták szavai igazságát, hogy nem lerontani, hanem megmenteni jött. Irgalmasságának híre megelőzte Őt, bármerre is járt. Megkönyörült az embereken és ők örvendeztek egészségüknek, próbálgatták újonnan kapott képességeiket. Tömegek gyűltek köréjük, hogy hallják tőlük, amelyeket az Úr velük cselekedett. Sokaknak az Ő hangja volt az első, amit hallottak, az Ő neve volt az első, amit kimondtak, az

3:10 Ő arca volt az első, amelyet megláttak. Miért ne szerették volna Jézust és miért ne hirdették volna dicsőségét? Amint keresztülhaladt a városokon, olyan volt, mint egy eleven, életet és örömet árasztó folyam... A Megváltó a gyógyítás minden egyes alkalmát arra használta fel, hogy isteni alapelveket ültessen el az elmébe és a lélekbe. Ez volt munkájának célja. Földi áldásokban részesítette az embereket, hogy szívüket késztesse kegyelme evangéliumának befogadására.

3:11 Jézus a legmagasabb helyet foglalhatta volna el a zsidó nemzet tanítói között, mégis inkább a szegényeknek hirdette az evangéliumot. Helységről helységre járt, hogy a fő- és mellékutak mentén élők hallhassák az igazság igéit. A tengerparton, a hegyekben, a nagyvárosok utcáin, a zsinagógában hallhatták hangját, amint az Írásokat magyarázta. Gyakran tanított a templom külső udvarában, hogy a pogányok is hallják szavait.

3:12 Krisztus tanítása annyira eltért az írástudók és a farizeusok írásmagyarázatától, hogy felkeltette az emberek figyelmét. A rabbik hosszasan fejtegették a hagyományokat, emberi elméleteket és okoskodásokat. A Biblia helyét gyakran elfoglalták az emberek Szentírással kapcsolatos tanításai és írásai. Jézus tanításának témája azonban Isten igéje volt. A kérdezőknek egyszerűen így válaszolt: "Meg van írva", "Mit mond az Szentírás", "Hogy olvasod?" Ha bárkiben feltámadt az érdeklődés, legyen az barát vagy ellenség - minden alkalommal az Igét hirdette. Világosan és átható erővel képviselte az evangélium üzenetét. Szavai a fény özönével világítottak rá a pátriárkák és próféták tanításaira és a Szentírás új kinyilatkoztatásként hatott a hallgatókra. Soha azelőtt nem ismerték fel Isten Igéjének ilyen mély jelentéstartalmát.

3:13 Krisztus tanításainak egyszerűsége

3:14 Soha nem volt még olyan evangéliumhirdető, mint Jézus. Ő volt a Menny Fejedelme, mégis megalázta magát és felvette a mi természetünket, hogy ott találkozzon az emberekkel, ahol éppen tartózkodnak. Krisztus, a Szövetség Angyala elhozta minden embernek, szegénynek és gazdagnak, szabadnak és szolgának a megváltás üzenetét. Hírneve - mint Nagy Orvosé - elterjedt egész Palesztinában. A betegek eljöttek a helyekre, ahol azt remélték, hogy keresztülhalad, és segítségért folyamodtak hozzá. Ugyanezt tették sokan, akik vágytak szavait hallani és keze érintésében részesülni. Így járt-kelt városról városra, helységről helységre az Evangéliumot prédikálva és a betegeket gyógyítva a Dicsőség Királya, az emberiség szegényes öltözetében.

3:15 Részt vett a nagy évi ünnepeken; a külső ceremóniában teljesen elmerült tömegnek a mennyei dolgokról beszélt és kinyilatkoztatta előttük az örökkévalóságot. Mindenkinek adott kincset a bölcsesség tárházából. Olyan egyszerűen beszélt, hogy nem tudták félreérteni! Az Ő sajátos módján segített mindenkin, aki bánatban, szomorúságban volt. Gyöngéd, szeretetteljes jósággal kezelte a bűnbeteg lelkeket, akiknek gyógyulást és erőt hozott.

3:16 Mint a legnagyobb tanítók fejedelme, olyan területeken közelítette meg az embereket, ahol a legtöbb ismerettel bírtak. Olyan módon hozta elébük az Igazságot, hogy az mindenkor a legszentebb emlékekkel és rokonszenvvel fonódott egybe hallgatóiban. Oly módon tanított, hogy érezték, mennyire szívén viseli és magáévá teszi érdekeiket és boldogságukat. Tanítása annyira közvetlen volt, példázatai annyira találóak, szavai annyira részvétteljesek és nyájasak, hogy hallgatóit teljesen magával ragadta. A szegényekkel való társalgásban tanúsított egyszerűsége és komolysága megszentelte minden egyes szavát.

3:17 Nincs különbség gazdag és szegény között

3:18 "Micsoda tevékeny életet élt! Napról napra látták, amikor meglátogatta a nyomorúságot és a szükséget szenvedők lakóházait, ahová a csüggedteknek reménységet, a nyomorgóknak békességet vitt. Jóságosan, szeretettel és irgalommal járt-kelt, felemelte a lesújtottakat, megvigasztalta a szomorkodókat. Áldást árasztott, amerre csak ment.

