Printable ModeAz Evangelium Szolgai, 2
|
2:1 1. Aki hívott minket szent hívással 2:2 KRISZTUS HELYETT 2:3 A földi történelem minden idejében voltak Istennek emberei, akik meg tudták ragadni a kínálkozó alkalmakat. Nekik mondta az Úr: "Ti vagytok az Én tanúim." Mindig voltak istenfélő emberek, akik a fénysugarakat, melyek útjukat megvilágították, készségesen megragadták, és Isten Igéjét szólták embertársaiknak. Énokh, Noé, Mózes, Dániel és a sok pátriárka és próféta mind az igazság prédikátora volt. Nem voltak csalhatatlanok, hanem gyenge, tévelygő emberek, azonban az Úr munkálkodott általuk, mivel odaszentelték magukat az Ő szolgálatára. 2:4 Krisztus, mint az egyház igazi feje, mennybemenetele óta kiválasztott követei által végzi munkáját a Földön. Rajtuk keresztül beszél az emberekhez és tölti be szükségleteiket. Akik Istentől elhívattak, hogy szóval és tettel dolgozzanak gyülekezetének felépítésén, azok feladata igen felelősségteljes. Krisztus helyett kell férfiakat és nőket arra kérniük, hogy béküljenek meg Istennel; olyan feladat ez, amelyet csak úgy teljesíthetnek, ha felülről kapnak bölcsességet és erőt. 2:5 Isten szolgáit a hét csillag jelképezi, akik felett Ő, aki az Első és Utolsó, különös gondviselést és oltalmat gyakorol. Az előnyös befolyások - melyeknek bőséggel jelen kell lenniük az egyházban - szorosan kapcsolatban állnak Isten szolgáival, akik Krisztus szeretetét hivatottak képviselni. A menny csillagai Isten hatalma alatt állnak, Tőle nyerik a világosságot, Ő vezérli és határozza meg mozgási lehetőségüket, ha nem így tenne, lehullanának. Így van ez szolgái esetében is. Ők csupán eszközök kezében, és mindaz a jó, amit véghezvisznek, az Ő erejéből történik. Krisztus dicsőségére szolgál, hogy a Szentlélek működése által szolgáit nagyobb áldássá teszi a gyülekezet számára, mint amilyenek a csillagok a világ számára. Az Üdvözítő az ő erejük. Ha úgy néznek Rá, ahogyan Ő nézett Atyjára, akkor az Ő dolgait végzik majd. Amilyen mértékben Istenre bízzák magukat, akként részesíti majd őket dicsőségében, hogy azt visszatükrözzék a világnak. 2:6 Lelki őrök 2:7 Krisztus szolgái a gondviselésükre bízott emberek lelki őrei. Munkálkodásuk hasonlít az őrök munkájára. A régmúlt időkben őröket állítottak a városfalakra, akik a jó kilátóhelyekről látták a védelemre szoruló helyeket és figyelmeztették az embereket, amikor ellenség közeledett. Kötelességteljesítésüktől függött a város biztonsága. Meghatározott időközönként hangos kiáltással kellett szólítaniuk egymást, hogy megbizonyosodjanak arról; mindannyian ébren vannak és senkinek semmi baja nem történt. Bátorító vagy intő kiáltás hangzott egyiktől a másikig, és mindenki megismételte azt, amíg a jelzés körbejárt az egész városban. 2:8 Isten minden szolgájára vonatkozik az Úr Igéje: "Embernek fia! Őrállóul adtalak téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz számból, intsd meg őket az én nevemben. Ha ezt mondom a hitetlennek: Halálnak halálával halsz meg, és te őt meg nem inted és nem szólsz, hogy visszatérítsd a hitetlent gonosz útjáról, hogy éljen: az a gonosztevő az ő vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg. De ha megintetted a hitetlent... megmentetted a te lelkedet." (Ezék. 3:17-19) 2:9 A próféta szavai azt a komoly felelősséget fejezik ki, mely a gyülekezet őrállóin, Isten titkainak sáfárain nyugszik. Álljanak a Sion falain őrökként, hallassák az intő szózatot, amikor közeledik az ellenség. Ha valamilyen okból lelki látásuk annyira meggyengül, hogy nem képesek felismerni a veszélyt és ha mulasztásuk következtében - mert nem adtak intést - a nép elpusztulna, úgy Isten az ő kezükből kéri számon az elveszettek lelkét. 2:10 A Sion falain álló őrök kiváltsága, hogy oly közel állhatnak Istenhez és Lelke befolyása iránt annyira érzékennyé válhatnak, hogy Isten rajtuk keresztül munkálkodhat. Így figyelmeztetik a bűnösöket a veszélyre, és ugyanakkor feltárják előttük a menekülés útját. Isten választottai ők, akiket a Megváltó megszentelő vére által pecsételt el, hogy férfiakat és nőket mentsenek meg a fenyegető pusztulástól. Intsék hűségesen embertársaikat az törvényáthágások következményeire, és őrizzék ugyanolyan hűségesen a gyülekezet jólétét is. Éberségüknek sohasem szabad ellankadnia. Munkájuk megkívánja egész teljesítőképességük latba vetését. Kürthanghoz hasonlóan hallassák hangjukat, de sohasem szabad érthetetlen vagy határozatlan hangot adniuk. Ne a jutalomért munkálkodjanak, hanem azért, mert nem cselekedhetnek másként, mivel felismerték, hogy jaj nekik, ha elmulasztják prédikálni az evangéliumot. 2:11 Hűség a szolgálatban 2:12 A prédikátor, aki Krisztus munkatársa, tudatában lesz mind hivatása szentségének, mind azoknak a fáradozásoknak és áldozatoknak, melyek szükségesek az eredmény eléréséhez. Nem törődik saját kényelmével és jólétével. Teljesen megfeledkezik önmagáról. Az elveszett juh keresése közben nem is ébred annak tudatára, hogy fáradt, fázik és éhes. Egyetlen cél lebeg csupán szemei előtt: megmenteni az elveszetteket. 