3:19 Mialatt Jézus a szegényeknek szolgált, igyekezett a gazdagokat is megközelíteni. Kereste a gazdag és művelt farizeus, a zsidó nemes és a római főember ismeretségét. Meghívásaikat elfogadta, részt vett ünnepségeiken, megismerkedett szokásaikkal és foglalkozásaikkal, hogy szívükhöz közelebb jusson és kinyilatkoztathassa előttük az örök kincseket.

3:20 Krisztus azért jött a világra, hogy megmutassa, ha az ember elfogadja a felülről jövő erőt, tiszta, feddhetetlen életet élhet. Fáradhatatlan türelemmel és részvétteljes szolgálatkészséggel igyekezett betölteni az emberek szükségleteit. A kegyelem gyöngéd érintésével kiűzte a lélekből a kétséget és a nyugtalanságot. Az ellenségeskedést szeretetre és a hitetlenséget bizalommá változtatta.

3:21 Jézus előtt nem volt különbség nemzetiség, rang, hitvallás között. A farizeusok és írástudók szerették volna a menny adományait egy helyre és népre korlátozni és a világban levőket abból kirekeszteni. Azonban Jézus eljött, hogy minden válaszfalat ledöntsön. Eljött megmutatni, hogy az irgalmasság és szeretet adományai olyan korlátlanok, mint a levegő, a világosság, vagy az eső, amely felfrissíti a földet.

3:22 Krisztus élete egy olyan hitet alapozott meg, amelyben nincs kaszt, olyan vallást, amely által zsidók és pogányok, szabadok és szolgák egyetemes testvériségben egyesülve mindannyian egyenlők Isten előtt. Eljárását semmiféle világi okoskodás sem befolyásolta. Nem tett különbséget szomszéd és idegen, barát és ellenség között. Minden lélek, amely az élet vizét szomjúhozta, megindította szívét.

3:23 Egyetlen embert sem mellőzött Jézus Krisztus, hanem igyekezett a megmentő gyógyírt mindenkihez eljuttatni. Bármilyen társaságban időzött, olyan tanítást nyújtott, amely az időpontnak és a körülményeknek megfelelt. Minden mulasztás vagy sértés, amelyet az emberek egymással szemben elkövettek, csak még jobban meggyőzte Őt istenemberi részvétének szükségességéről. Igyekezett a legdurvábbak és leghitványabbak szívébe is reménységet önteni, s biztosította őket, hogy feddhetetlenekké és tisztákká válhatnak, és olyan jellemhez juthatnak, amely Isten gyermekeivé teszi őket.

3:24 Sokszor találkozott lelkekkel, akik Sátán hatalmába kerültek és nem volt erejük levetni béklyóikat. Az ilyen elcsüggedt, beteg, megkísértett, elbukott lelkekhez Jézus a leggyöngédebb részvétszavakat intézte, amelyekre éppen szükségük volt. Találkozott másokkal, akik komoly harcot vívtak a lélek ellenségével; az ilyeneket bátorította és biztosította a győzelemről, mivel Isten angyalai velük vannak és megszerzik a győzelmet.

3:25 A vámszedők asztalánál megbecsült vendégként ült, és együttérzésével, barátságával kimutatta, hogy elismeri az emberiség méltóságát. Az emberekben vágy ébredt, hogy méltóvá váljanak bizalmára. Szavai áldást hozó és életadó erővel hullottak szomjazó lelkükbe. Új elhatározások ébredtek bennük és a társadalom kivetettjei előtt új és szebb jövő lehetősége nyílt meg.

3:26 Zsidó létére Jézus mégis nyíltan és szabadon érintkezett a samáriaiakkal és figyelmen kívül hagyta népe farizeusi szokásait. Az előítéletek ellenére is elfogadta a megvetettek vendégszeretetét. Házaikban aludt, együtt étkezett velük asztaluknál, elfogadta a kezük által készített és felkínált ételeket, utcáikon tanított és a legelőzékenyebb barátsággal és udvariassággal bánt velük. És mialatt szívüket magához vonzotta az emberi részvét köteleivel, isteni kegyelme elhozta számukra azt az üdvöt, amelyet a zsidók elvetettek." (A nagy Orvos lábnyomán 19-20. o.)

3:27 KRISZTUS MINT TANÍTÓ

3:28 A világ Megváltója szertejárt és mindenütt jót cselekedett. Milyen komolyan figyelte hallgatói megváltozott arcvonásait, ha a nép előtt állt és az örök Igazság szavaival szólt hozzájuk! Azok az arcok, melyek mély érdeklődést és tetszést fejeztek ki szavai hallgatásánál, megadták számára az elégtételt. Amikor a világosan kifejtett igazság valamely dédelgetett bűnt vagy bálványt érintett, észrevette az arcvonások változásán: a hideg, szigorú, kitérő tekinteteken, hogy nem szívesen fogadják az igazságot. Jézus tudta, hogy hallgatói rászolgáltak a bűn világos megfeddésére és az a fénycsóva, amellyel bevilágította lelkük sötét kamráit, a legnagyobb áldásukra szolgált volna, ha befogadják.

3:29 Krisztus feladatául tűzte ki: egyszerű, de világosan érthető, irányadó igazságokat felállítani, amelyek - ha követik azokat - békét és boldogságot szereznek a léleknek. Ő be tudott pillantani a szívbe. Látta a dédelgetett bűnöket, amelyek megrontják az életet és a jellemet, és a lelket távol tartják Istentől. Rámutatott ezekre a bűnökre, hogy az emberek igazi megvilágításban lássák meg, és meneküljenek tőle. Egyesekben, akik igen megkeményedett külsőt mutattak, Ő reményt keltő embereket látott. Tudta, hogy majd elfogadják az igazságot és hűséges követőivé válnak.

3:30 Ha az igazság nyílvesszője a hallgatóság szívébe hatolt, és ott az önzés korlátait ledöntve alázatot, magába szállást és végül hálát teremtett, a Megváltó szívét nagy öröm töltötte be. Amikor látta az összegyűlt hallgatók tömegét és felismerte azok arcát, akiket már korábban is látott, szemei örömet tükröztek vissza, mivel ott országa részére reményteljes alattvalókat látott.

3:31 Krisztus hírnökei, akiket majd kiküld maga helyett, ugyanilyen érzésűek, ugyanilyen komolyak lesznek. Akiket megkísért a gondolat, hogy munkájukat nem méltányolták eléggé és ezért könnyen elcsüggednek, gondolják meg, hogy Jézus ugyanilyen kemény szívekkel találkozott és még súlyosabb tapasztalatokat szerzett, mint amilyenekben valaha is részük volt, vagy részük lehet. Türelmes szeretettel oktatta az embereket. Mélyreható bölcsessége ismerte hallgatói lelkének összes szükségletét és ha észrevette, hogy az Általa hozott béke- és szeretetüzenetet elutasítják, szívét mélységes bánat töltötte el.

3:32 A világ Megváltója nem használt külsőségeket. Nem világi bölcsességet hirdetett. A világ nem ismerte fel az emberi külső alatt Isten Fiának dicsőségét. "Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője." Ő volt az, aki "felnőtt, mint... gyökér a száraz földből", alak és ékesség nélkül, hogy "nem volt kívánatos ábrázata". De Ő kijelentette: "Az Úr Isten lelke van énrajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak: elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást." (Ésa. 53:2-3; 61:1)

3:33 Krisztus ott közelítette meg az embereket, ahol éppen voltak. A legerőteljesebb és legegyszerűbb nyelven tárta eléjük a tiszta igazságot. Az alacsony származású szegények, a legműveletlenebbek is meg tudták érteni az Őbenne való hit által a legmagasztosabb igazságokat. Senki sem érezte szükségét, hogy tudósoktól kérjen felvilágosítást tanaira vonatkozólag.

3:34 A tudatlanokat nem zavarta meg titokzatos szavakkal vagy művelt kifejezésekkel, amelyeket nem értettek meg. Ő, a valaha ismert tanítók legnagyobbika, tanításában a legvilágosabb, a legegyszerűbb és leggyakorlatiasabb volt.

3:35 "Az igazi világosság eljött már a világba, amely megvilágosít minden embert." (Jn. 1:9) A világnak voltak nagy tanítói, férfiak óriási értelemmel és éleslátással; férfiak, akiknek szavai gondolkodásra indítottak és a tudás széles területeit megnyitották - ők mint az emberiség vezetői és jótevői tiszteletben részesültek. Azonban van valaki, aki fölötte áll mindannyiuknak. "Valakik pedig befogadják Őt, hatalmat ad azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek... Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki Őt." (Jn. 1:12, 18)

3:36 Nyomon követhetjük a világ nagy tanítóinak sorát, ameddig emberi feljegyzések állnak rendelkezésünkre, azonban a világosság már előttük itt volt. Amint a naprendszerben a hold és a csillagok a Nap visszatükrözött fénye által ragyognak, úgy sugározzák vissza a világ nagy tanítói - amennyiben tanításaik igazak - az Igazságosság Napjának sugarait. Minden felemelő gondolat, minden felfedezés a világ Világosságától származik.

3:37 A MI IDŐNKRE SZÓLÓ TANÍTÁS

3:38 Énókh és Keresztelő János olyan tapasztalatokat szereztek, amelyekre nekünk is szükségünk van. Sokkal többet kell tanulmányoznunk e férfiak életét, mint ahogyan tettük. Az egyikét, aki elragadtatott a mennybe, anélkül, hogy halált látott volna; a másikét, aki Krisztus eljövetele előtt előkészítette az Úr útját és egyengette ösvényét.

3:39 Énókh tapasztalata

3:40 Énókhról olvassuk, hogy 65 éves volt, amikor fia született, és azután háromszáz évig Istennel járt. Élete első felében szerette és félte Istent és parancsolatait megtartotta. Fia születése után még nagyobb tapasztalatot szerzett: Szorosabb összeköttetésbe került Istennel. Amikor látta gyermeke szeretetét, feltétlen bizalmát, amikor érezte saját apai szívének gyöngédségét elsőszülötte iránt, ez mind értékes oktatás volt számára Isten csodálatos szeretetéről az emberek iránt, amely megnyilvánult Fia odaadásában. Tanítás volt ez arról a bizalomról, amellyel Isten gyermekei viseltetnek mennyei Atyjuk iránt. Isten Krisztuson keresztül megnyilvánuló mérhetetlen, kifürkészhetetlen szeretete képezte elmélkedésének tárgyát éjjel és nappal. Lelkének minden erejével igyekezett kinyilvánítani ezt a szeretetet az embereknek, akik között élt.