2:13 Aki Immánuel véráztatta zászlaja alatt szolgál, annak gyakran kell olyasmire vállalkoznia, ami hősies erőfeszítést és türelmes kitartást igényel. Azonban a kereszt harcosa megingathatatlanul áll az ütközet harcvonalában. Ha az ellenség támadást indít ellene, segítségért fordul Erősségéhez, és amint az Úr elé tárja az Írás ígéreteit, elnyeri a szükséges erőt az előtte álló kötelesség teljesítéséhez. Tudja, hogy szüksége van a felülről jövő erőre. Az elnyert győzelmek nem csábítják önfelmagasztalásra, hanem arra indítják, hogy még sokkal inkább támaszkodjék a Mindenhatóra. Amennyiben az Ő hatalmára bízza magát, ez képesíti őt, hogy a megváltás üzenetét olyan erővel hirdesse, hogy az mások lelkében visszhangra találhasson. 2:14 Az Úr elküldi szolgáit, hogy hirdessék az élet igéit, nem pedig "a bölcselkedés és az üres csalás" szavait, sem "hamis nevű ismereteket", hanem az evangéliumot, amely "Isten hatalma, minden hívők üdvösségére". "Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat az Ő eljövetelekor és az Ő országában. Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással. Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; és az igazságtól elfordítják fülüket, de a mesékhez odafordulnak. De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd." (Kol. 2:8; Rm. 1:6; II. Tim. 4:1-5) Ez a megbízás körvonalazza minden prédikátor munkáját, amelyet csak Jézus Krisztus tanítványainak adott ígérete beteljesülése alapján tud elvégezni bárki: "Ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt. 18:20) 2:15 Az evangélium prédikátorai Isten hírnökei embertársaik számára. Ne tévesszék szem elől küldetésüket és felelősségüket, mert ha elvesztik összeköttetésüket a mennyel, nagyobb veszélyben forognak más embereknél és erősebb lehet a rosszra ösztönző befolyásolásuk. Sátán állandóan figyeli őket és vár arra, hogy valamilyen gyengeség fejlődjön ki bennük, amelyen keresztül eredményesen megtámadhatja őket. Milyen nagy azután a diadala, ha eredményt ér el! Mert Krisztusnak egy vigyázatlan szolgája sok lélek megnyerésére ad alkalmat a nagy ellenségnek. 2:16 A hűséges prédikátor semmi olyat nem tesz, ami szent hivatását lealacsonyítja. Elővigyázatos lesz magaviseletében, és bölcs a tetteiben. Úgy fog munkálkodni, ahogyan Krisztus munkálkodott. Felhasználja minden erejét, hogy vigye az Üzenetet azoknak, akik még nem hallottak róla. Szívében nagy éhség él Krisztus igaz élete után. Rászorultságát felismerve komolyan könyörög erőért, amellyel rendelkeznie kell, mielőtt egyszerűségben, alázatosságban és igazságosságban bemutathatná azt az igazságot, amely Krisztusban van. 2:17 Az emberi állhatatosság példái 2:18 Isten szolgái nem részesülhetnek tiszteletben vagy elismerésben a világ részéről. Istvánt megkövezték, mert prédikálta a megfeszített Krisztust. Pált elfogták, megverték, megkövezték és végül megölték, mert hűséges hírnöke volt Istennek a pogányok között. János apostolt Páthmosz szigetére száműzték "az Isten beszédéért és Jézus Krisztus bizonyságtételéért". (Jel. 1:9) Ezek a példák bizonyítják a világ előtt Isten ígéreteinek bizonyos voltát, állandó jelenlétét és gondoskodó kegyelmét. 2:19 Isten ellenségeinek jövőjét nem világítja meg a dicsőséges halhatatlanság semmiféle reménye. A nagy hadvezér legyőz népeket és megreszketteti a fél világ hadseregeit, mégis csalódottan és száműzetésben hal meg. A filozófus, akinek gondolatai átjárják az egész világegyetemet és mindenütt Isten hatalmának megnyilatkozásait keresi, sokszor mégsem ismeri fel annak kezét e csodákban, aki mindezeket teremtette. "Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, amelyeket levágnak." (Zsolt. 49:21) Isten hithősei azonban olyan birtok örökösei, amely nagyobb értékkel bír minden földi kincsnél: olyan örökségük van, amely a lélek vágyait megelégíti. Esetleg ismeretlenek a világ előtt és nincs részük elismerésben, de a mennyei könyvekben mint mennyei polgárok vannak bejegyezve és magasztos fenség, örökös dicsőség lesz osztályrészük. 2:20 A legértékesebb munka, a legnemesebb fáradozás, amelyre ember vállalkozhat, hogy az Isten bárányához vezesse a bűnösöket. Az igazi prédikátorok munkatársai az Úrnak céljai kivitelezésében. Isten így szól hozzájuk: Menjetek, tanítsátok és prédikáljátok Krisztust! Oktassatok és neveljetek mindenkit, aki még nem ismeri kegyelmét, jóságát és irgalmasságát! Tanítsátok a népet! "Mimódon hívják azért segítségül azt, akiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, aki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?" "Mily szépek a hegyeken az örömmondónak lábai, aki békességet hirdet, jót mond, szabadulást hirdet, aki ezt mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened! Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvigasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet. Feltűrte az Úr szent karját minden népek szemei előtt, hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!" (Rm. 10:14; Ésa. 52:7, 9, 10) 2:21 Krisztus munkásai soha ne gondoljanak sikertelenségre munkájukban, még kevésbé beszéljenek róla. Az Úr Jézusban elegendő erő áll rendelkezésükre. Ő megelevenít bennünket. Adjuk át magunkat az Ő kezébe, hogy a világosság csatornái legyünk. Így eszközeink - bármely jó cselekedet végzésére - sohasem merülnek ki. Meríthetünk az Ő teljességéből és nyerhetünk abból a kegyelemből, amelynek nincs határa. 2:22 A MUNKA SZENTSÉGE 2:23 A prédikátor Isten szócsöve az emberek számára, s gondolataiban, szavaiban és cselekedeteiben Istent kell szemléltetnie. Amikor Mózest megválasztotta szövetsége hírnökének, az Úr így szólt hozzá: "Te légy a népnek szószólója Isten előtt!" (II. Móz. 18:19) Isten ma is kiválasztja szolgáit, miként elhívta Mózest, hogy hírnökei legyenek és súlyos "jaj" terheli azokat, akik szent tisztségüket megszentségtelenítik, vagy lealacsonyítják azt a mértéket, amely Isten Fiának életében és szolgálatában tárul eléjük. 