3:41 Az, ahogy Énókh Istennel járt, nem elragadtatásban vagy látomásban nyilvánult meg, hanem kiterjedt mindennapi életének minden kötelezettségére. Nem vált remetévé, aki teljesen elzárkózik a világtól, hanem Isten ügyéért munkálkodott. A családban, az emberekkel való beszélgetéseiben mint férj és apa, barát és polgár, mindig Isten állhatatos, kitartó szolgája volt.

3:42 Ilyen tevékeny élet közepette Énókh állandóan fenntartotta kapcsolatát Istennel. Minél sürgősebb és súlyosabb volt a munka, annál állhatatosabbak és komolyabbak voltak imái. Bizonyos időközökben továbbra is teljesen visszavonult minden társaságtól. Egy ideig az emberek között tartózkodott, hogy tanítással és példaadással szolgálja őket, majd elvonult egy-egy időszakra, hogy egyedül legyen, mert éhezte és szomjúhozta azt a mennyei ismeretet, melyet egyedül csak Isten adhat.

3:43 Az Istennel való ilyen bensőséges érintkezés által Énókhban mindjobban visszatükröződött az isteni képmás. Arca szent fénytől ragyogott, attól a fénytől, amely Jézus arcán is világított. Ha visszatért az Istennel való érintkezések után, még az istentelenek is félelemmel vegyes tisztelettel tapasztalták arcán a menny fényességét.

3:44 Az évszázadok folyamán hite mind erősebbé, szeretete mind mélyebbé vált. Az ima az ő számára a lélek lélegzetvétele volt. Életét a menny légkörében élte.

3:45 Midőn a jövő eseményei feltárultak előtte, Énókh az igazság prédikátora lett. Elvitte Isten üzenetét mindazokhoz, akik hajlandók voltak meghallgatni az intő szózatot. Azon a földön, ahol Káin menekülni próbált Isten színe elől, ott hirdette Isten prófétája azokat a csodálatos kinyilatkoztatásokat, amelyeket látomásában nyert. "Ímé - jelentette ki -, eljött az Úr az Ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett és feddőzzék mindazok ellen, akik közöttük istentelenek, istentelenségük minden cselekedetéért."

3:46 (Júdás 14-15)

3:47 Mindazok, akik beszélni hallották, érezték Isten erejét, amely szolgájának működését kísérte. Egyesek figyeltek intésére és elfordultak bűneiktől, de a nagy tömeg kigúnyolta a szent üzenetet. Az utolsó időkben Isten szolgái hasonló üzenetet hoznak a világnak, amelyet az emberiség többsége ugyancsak hitetlenséggel és gúnnyal fogad majd.

3:48 Ahogyan múltak az évek, egyik a másik után, a bűn áradata mind nagyobbá és mélyebbé, és Isten ítéletének felhői mind sötétebbé váltak. Énókh azonban a hit tanúbizonyságának útját folytatva intett, kérlelt és tanított, igyekezett megakadályozni a törvényáthágás áradatát és feltartóztatni az igazságszolgáltatás villámcsapásait.

3:49 Az akkori nemzedék emberei gúnyolták annak balgaságát, aki nem igyekezett aranyat, ezüstöt halmozni, vagy birtokokat szerezni. Énókh szíve azonban örök kincsek után vágyott. Ő látta a mennyei várost, látta a Királyt dicsőségben Sion közepén, és minél nagyobbra nőtt körülötte az uralkodó gonoszság, annál erősebben vágyakozott Isten városa után. Bár még a Földön tartózkodott, hit által a világosság birodalmában élt.

3:50 "Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják." (Mt. 5:8) Énókh háromszáz évig igyekezett elérni a szív tisztaságát, hogy összhangban legyen a mennyel. Háromszáz évig járt Istennel. Napról napra vágyakozott szorosabb összeköttetésben élni Istennel; a Vele való érintkezése mind bensőségesebbé vált, míg végül Isten magához vette. Ott állt az örökkévaló világ küszöbén, csak egy lépés volt közötte és az áldottak országa között - és most a kapuk kinyíltak. Az Istennel való együtt járás, melyre oly sokáig törekedett a Földön, most folytatódott - és belépett a szent város kapuján, az emberek közül elsőként.

3:51 "Hit által vitetett fel Énókh, hogy ne lásson halált, mert felvitetése előtt bizonyságot nyert afelől, hogy kedves volt Istennek." (Zsid. 11:5) Ilyen bensőséges közösségre hív el minket is Isten. Ilyen szent jellemmel kell rendelkeznie azoknak is, akiket az Úr az emberek közül magához vesz második eljövetelekor.