2:24 Az a büntetés, amely Nádábot és Abihut - Áron fiait - érte, mutatja, hogyan tekint Isten az Ő szolgáira, akik olyasmit cselekszenek, ami szent tisztségüket megszentségteleníti. Ezeket a férfiakat papi hivatásra szentelték fel, azonban nem tanulták meg, hogy uralkodjanak saját magukon. Az, hogy hosszú időn át elnézéssel voltak saját hibáik iránt, annyira hatalmába kerítette őket, hogy hivatásuk felelősége sem bírta megtörni a kialakított szokások erejét. 2:25 Az istentisztelet alatt, míg a nép imái és dicsőítése felszálltak Istenhez, Nádáb és Abihu félig ittasan vették tömjénezőiket, tüzet és füstölőszert tettek bele. Áthágták Isten parancsolatát, mert "idegen tüzet" használtak a szent Isten által meggyújtott tűz helyett, amelyet megparancsolt, hogy erre a célra használjanak. E bűn miatt tűz jött ki az Úrtól és megemésztette őket a nép szemei előtt. "És monda Mózes Áronnak: Ez az, amit szólt vala az Úr, mondván: akik hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem, és az egész nép előtt megdicsőíttetnem." (III. Móz. 10:3) 2:26 Ésaiás megbízatása 2:27 Amikor Isten Ésaiást üzenettel akarta elküldeni népéhez, előzetesen látásban betekintést engedett a prófétának a Szentek Szentjébe. Úgy tűnt előtte, mintha hirtelen felemelnék vagy elhúznák az ajtó és a templom belső függönyét és ő betekinthet a Szentek Szentjébe, amelybe még a próféta sem tehette be a lábát. Látásban látta Jahvét ülni egy magas, felemeltetett trónon, mialatt dicsőségének palástja betöltötte a templomot. A trón körül szeráfok álltak, mint őrizői a nagy Királynak, és visszasugározták az őket körülvevő dicsőséget. Amikor dicsénekeik az imádás hangján felhangzottak, a kapu oszlopai megrendültek, mintegy földrengéstől rázkódtatva. Tiszta, bűntől be nem szennyezett ajakkal zengték ezek az angyalok az Úr dicsőségét. "Szent, szent, szent a Seregek Ura, teljes mind a széles föld az Ő dicsőségével!" (Ésa. 6:3) 2:28 A trón körül álló szeráfokat olyan áhítatos tisztelet tölti be, amikor megpillantják Isten dicsőségét, hogy még egy pillanatig sem tekintenek magukra csodálattal. Dicsénekük az Urak Urának szól, amint a jövőbe néznek, amikor majd az egész Föld megtelik az Úr dicsőségével, és tiszta harmóniában hangzik fel győzelmes énekük: "Szent, szent, szent a Seregek Ura!" Boldogságukat jelenti, hogy dicsőítik az Urat. Nem kívánnak egyebet, mint közelségében maradni és tetszésében részesülni. Képmását hordani, parancsait teljesíteni, Őt imádni; ez a legnagyobb cél, amelyet igyekeznek elérni. Midőn a próféta figyel, megnyilatkozik előtte az Úr dicsősége, hatalma és méltósága, és e megnyilatkozás fényében benső tisztátalanságát megdöbbentő világossággal látja meg, még szavait is bűnösnek és közönségesnek találja. Mélységes alázatában felkiált: "Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok... hisz a királyt, a Seregek Urát látták szemeim!" (Ésa. 6:5) 2:29 Ésaiás alázatossága őszinte volt. Amikor világosan megmutatták neki az emberi és isteni jellem közötti különbséget, teljesen kicsinynek és értéktelennek érezte magát. Hogyan is hirdethetné ő a népnek Jahve szent kívánságait? "És hozzám repült egy a szeráfok közül - írja - és kezében eleven szén volt, amelyet fogóval vett az oltárról; és illette számat azzal, és mondta: Ímé ez illette ajkadat és hamisságod eltávozott és bűnöd elfedeztetett." (Ésa. 6:6-7) 2:30 Azután az Úr szavát hallotta szólni: "Kit küldjek el és ki megy el nékünk"? Az isteni érintés gondolatától megerősödve így felelt: "Ímhol vagyok én, küldj el engemet!" (Ésa. 6:8) 2:31 Amikor Isten szolgái hit által néznek a Szentek Szentjébe és látják nagy Főpásztorukat a mennyei Szentélyben hivatása teljesítése közben, felismerik, hogy ők tisztátalan ajkú férfiak, kiknek nyelve gyakran szól hiábavalóságot. Valóban kétségbe eshetnek, ha méltatlanságukat Krisztus tökéletességével hasonlítják össze. Összetört szívvel, teljesen méltatlannak és alkalmatlannak érezve magukat nagy munkájuk elvégzésére, így kiáltanak fel: "Elvesztem!" Ha azonban Ésaiáshoz hasonlóan megalázkodnak Isten előtt, hasonló tapasztalatban részesülnek, mint a próféta. Ajkukat az oltárról eleven szén érinti és megfeledkeznek önmagukról, tudatában Isten nagyságának, hatalmának és segítőkészségének. Felismerik a rájuk bízott tisztség szentségét és megtanulják megvetni mindazt, ami azt eredményezné, hogy szégyent hozzanak arra, aki üzenetével elküldte őket. 2:32 Az eleven szén jelképezi a megtisztítást és ábrázolja egyszersmind az Isten igaz szolgája igyekezetének erejét. Azokat, akik olyan teljességgel szentelik magukat az Úrnak, hogy ajkukat megérinti, ez az ígéret szól: Menjetek ki az aratás mezejére, veletek fogok munkálkodni! 2:33 Az a prédikátor, aki ilyen előkészületben részesült, hatalom a jóra a világban. Szavai helyesek, tiszták és igazak lesznek, telve részvéttel és szeretettel. Cselekedete igaz. A gyengék részére segítség és áldás. Krisztus állandó jelenléte vezeti gondolatait, szavait és cselekedeteit. Elkötelezte magát a büszkeség, kívánság és önzés legyőzésére, és amennyiben igyekszik megfelelni ezen kötelezettségének, lelki erőt nyer. Az Istennel való mindennapi érintkezés által hatalmas lesz a Szentírás ismeretében. Közösségben él az Atyával és a Fiúval. Állandóan engedelmeskedik az isteni akaratnak. Naponként egyre alkalmasabb lesz úgy szólni, hogy a tévelygő lelkeket Krisztus nyájához tudja vezetni. 2:34 A VILÁG A SZÁNTÓFÖLD 2:35 "Amikor pedig a galileai tenger mellett járt Jézus, látott két testvért, Simont, akit Péternek neveznek, és Andrást, az ő testvérét, amint a tengerbe hálót vetettek; mert halászok voltak. És mondta nekik: Kövessetek engem, és azt művelem, hogy embereket halásszatok. Azok pedig azonnal otthagyták a hálókat, követték Őt. És onnan továbbmenve, látott más két testvért, Jakabot, a Zebedeus fiát, és Jánost, annak testvérét, amint a hajóban atyjukkal, Zebedeussal a hálóikat kötözgették; és hívta őket. Azok pedig azonnal otthagyták a hajót és atyjukat, követték Őt." (Mt. 4:18-22) 2:36 Az a gyors, habozás nélküli engedelmesség e férfiak részéről, a jutalom bármely kilátása nélkül, meglepőnek tűnik, de Krisztus szava olyan meghívás volt, amely ellenállhatatlan erőt rejtett magában. Krisztus ezekből a szegény halászokból - összekötve őket magával - eszközöket alkotott, akik lelkeket ragadnak ki Sátán rabságából és Isten szolgálatába állítják őket. Tanúi lettek ebben a munkában és Isten igazságát vitték el a világnak, hagyományoktól és emberi okoskodásoktól mentesen. Amennyiben gyakorolják magukat az Ő erényeiben és Vele együtt járnak, dolgoznak, akkor emberhalászokká válnak. Az első tanítványok így hívattak el az evangélium szolgálatára. Három éven át munkálkodtak Üdvözítőjükkel együtt, és így készítette elő őket tanításaival, gyógyításaival és példaadásával az általa megkezdett munka folytatására. Őszinte hittel és tiszta, alázatos szolgálattal tanultak meg a tanítványok Isten ügyében felelősséget hordozni. 2:37 Sok tanítást nyerhetünk az apostolok tapasztalataiból. Ezek a emberek acélos szilárdsággal ragaszkodtak az alapelvekhez. Olyan emberek voltak, akik nem tévelyegtek és nem csüggedeztek. Telve voltak tisztelettel és buzgósággal Isten iránt, telve nemes szándékkal és igyekezettel. Jóllehet természettől fogva gyengék és erőtelenek voltak, mint azok is valamennyien, akik ma állnak kapcsolatban a művel, azonban minden bizalmukat Istenbe helyezték. Gazdagok voltak, gazdagok a gondolkodás és a lélek műveltségében. Ennek az adománynak részese lehet mindenki, akinek Isten az Első és az Utolsó és a Legjobb minden dologban! Sokáig küzdöttek, míg megtanulták a Krisztus iskolájában kapott leckéket, de fáradalmaik nem voltak hiábavalók. A minden hatalom forrásával kötötték össze magukat. Vágyakoztak az örök igazságok mélyebb, nagyobb, kiterjedtebb megértésére, hogy a szükséget szenvedő világnak eredményesen tárhassák fel az igazság kincseit. 2:38 Ilyen jellemvonásokkal bíró munkásokra van szükség most, akik minden fenntartás nélkül adják oda magukat a munkának, hogy Isten országát egy bűnben veszteglő világnak bemutathassák. Az emberek gondolkodó férfiakat kívánnak, akik az isteni alapelvek szerint cselekszenek, akik állandóan növekednek értelemben és ítélőképességben. Hatalmas szükség van emberekre, akik eredményesen használják a sajtót, hogy szárnyakat adjanak az igazságnak és az gyorsabban eljusson minden néphez és nyelvhez. 2:39 Evangéliumot minden országnak! 2:40 Az igazság fénye ragyogjon mindenfelé, hogy a szívek felébredjenek és megtérjenek! Hirdetni kell az evangéliumot minden országban. Isten szolgái közel és távol munkálkodjanak, nagyobbítsák meg a szőlőskert már beültetett helyeit és menjenek el távoli helyekre is. Dolgozni kell, míg nappal van, mert eljő az éjszaka, amikor már senki sem munkálkodhat. El kell vezetni a bűnösöket a keresztre felemelt Üdvözítőhöz és sokaknak kell mondaniuk: "Ímé Istennek ama Báránya, Aki elveszi a világ bűneit." (Jn. 1:29) Szükség van gyülekezetek alapítására és tervek kidolgozására, hogy a fiatal gyülekezetek tagjai munkába kezdhessenek. Ha a munkások Isten iránti buzgósággal és szeretettel mennek ki, a gyülekezetek otthon maradt tagjai is erőt nyernek, mivel a munkások eredményét minden egyháztag mély, személyes érdeklődéssel figyeli majd. 2:41 Komoly, önmagukat feláldozó férfiakra és nőkre van szükség, akik erős kiáltással és könnyek között jönnek Istenhez és könyörögnek a pusztulás szélén álló emberekért. Nincsen aratás magvetés nélkül és nincsen eredmény erőfeszítés nélkül. Ábrahám felszólíttatott, hogy hagyja el rokonságát és a pogányok fényhordozója legyen. Minden ellenvetés nélkül engedelmeskedett, "és kiment, nem tudva, hová megy". (Zsid. 11:8) Így kell elmenni Isten szolgáinak ma is, ahová Isten elhívja őket: telve bizalommal, hogy vezetni fogja őket és munkájukat eredményessé teszi. 2:42 A világ jelenlegi rettenetes állapota arra a gondolatra késztethetne bennünket, hogy Krisztus halála majdnem hiábavaló volt és Sátán diadalmaskodott. A Föld lakóinak többsége átpártolt az ellenséghez. Bennünket azonban nem csalt meg. Sátán látszólagos győzelme ellenére Krisztus folytatja munkáját a menny Szentélyében és a Földön is. Isten Igéje leírja azt a bűnösséget és romlottságot, amely az utolsó napokban lesz. Amint látjuk a jövendölés beteljesedését, hitünk erősödjön meg Krisztus országának végleges győzelmében, és lássunk hozzá megújult bátorsággal a számunkra kiosztott munkához. 