3:52 Keresztelő János tapasztalata

3:53 Keresztelő Jánost pusztai életében Isten oktatta. Tanulmányozta kinyilatkoztatásait a természetben és a Szentlélek vezetésével a próféták írásait is. Tanulmányának és elmélkedéseinek tárgya éjjel és nappal Jézus Krisztus volt, annyira, hogy szíve-lelke és elméje teljesen megtelt ezzel a csodálatos képpel.

3:54 Szemlélte a Királyt a maga szépségében, és önmagát teljesen elvesztette szem elől. Látta a szentség méltóságát és felismerte saját tehetetlenségét és méltatlanságát. Isten üzenetét kellett hirdetnie. Isten erejében és igazságosságában kellett megállnia. Félelem nélkül lépett fel, mint a menny hírnöke, mivel az Eljövendőre tekintett. Bátran állhatott meg földi uralkodók előtt, mivel azelőtt remegve hajolt meg a királyok Királya előtt.

3:55 Nem alaposan kidolgozott érvelésekkel vagy finoman szőtt elméletekkel hirdette János az üzenetet. Félelmetesen, komolyan és mégis reménységgel hangzott kiáltása a pusztából: "Térjetek meg!" (Mt. 3:2) Ez a kiáltás újszerű, különös erővel hatott az emberekre. Az egész népet felrázta. Tömegek özönlöttek a pusztába.

3:56 Tanulatlan parasztok és halászok a környékről, római katonák Heródes barakkjaiból, a légiók parancsnokai oldalukon fegyverrel, készen arra, hogy leverjenek bármit, ami lázadásra utal, kapzsi vámszedők vámbódéikból és imaszíjas papok a szanhedrinből. Mindannyian hallgatták. Utána mindannyian, még a hideg, érzéketlen, csúfolódó farizeusok és sadduceusok is gúnyolódás nélkül távoztak, mert szívüket áthatotta bűneik tudata. Heródes a palotájában hallotta az üzenetet és a gőgös, bűnterhes élet által megkeményedett uralkodó remegett a megtérésre szóló felhívás hallatán.

3:57 Jánoséhoz hasonló munka végzendő el a mi korunkban, a Krisztus második jövetelét megelőző időszakban. Isten olyan férfiakat kíván, akik felkészítenek egy népet arra, hogy megálljon az Úr nagy napján. A Krisztus nyilvános fellépését megelőző üzenet így szólt: "Térjetek meg, vámszedők és bűnösök; térjetek meg, farizeusok és sadduceusok; elközelített a mennyek országa!" Olyan nép vagyunk, amely hisz Krisztus hamarosan bekövetkező visszajövetelében, azért ezt az üzenetet hozzuk: "Készülj Istened elé!" (Ámós 4:12)

3:58 Üzenetünknek éppoly határozottnak kell lenni, mint Jánosé volt. Ő királyokat feddett meg törvényszegésükért. Noha élete veszélyeztetve volt, nem habozott Isten Igéjét kinyilatkoztatni. Nekünk is ugyanilyen hűséggel kell végeznünk munkánkat. Ahhoz azonban, hogy Jánoséhoz hasonló üzenetet hirdethessünk, hozzá hasonló lelki tapasztalattal kell rendelkeznünk. Ugyanannak a munkának kell végbemenni bennünk is. Istent kell szemlélnünk, és Őt szemlélve el kell veszítenünk énünket szemünk elől.

3:59 Természettől fogva Jánosnak is voltak hibái és gyengeségei, hasonlóan más emberekhez, de az Isten iránti szeretet átalakította jellemét. Miután Jézus már megkezdte tanítói működését, Jánoshoz járultak tanítványai, azzal a panasszal, hogy mindenki az új tanítót követi. Ekkor János megmutatta, hogy milyen világosan megértette a Messiáshoz való viszonyát, és örömmel üdvözölte Őt, akiknek az útját előkészítette.

3:60 "Az ember semmit sem vehet - mondta -, hanem ha a mennyből adatott neki. Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy Őelőtte küldettem el. Akinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömöm immár betelt. Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom." (Jn. 3:27-30)

3:61 Mivel János hitben feltekintett a Megváltóra, az önmegtagadás magaslatára emelkedett fel. Nem az embereket igyekezett magához vonzani, hanem gondolataikat mind magasabbra és magasabbra irányította, mígnem elmerültek Isten Bárányának szemlélésében. Hiszen ő maga csupán egy hang volt, egy kiáltás a pusztában. Örömmel vállalta most a visszavonulást és csendet, hogy minden szem az Élet Világosságára tekinthessen.

3:62 Akik hűséggel betöltik hivatásukat, mint Isten hírnökei, nem követelnek tiszteletet a maguk számára. Az önzés megsemmisül a Krisztus iránti szeretettől. Felismerik, hogy feladatuk - Keresztelő Jánoshoz hasonlóan - hirdetni: "Ímé, az Istennek Báránya, aki elveszi a világ bűneit!" (Jn. 1:29)

3:63 A próféta lelkében az "én" helyét isteni világosság foglalta el. Szavaival - amelyek majdnem ugyanazok voltak, mint Jézus Krisztus szavai - bizonyságot tett Isten dicsőségéről. "Aki felülről jött - mondta - feljebb való mindenkinél. Aki a földről való, földi az és földieket szól; aki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél... Mert Ő, akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja." (Jn. 3:31, 34)