2:43 Hirdetni kell a komoly, ünnepélyes, intő üzenetet a legnehezebb területeken, a legistentelenebb városokban, minden helységben, ahol a hármas angyali üzenet fénye még nem virradt fel. Minden egyes léleknek meg kell hallani a hívást a Bárány menyegzőjére. Hirdetni kell faluról falura, városról városra, országról országra a korszerű igazság üzenetét, nem pompával, hanem a lélek erejével. Ha az isteni alapelveket - amelyek Üdvözítőnket késztették lejönni a Földre, hogy szóban és életében azokat kinyilvánítsa - az evangélium egyszerűségében tárják fel, akkor az üzenet hatalma érezteti hatását. Korunkban az örök élet forrásából eredő új életnek kell áthatnia minden munkást. Ó, milyen kevéssé fogjuk fel küldetésünk nagyságát! Komoly, határozott hitre van szükségünk és megingathatatlan bátorságra. Kevés időnk van a munkára, ezért fáradhatatlan buzgalommal kell munkálkodnunk. 2:44 "A szántóföld pedig a világ." (Mt. 13:38) Mi jobban megértjük ma, hogy ez a kijelentés mit jelent, mint az apostolok, akik megbízatást kaptak az evangélium prédikálására. Az egész világ egy hatalmas misszióterület, és bennünket, akik az evangéliumi üzenetet már régóta ismerjük, bátorítson az a gondolat, hogy egykor oly nehezen megközelíthető területek elérése már nem ütközik semmiféle nehézségbe. Országok, melyek eddig elzárkóztak, most nyitva állnak és könyörögnek Isten Igéjének magyarázatáért. Királyok és magas állású férfiak megnyitják sokáig zárva tartott kapuikat és belépésre kérik fel a kereszt hőseit. Az aratás valóban hatalmas. Egyedül az örökkévalóság nyilvánítja majd ki a most bölcsen felhasznált alkalmak eredményeit. A Gondviselés készíti az utat számunkra és a Végtelen Erő együtt munkálkodik az emberi erőfeszítéssel. Vaknak kell lenni a szemnek, amely nem látja meg az Úr működését, és süketnek a fülnek, amely nem hallja meg az igaz Pásztor kiáltását juhaihoz. 2:45 Krisztus vágyódik befolyását érvényesíteni minden ember értelmén, hogy minden lélekre rávésse képmását és jellemét. Már földi tartózkodása alatt vágyott részvétre és együttmunkálkodásra, hogy országa kiterjedhessen és magába foglalja az egész világot. Ez a Föld Krisztus megvásárolt tulajdona és szeretné azt szabad, tiszta és szent emberekkel benépesíteni. 2:46 "Aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett..." (angol fordítás: "Aki az előtte levő öröm miatt..."). (Zsid. 12:2) 2:47 Földi zarándokútját megkönnyítette az a gondolat, hogy sok fáradozása nem lesz hiábavaló, hanem visszaszerzi az embereket Isten hűséges alattvalóinak. Még most is győzelmeket kell kivívni a világért feláldozott vér segítségével, amelyek örök dicsőséget szereznek Istennek és a Báránynak. A pogányokat örökségül kapja és tulajdonai lesznek a világ legtávolabbi részei. Krisztus "lelke szenvedése folytán látni fog és megelégszik" (Ésa. 53:11). 2:48 "Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez. Emeld fel köröskörül szemeidet és lásd meg: mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek, és leányaid ölben hozatnak fel. Akkor meglátod és ragyogsz örömtől, és remeg és kiterjed szíved, mivel hozzád fordul a tenger kincsözöne, és hozzád jő a népek gazdagsága." (Ésa. 60:1-5) 2:49 "Mint a föld megtermi csemetéjét, és mint a kert kisarjasztja veteményeit, akként sarjasztja ki az Úr Isten az igazságot s a dicsőséget minden nép előtt." (Ésa. 61:11) 2:50 A tanítványoknak adott megbízatás nekünk is szól. Ma ugyanúgy, mint akkor, a megfeszített és feltámadt Üdvözítőt kell felmagasztalni azok előtt, akik Isten és reménység nélkül élnek a világban. Az Úrnak szüksége van pásztorokra, tanítókra és evangélistákra. Ajtóról ajtóra kell hirdetni szolgáinak az üdvösség üzenetét. Minden néphez, nyelvhez és nemzethez el kell vinni a hírt a Krisztus általi bűnbocsánatról. Ne erőtlen, élettelen kifejezésekkel terjesszék az üzenetet, hanem világos, határozott, megindító szavakkal. Százan és százan várnak intésre, hogy mentsék meg életüket. A világnak a keresztényben kell a kereszténység erejének bizonyságát látnia. Nemcsak egyes helyeken, hanem az egész világon mindenütt szükség van az irgalmasság üzenetére. 2:51 Aki szemléli Jézus páratlan szeretetét, az gondolataiban nemesebb lesz, szívében megtisztul és jellemében megváltozik. Kimegy, hogy világítson a világban és ezt a titokzatos szeretetet bizonyos mértékben visszasugározza. Minél többet elmélkedünk Krisztus keresztjén, annál inkább azonosítjuk magunkat az apostol kijelentéseivel: "Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében." (Gal. 6:14) 2:52 A PRÉDIKÁTOR FELELŐSSÉGE 2:53 Pál apostol így ír Timótheusnak: "Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat az Ő eljövetelekor és az Ő országában. Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással!" (II. Tim. 4:1-2) 2:54 Ez a komoly és ünnepélyes megbízatás, melyet olyan buzgó és hűséges szolgához intézett Pál apostol, mint Timótheus volt, erős bizonyíték a munka fontosságára és felelősségére nézve, amely az evangélium prédikátorára hárul. Pál az Isten ítélőszéke előtt kéri fel Timótheust és parancsolja meg neki, hogy az Igét hirdesse, ne pedig emberek beszédeit és szokásait. Legyen kész minden kínálkozó alkalommal bizonyságot tenni Istenről, akár nagy gyűléseken, akár családi körben, úton vagy otthon, barátoknak vagy ellenségnek, biztonságban vagy nehézségek között, veszélyek, gyalázat és veszteségek között. 