3:64 Jézus Krisztusnak e dicsőségében részesedik minden követője. Az Üdvözítő elmondhatta: "Mert nem a magam akaratát keresem, hanem Annak akaratát, Aki elküldött engem, az Atyáét." (Jn. 5:30) János kijelentette: "Isten nem mérték szerint adja a Lelket!" Így van ez Krisztus követőivel. Mi csak akkor fogadjuk be a menny világosságát, ha hajlandók vagyunk megüresíteni magunkat énünktől. Isten jellemét csak úgy ismerhetjük fel és Jézus Krisztust csak akkor tudjuk hitben elfogadni, ha hajlandók vagyunk minden gondolatunkat foglyul adni a Krisztus iránti engedelmességre. Akik ezt cselekszik, mindannyian elnyerik, mérték nélkül, a Szentlelket. Krisztusban "lakozik az Istennek egész teljessége és ti Őbenne vagytok beteljesedve". (Kol. 2:9-10)

3:65 János életét nem tunyaságban, aszketikus szomorúságban vagy önző elkülönülésben töltötte el. Időközönként az emberek közé ment és figyelmes szemlélője volt mindannak, ami a világban történt. Visszavonultan, csendes helyről figyelte az események alakulását. A Szentlélek által megvilágosított tekintettel tanulmányozta az emberek jellemét, hogy megtudja, hogyan érheti el szívüket a mennyei üzenettel. Rajta nyugodott küldetésének súlya. Nagyon is tudatában volt missziója fontosságának. Elvonultságában igyekezett elmélkedés és ima által lelkét megerősíteni az előtte álló nagy munka elvégzésére.

3:66 PÁL, A POGÁNYOK APOSTOLA

3:67 A legelsők között áll Pál azok közül, akiket elhívtak Krisztus evangéliumának prédikálására, minden igehirdető előtt a hűség, az odaadás és a fáradhatatlan munka példaképe. Tapasztalatai és tanítása a prédikátori tisztség szentségét illetőleg gazdag forrás és ösztönző erő mindazok számára, akik az evangélium szolgálatában állnak.

3:68 Pál, megtérése előtt, ádáz ellensége és üldözője volt Jézus követőinek. Amikor azonban Damaszkusz kapujánál a hang szólt hozzá, a menny fénysugara behatolt lelkébe, a kinyilatkoztatásban, amelyet a Megfeszítettről ott és akkor nyert, felismerte azt, aki elhívatva volt egész életét megváltoztatni. Ettől a pillanattól kezdve a dicsőség Ura iránti szeretet képezte életének legnagyobb célját, akinek szentjeit oly irgalmatlanul üldözte. Rá bízatott "ama titok kijelentése, amely örök időktől kezdve el volt hallgatva". (Rm. 16:25) "Ő nékem választott edényem - jelentette ki az angyal, amikor megjelent Anániásnak -, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok és Izráel fiai előtt." (Ap. csel. 9:15)

3:69 Pál hűsége Megváltója iránt sohasem ingott meg szolgálata hosszú ideje alatt. "Atyámfiai, én önmagamról nem gondolom, hogy már elértem volna - írta a filippibelieknek -, de egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtem, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlve, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnan felülről való elhívása jutalmára." (Fil. 3:13-14)

3:70 Pál élete tele volt különböző változatos munkával. Városról városra, területről területre utazva elbeszélte a kereszt történetét; lelkeket térített az Evangéliumhoz és gyülekezeteket alapított. Ezekről állandóan gondot viselt és számos levelet írt hozzájuk, amelyekben tanításokat közölt. Időközönként mesterségét folytatta, hogy megélhetését biztosítsa. De tevékeny életének közepette sohasem tévesztette szem elől az egyetlen nagy célt: felülről való elhívása betöltését.

3:71 Pál életét mennyei légkör övezte, és aki érintkezésbe került vele, érezte Krisztussal való harmóniájának hatását. Az a tény, hogy saját életével példázta az általa hirdetett igazságokat, először meggyőző erőt kölcsönzött igehirdetéseinek. Ebben rejlik az igazság hatalma. A megszentelt élet keresetlen, öntudatlan befolyása a legmeggyőzőbb prédikáció a kereszténység mellett. Bizonyítékok, még ha nem is lehet megcáfolni őket, esetleg csak ellenszegülést váltanak ki, de az istenfélő élet példájában olyan erő rejlik, amelynek ellenállni teljes lehetetlenség.

3:72 Az apostol szíve szeretetben lángolt a bűnösök iránt és minden igyekezete arra irányult, hogy lelkeket mentsen. Önmegtagadásban és kitartásban nem múlta felül egyetlen hittérítő sem. Az elnyert áldásokat olyan jutalomnak tekintette, amelyeket mások áldására kell használnia. Nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy a Megmentőről bizonyságot tegyen vagy segítsen a bajban lévőkön. Ha meghallgatásra talált, igyekezett szembeszállni a gonosszal és a hallgatókat elvezetni az igazság útjára.