2:55 Timótheus szelíd lelkű, engedékeny természetű volt. Miután Pál félt attól, hogy e tulajdonságai miatt visszariad munkája lényeges részétől, felhívja, hogy a bűnt hűségesen feddje és élesebben intse meg azoknál, akik súlyos bűnöket követnek el. Azonban "teljes béketűréssel, tanítással" történjék ez. Mutassa be Krisztus türelmét, szeretetét és az Ige igazságaival magyarázzon és erősítsen. 2:56 A bűnt gyűlölni és feddeni, egyszersmind részvétet és gyengédséget mutatni a bűnös iránt: nagyon nehezen megvalósítható feladat. Minél komolyabbak saját erőfeszítéseink a szív és az életszentség elérésére, annál erősebben érezzük a bűn súlyát és annál erősebb lesz ellenszenvünk iránta. Óvakodnunk kell a helytelen szigorúságtól, a bűnössel szemben mégis óvatosnak kell lennünk, hogy a bűn nagy horderejét szem elől ne tévesszük. Szükséges, hogy Krisztushoz hasonló türelmet és elnézést tanúsítsunk a tévelygővel szemben - de az a veszély is fennáll, hogy oly nagy türelmet tanúsítunk tévelygése iránt, hogy az illető azt gondolja, 2:57 ő nem is érdemli meg a feddést, és elutasítja mint indokolatlan és igazságtalan figyelmeztetést. 2:58 A lelkekért hordott teher 2:59 Isten szolgáinak szoros összeköttetésben kell lenniük Krisztussal és minden dologban az Ő példáját kövessék: az élet tisztaságában, önmegtagadásban és jó cselekedetekben, szorgalomban és kitartásban. Figyelmünk arra irányuljon, hogy lelkeket nyerjünk meg Isten országának. Bánkódva a bűn felett, türelmes szeretettel dolgozzanak a munkások, ahogyan Krisztus dolgozott, határozottan, állandóan kitartva erőfeszítéseikben. 2:60 Welch János, az evangélium egyik prédikátora, annyira nagy felelősséget érzett a lelkekért, hogy gyakran felkelt éjjel ágyából és Istenhez imádkozott a megmentésükért. Amikor egyszer felesége kérlelte, hogy gondoljon egy kicsit az egészségére, és ne tegye ki magát a hidegnek ily módon, azt felelte: "Ó, asszony, háromezer lélek üdvösségéért vagyok felelős, és nem tudom, hogy Ők miként állnak az Isten előtt!" 2:61 "Egy városban kutat ástak. Amikor a munka majdnem befejeződött, a föld meglazult az egyik oldalon és eltemetett egy férfit, aki még lenn tartózkodott a munkánál. A segélykiáltás azonnal felhangzott és a munkások, földművesek, kereskedők, tisztviselők haladéktalanul a segítségére siettek. Gyorsan köteleket, létrákat, lapátokat és ásókat hoztak elő. »Mentsétek meg, mentsétek meg!« - kiáltottak. Az emberek teljes erejükkel dolgoztak, amíg homlokukon gyöngyözött az izzadság és karjuk reszketett az erőfeszítéstől. Végül ledugtak hozzá egy csövet és azon keresztül kiáltottak neki, ha lehet, adjon feleletet. A felelet meg is jött: »Még élek, de dolgozzatok gyorsan, félelmetes itt lenn!« Örömmel feszítették meg újból erőiket. Végül elérték a betemetett férfit, kimentették, és a hangos örömujjongás az egekig ért fel. »Megmentettük!« - viharzott végig a város utcáin." 2:62 Vajon túl nagy volt az öröm, nagy volt a buzgóság, túl komoly a részvét, túl nagy a lelkesedés egyetlen ember megmentéséért? Bizonyára nem! Azonban mit jelent a földi élet elvesztése egy lélek elvesztéséhez képest? Ha már egy élet elvesztésének veszélye ilyen nagy részvétet ébreszt az emberi szívben, nem kellene-e Isten szolgáinak a lelkek megmentéséért végzett munkájukban éppoly buzgalmat kifejteniük, amint cselekedték itt egy férfi életéért, akit a föld eltemetett? 2:63 Éhezve az élet kenyerét 2:64 Egy istenfélő asszony ezt a megjegyzést tette: "Ó, ha csak azt a tiszta evangéliumot hallhatnánk, amelyet régente hirdettek a szószékről! A mi prédikátorunk jó ember, de nem ismeri fel a nép lelki szükségletét. A golgotai keresztet felöltözteti szép virágokkal, amelyek elrejtenek minden szégyent és gyalázatot. Az én lelkem éhezi az élet kenyerét. Mennyire felfrissítené a lelkek százait - amilyen én is vagyok -, ha valami egyszerűt, világosat, igeit hallanánk, ami szívünket táplálná!" 2:65 Szükség van a hit embereire, akik nemcsak prédikálni, hanem szolgálni akarnak a népnek. Olyan férfiakra van szükség, akik állandóan Istennel járnak, akik eleven összeköttetésben állnak a mennyel, kiknek szavai oly erősek, hogy szívbeli meggyőződéshez vezetnek. A prédikátorok ne azért dolgozzanak, hogy képességeiket és ismereteiket fejlesszék, hanem hogy az igazság, mint a Mindenható nyila, utat törhessen az emberi szívhez. 2:66 Egy Biblia-felolvasás olyan mély hatást gyakorolt a gyülekezet tagjaira, hogy valaki ezt a kérdést intézte a prédikátorhoz: 2:67 - Hiszi ön komolyan azt, amit prédikál? 2:68 - Természetesen! - hangzott a felelet. 2:69 - Tényleg úgy van, ahogyan ön mondta? - folytatta a kérdező. 2:70 - Bizonyosan! - és a prédikátor elővette a Bibliáját. 2:71 - Ó, ha ez igaz, akkor mit cselekedjünk mi? - kiáltott az ember. 2:72 Mit cselekedjünk mi? A prédikátor felfigyelt a mi szócskára. Mit érthetett ez a férfi ezalatt? A kérdés a szívébe hatolt. Elment és komolyan könyörgött az Úrhoz, hogy adja tudtára, mit kell tennie. Ima közben leküzdhetetlen erővel szakadt rá a gondolat, hogy egy halandó világnak kell elvinnie az örök élet ünnepélyes üzenetét. Három hétig nem lépett a szószékre, mert kereste a válasz e kérdésre: "Mit cselekedjünk mi?" 2:73 Aztán a Szentlélektől felkenve, újra felvette tisztségét. Felismerte, hogy prédikációi eddig kevés hatást gyakoroltak hallgatóira. Most azonban hatalmas felelősséget érzett a lelkekért. Amikor fellépett a szószékre, nem volt egyedül. Sok munka várt rá, de ő tudta, hogy Isten segíteni fogja. Hallgatói előtt az Üdvözítőt emelte fel és az Ő csodálatos szeretetét. Prédikálta Isten Fiát és csakhamar nagy hitbeli ébredés volt tapasztalható, amely kiterjedt a környező gyülekezetekre is. 2:74 Krisztus munkájának sürgőssége 2:75 Ha a mi prédikátoraink felismernék, hogy a Föld lakosai milyen hamar állíttatnak az Isten ítélőszéke elé, akkor sokkal buzgóbban igyekeznének Krisztushoz vezetni férfiakat és nőket. Nemsokára elérkezik mindenki számára az utolsó próba. Csak még egy kis ideig hangzik a kegyelmes hívás: "Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék!" (Jn. 7:37) Isten elküldi az evangéliumi meghívót minden néphez. Bárcsak hírnökei oly fáradhatatlanul, összhangban dolgoznának, hogy mindenki felismerné rajtuk, hogy Jézussal vannak és tőle tanulnak! 2:76 Áronról, a főpapról megíratott: "És viselje Áron az Izráel fiainak neveit az ítélet hósenén, az ő szíve felett, amikor bemegy a szenthelyre, emlékeztetőül az Úr előtt szüntelen." (II. Móz. 28:29) Milyen gyönyörű, kifejező kép ez Krisztus változhatatlan szeretetéről, ahogyan gyülekezete iránt érez. A mi nagy Főpapunk, akinek Áron volt az előképe, szívén hordja népét. Nem kell-e földi szolgáinak hasonlóképpen képviselni az Ő szeretetét, részvétét és gondoskodását? 2:77 Csak isteni erő lágyíthatja meg a bűnös szívét és viheti őt mint bűnbánót Krisztushoz. Nagy reformátorok és tanítók: Luther, Melanchton, Wesley, Whitefield sem tudtak saját erejükből befolyást gyakorolni a szívekre. Isten beszélt általuk. E férfiak érezték a magasabb erő befolyását és engedték ellenállás nélkül működni magukban. Aki ma teljesen megfeledkezik magáról és a lélekmentési munka eredményében teljesen Istenre bízza magát, részesül az isteni segítségben és fáradozásai dicsőségesen mutatkoznak meg lelkek megmentésében. 2:78 Kénytelen vagyok elmondani, hogy sok prédikátorunk munkájából hiányzik az erő. Isten várja, hogy kiterjessze kegyelmét rájuk, de ők egyik napot a másik után mulasztják el és megelégszenek a formai, hideg hittel. Hirdetik ugyan az igazság tanait, de hiányzik belőlük az életerő, amely a mennyel való összeköttetésből származik, és bevési a kimondott szavakat az emberi szívbe. Félálomban élnek, mialatt körülöttük lelkek vesznek el sötétségben és tévelygésben. 2:79 Isten szolgái, ha szívetek Krisztus és embertársaitok iránti szeretetben lángol, igyekezzetek a lelkeket felrázni, akik meghaltak törvényszegéseikben és bűneikben! Komoly könyörgéseitekkel és intéseitekkel hassátok át lelkiismeretüket! Bensőséges imáitok lágyítsa meg szívüket és bűnbánóan vezessétek el őket az Üdvözítőhöz. Ti vagytok Krisztus földi követei, hogy hirdessétek üdvüzenetét. Gondoljátok meg, hogy az odaadás és bölcsesség hiánya döntő lehet egy lélek számára, amely ezáltal örök pusztulásba merül. Nem engedhetitek meg magatoknak, hogy figyelmetlenek és közömbösek legyetek! Erőre van szükségetek és Isten azt bőségesen akarja nyújtani nektek. Ő csak alázatos, megtört szívet kíván tőletek, amely kész hinni és ígéretét elfogadni. Csupán fel kell használnotok az eszközöket, amelyeket Isten elétek helyezett, és akkor elnyeritek az áldást. 2:80 A JÖVŐ KILÁTÁSAI 2:81 Közeledünk e föld történelmének befejezéséhez. Nagy munka áll előttünk: az utolsó üzenetet vinni a bűnbe süllyedt világnak. Az ekétől, a szőlőhegyről és különféle más foglalkozásokból hívatnak el férfiak és küldetnek el az Úr által, hogy ezt az üzenetet hirdessék a világnak. 2:82 A világot összetartó eresztékek megrendültek. Ha körültekintünk, kilátásaink csüggesztőnek tűnnek. Krisztus azonban épp azokat a férfiakat és nőket hívja, akik elcsüggesztenek bennünket. Ő olyan tulajdonságokat lát bennük, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy szőlőskertjében munkálkodjanak. Ha ők készségesek folyamatosan tanulni, gondviselése által alkalmassá teszi őket oly munka végzésére, amely nem nő túl képességeiken. A Szentlélek kiárasztása által erőt kölcsönöz majd bizonyságtevésüknek. 2:83 Sok terméketlen és még műveletlen területet a kezdőknek kell megművelniük. Az a tekintet, amellyel az Üdvözítő nézi a világot, sok munkásban bátorságot ébreszt, akik ha alázattal elindulnak és egész szívükkel fáradoznak, akkor az adott helyen és időben alkalmas embereknek bizonyulnak majd. 2:84 Krisztus látja a világ minden nyomorúságát és kétségbeesését. Ez olyan látvány, amely a legjobb prédikátorokat is annyira elbátortalanítaná, hogy nem ismernék fel, miként kezdjék el az emberek felemelését a létra legalsó fokáról. Pontosan előírt munkatervük értéktelenné válna. A létra magasabb fokán állva ezt mondanák: "Jöjjetek fel ide, ahol mi vagyunk!" 2:85 A szegény lelkek azonban nem tudnák, hogy hova helyezzék lábukat. 2:86 Krisztus szíve felüdül, amikor megpillantja azokat, akik a szó legteljesebb értelmében szegények. Örvendezve látja azokat, akiket bántanak és mégis szelídek. Örvendezve látja azokat, akik éhezik az igaz életet. Örülni tud annak a helyzetnek is, amely sok prédikátort elbátortalanítana. Tévelygő kegyességünket helyesbíti azáltal, hogy a szegényekért és a nyomorgókért végzett munka terhét olyan emberekre helyezi, akiknek a szíve együtt tud érezni a tudatlanokkal és mellőzöttekkel. 