3:73 Pál sohasem feledkezett meg felelősségéről, amely rajta mint Krisztus szolgáján nyugodott. Isten felszólítja számadásra, ha lelkek az ő kötelességmulasztása következtében vesznek el. "Bizonyságot teszek előttetek a mai napon - jelentette ki -, hogy én mindenek vérétől tiszta vagyok." (Ap. csel. 20:26) "Amelynek lettem én szolgája az Isten sáfársága szerint - mondja az evangéliumról -, amelyet nékem adott rátok nézve, hogy betöltsem az Isten igéjét. Tudniillik ama titkot, mely el volt rejtve ősidők óta és nemzetségek óta, most pedig megjelentetett az Ő szenteinek, akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága, az tudniillik, hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama reménysége. Akit mi prédikálunk, intvén minden embert és tanítva minden embert minden bölcsességgel, hogy minden embert tökéletesnek állassunk elő a Krisztus Jézusban. Amire igyekezem is, tusakodva az Ő ereje szerint, mely én bennem hatalmasan munkálkodik." (Kol. 1:25-29)

3:74 Ezek a szavak Krisztus munkása elé a tökéletesség magas fokát állítják, amelyet azonban elérhet mindenki, aki rábízza magát a nagy Tanító vezetésére és naponta kíván tanulni Krisztus iskolájában. Az Isten hatalma határtalan, és az a prédikátor, aki nagy szükségben egyedül Krisztusra bízza magát, biztos lehet afelől, hogy elnyeri azt, ami hallgatói számára szükséges "mint élet illata, az életre".

3:75 Pál apostol írásai igazolják, hogy az evangélium prédikátora példaképe legyen azoknak az igazságoknak, amelyeket hirdet, "senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék". Titushoz írja: "Az ifjakat hasonlóképpen intsed, hogy legyenek mértékletesek. Mindenben magadat add példaképül a jó cselekedetekben; a tudományban romlatlanságot, méltóságot mutatva, egészséges, feddhetetlen beszédet; hogy az ellenfél megszégyenüljön, semmi gonoszt ne tudjon rólatok mondani." (Tit. 2: 6-8; II. Kor. 6:3)

3:76 Saját munkájáról a korinthusi hívőkhöz írt leveléből kaphatunk képet: "Ajánljuk magunkat mindenben mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban, vereségben, tömlöcben, háborúságban, küszködésben, virrasztásban, böjtölésben. Tisztaságban, tudományban, hosszútűrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben, igazmondásban, Isten erejében; az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel; dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetők és igazak; mint ismeretlenek és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élők; mint ostorozottak és meg nem ölöttek; mint bánkódók, noha mindig örvendezők; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók és mindennel bírók." (II. Kor. 6:4-10)

3:77 Pál szívét betöltötte a mélységes, megingathatatlan felelősségtudat, és szoros összeköttetésben munkálkodott azzal, aki az igazságosságnak, kegyelemnek és igazságnak forrása. Krisztus keresztjébe kapaszkodott mint az eredményesség egyetlen biztosítékába. A Megváltó szeretete volt az a soha meg nem ingatható alap, amely fenntartotta az önmagával vívott és a gonosz hatalmasságai elleni küzdelmében, mialatt haladt előre Krisztus szolgálatában, a világ elutasítása és ellenségei akadékoskodásai közepette.

3:78 A gyülekezetnek a mostani veszélyes napokban egész munkáshadseregre van szüksége, akik Pálhoz hasonlóan kiképezték magukat használhatóságra, mélységes tapasztalattal bírnak isteni dolgokban és telve vannak megfontoltsággal és buzgósággal. Megszentelt, odaadó férfiakra van szükségünk, akik bátrak és igazak, akiknek lelkében Jézus rajzolódik ki, akikben "a dicsőségnek ama reménysége él". (Kol. 1:27) Akiknek ajkai szent tűztől érintve "hirdetik az Igét". (II. Tim. 4:17) Az ilyen munkások hiányában Isten ügye elerőtlenedik, és súlyos hibák - hasonlóan a halálos méreghez - szennyezik be az erkölcsi életet és homályosítják el az emberiség nagy részének reménységét.

3:79 Ki fogja a hűséges, munkában kimerült zászlóvivők helyét betölteni, akik életüket feláldozták Isten igazságáért? Hajlandók-e ifjaink elfogadni atyáik kezéből a szent reménységet? Készülnek-e a hűségesek elköltözése után a megüresedett állások betöltésére? Figyelembe veszik-e az apostol felhívását, meghallják-e a kötelességteljesítésre hívó szózatot, az önzés és becsvágy kielégítését szolgáló serkentés közepette, amely ifjúságunkat el akarja csábítani?

Printable Mode

Seek to any passage:


Book:
Chapter:
Paragraph:

Search the text:


Search in:
Terms:
Case insensitive:


Special note for ANDROID SmartPhones
I recommend to download PhoneMe emulator for Android from here. Especially I recommend phoneME Advanced - Foundation Profile + MIDP High Resolution b168 rev20547 from here, or from here.

Then you have to build your application, to transfer the .jar and .jad files on your mobile phone and run using this nice emulator.

1. Install a Zip Utility from Android Market.

2. Install a File Manager from Android Market.

3. Download and install PhoneMe, as mentioned above.

4. Build your application by using Download Multilingual Service or Dynamic Download (zip).

5. Copy the zip file into your Android Phone and unzip the content in a folder, and then write down the path to the unzipped files and the name of the .jad file.