2:87 Az Úr ezeket a munkásokat megtanítja, hogyan kezeljék azokat, akiken segíteni kívánnak. Bátorságot nyernek, ha látják, miként nyílnak meg az ajtók előttük, ahol orvosi missziómunkát végezhetnek. Mivel nem bíznak önmagukban, egyedül Istennek adnak minden dicsőséget. Kezük esetleg durva és ügyetlen, de szívüket a részvét hatja át és irányítja. Teljesen betölti őket a vágy, hogy enyhítsék a temérdek nyomorúságot. Krisztus itt van, hogy segítségükre legyen. Ő azokon keresztül munkálkodik, akik irgalmasságot ismernek fel a nyomorúságban és nyereséget minden dolog elvesztésében. Ha a Világ Világossága elhalad mellettük, kiváltságok észlelhetők minden nehézségben, rend látszik a zűrzavarban és Isten bölcsessége és munkája abban, amit kudarcnak véltünk. 2:88 Kedves Testvérek! Lépjetek szoros érintkezésbe hivatásotokban az emberekkel! Emeljétek fel a lesújtottakat. A szerencsétlenségekre úgy tekintsetek, mint titkos áldásokra, a fájdalmakra, mint kegyelmi bizonyságokra. Munkálkodjatok úgy, hogy remény virágozzék ki a kétségbeesés helyén. Az egyszerű emberek is foglalják el helyüket mint munkások Isten művében. Ha közösséget vállalnak embertársaik nyomorúságával, ahogyan az Üdvözítő osztozott az emberiség fájdalmaiban, akkor hit által meglátják, hogy az Úr együtt munkálkodik velük. 2:89 "Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet." (Sof. 1:14) Szeretném minden munkásnak odakiáltani: Hitben menj előre, és az Úr veled lesz! Azonban virrassz és imádkozz! Ebben rejlik eredményednek titka. Az erő Istentől jön. Munkálkodj teljesen benne bízva és ne feledkezz meg arról, hogy munkatársa vagy. Ő a te segítőd. Erőd Tőle származik. Ő lesz bölcsességed, igazságosságod, megszentelődésed és megváltásod. Hordozd Krisztus keresztjét, tanulj Tőle naponta szelídséget és alázatot. Ő a te vigaszod és felüdülésed." (Testimonies VII. kötet 270-272. o.) 2:90 Jézus ismeri a világ nyomorúságának és kétségbeesésének mélységeit. Ő tudja, milyen eszközökkel hozható gyógyulás. Mindenütt lelkeket lát sötétségben, lesújtottan a bűntől, bánattól és fajdalomtól. Látja azonban a lehetőségeiket is: látja a magasztos célt, amelyet elérhetnek. Noha emberek visszaéltek a kegyelemmel, elvesztegették tálentumaikat, Isten-képmásuk méltóságát elveszítették, de megváltásuk mégis dicsőíti a Teremtőt. 2:91 Krisztus örvendett, hogy többet tehet követőiért, mint amennyit kérni vagy elgondolni tudnak. Tudta, hogy az igazság a Szentlélek mindenható hatalmával felövezve győzelmet arat a gonosszal vívott harcban és a véráztatta zászló diadalmasan leng majd az Ő követői felett. Tudta, hogy a Benne bízó tanítványok élete hasonló lesz az Övéhez: szakadatlan győzelmek sorozata, amely nem annak tűnik most, de majd annak ismerik az örökkévalóságban. 2:92 "Azért beszéltem ezeket néktek - mondta Jézus -, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lesz; de bízzatok: én meggyőztem a világot." (Jn. 16:33) Krisztus nem gyengült el, sohasem bátortalanodott el; és az 2:93 Ő követőinek a kitartó hit bizonyítékaivá kell lenniük. Éljenek úgy, ahogyan Ő élt, dolgozzanak úgy, amint Ő dolgozott, mert Tőle függnek mint Mesterüktől. 2:94 Bátornak, kitartónak, tetterősnek kell lenniük! Ha látszólag leküzdhetetlen akadályok állják is útjukat, tovább kell haladniuk kegyelmével. Ahelyett, hogy a nehézségek miatt panaszkodnának, győzzék le azokat! Semmi miatt ne essenek kétségbe, hanem mindent reméljenek: Krisztus összekötötte őket Isten trónjával, hasonlíthatatlan szeretetének aranyláncával. Azt akarja, hogy részesei legyenek a világegyetem legnagyobb befolyásainak, amelyek minden erő forrásától származnak. Akarja, hogy legyen hatalmuk ellenállni a gonosznak. Ez olyan hatalom, amelyet sem a föld, sem a pokol, sem a halál legyőzni nem tud, olyan hatalom, amely képessé tesz a győzelemre, miként Krisztus is győzött! |
Seek to any passage:
Search the text:
Special note for ANDROID SmartPhones
I recommend to download PhoneMe emulator for Android from here.
Especially I recommend phoneME Advanced - Foundation Profile + MIDP High Resolution b168 rev20547 from here, or from here.
Then you have to build your application, to transfer the .jar and .jad files on your mobile phone and run using this nice emulator.
1. Install a Zip Utility from Android Market.
2. Install a File Manager from Android Market.
3. Download and install PhoneMe, as mentioned above.
4. Build your application by using Download Multilingual Service or Dynamic Download (zip).
5. Copy the zip file into your Android Phone and unzip the content in a folder, and then write down the path to the unzipped files and the name of the .jad file.
6. Launch PhoneMe from your smartphone.
7. Inside PhoneMe, write to the main window the path and the name to the .jad file, above mentioned. Will look something like: file:///mnt/sd/download/BiblePhone.jad and then press enter.
8. The application will be installed, and next a hyperlink will be available below the above mentioned textbox. On this way you can install as many of MIDP application you like on your Android Phone.
How to install the application in Java Mobile enabled phones
It is possible now to have the Holy Scriptures on your mobile phone and to read
it wherever you are due to the Mobile Information Device Profile (MIDP)
technology in 1.0 and 2.0 versions, developed for Java applications.
A good advice is to try in the beginning the MIDP 1.0 / 128 Kbytes version, and
progressively to advance to MIDP 