6. Launch PhoneMe from your smartphone.

7. Inside PhoneMe, write to the main window the path and the name to the .jad file, above mentioned. Will look something like: file:///mnt/sd/download/BiblePhone.jad and then press enter.

8. The application will be installed, and next a hyperlink will be available below the above mentioned textbox. On this way you can install as many of MIDP application you like on your Android Phone.


How to install the application in Java Mobile enabled phones

It is possible now to have the Holy Scriptures on your mobile phone and to read it wherever you are due to the Mobile Information Device Profile (MIDP) technology in 1.0 and 2.0 versions, developed for Java applications.

A good advice is to try in the beginning the MIDP 1.0 / 128 Kbytes version, and progressively to advance to MIDP 2.0 and larger volumes (512 Kbytes or more).

The application is available for MIDP 2.0, MIDP 1.0. You have only to select one table on the field MIDP2.0 or MIDP1.0, according to the desired Bible version. Then, you shall make a click on the JAR (Java Archive) file in order to obtain the software to be installed on your mobile phone.

I recommend you to start with STARTER(MIDP1.0old) edition, then to continue with INTERMEDIATE(MIDP1.0), and in the end, if the mobile phone supports this thing, to try to install the ADVANCED (MIDP2.0) edition. Also, start with 128 kbytes volumes, continue with 512 kbytes, and at the end try the version in one file.

There are cases where the mobile phone requires so called JAD (Java Descriptor) files. These JAD files has to be uploaded, on this case, together with the desired JAR files(s).

There are different methods to download the applications in your mobile phone as follows:
1. Directly from Internet by using a WAP or GPRS connection
2. By using the infrared port of the mobile phone
3. By wireless Bluetooth access to the mobile phone
4. By cable link between PC ad mobile phone
5. If none from the above cases are valid

Next, we shall examine each case in order to have a successfully installation of the software.


1. Directly from Internet by using a WAP or GPRS connection
 

If your have Internet access on your mobile phone (e.g. WAP or GPRS), it is enough to access https://biblephone.intercer.net/wap/  from the browser of the mobile phone, and to access the desired Bible version, and then to make an option about MIDP1.0 or MIDP2.0, and finally to select the desired module (e.g. one or more). After the last selection, the desired version will be downloaded on your mobile phone.

Many phones have only this option for installing JAVA appplications.

2. By using the infrared port of the mobile phone

Sometimes there is a need for a special uploader software for specific mobile phones.

If you don't have access to Internet directly from your mobile phone, then you shall have to pass to this step requiring to have infrared ports on your mobile phone and on the computer.
a. On this case, you will download the application by using the computer from the Internet (i.e. JAR files).
b. Once the application is downloaded (preferable on the desktop) you will have to activate the infrared port on the mobile phone and align it with the infrared port of the computer (preferable laptop).

c. Then a window will appear asking what file you want to send to the mobile phone. Next, you will select the downloaded JAR file, and after OK, the mobile phone will ask you if you want to load that file. You say YES and the application will be downloaded on your mobile phone.
d. Probably, you will be asked by the mobile phone where you want to save it (e.g. on the games or applications directories). After you made this selection, the file will be ready to be loaded for run.
The displaying preference can be set inside the application in order to have larger fonts, full screen display etc.

3. By wireless Bluetooth access to the mobile phone

Sometimes there is a need for a special uploader software for specific mobile phones.
This situation is similar with the infrared case. You have only to activate Bluetooth access on your mobile phone (check if exists) and on the computer (check if exists).

4. By cable link between PC ad mobile phone
Sometimes there is a need for a special uploader software for specific mobile phones.
On this case the steps are as follows:

a. On this case, you will download the application by using the computer from the Internet (i.e. JAR files).
b. Once the application is downloaded (preferable on the desktop) you will have to set up the wired connection between the mobile phone and the computer. Next, you will start the synchronization / data transfer application and download the JAR file in your mobile phone. Surely, you will have to consult the CD of your mobile phone.
c. By this application you shall transfer into your mobile phone the JAR file in the games or applications directories. Next, you will have to select for run the JAR desired file.

5. If none from the above cases are valid
On this unhappy case, I recommend you to find a friend with a laptop having infrared / Bluetooth capabilities, or to buy a data link cable, or to change your current model of mobile phone.
Unfortunately, some models of mobile phones require only WAP/GPRS in order to download and run Java applications.


Sometimes there is a need for a special uploader software for specific mobile phones. Therefore check the documentation of them and also the page for specific models.

Why so many versions? Simple, because not all the mobile phones support the Bible in one file with MIDP 2.0 (the most advanced for the time being).

Multilingual Online Ebooks

It is possible now to have the inspirational ebooks on your browser and to read it allowing you to make comparisons between different translations or versions for a specific language. This occasion is unique, and you have only to browse to the desired author and book.


Select another version:



Source: Text from read this link, compiled by biblephone2008@gmail.com





free counters

Locations of visitors to this page






If you have any questions, remarks, suggestions, please contact me here. May God bless you in studying the Holy Scriptures.



Sitemap: Please select the BiblePhone modules in your language: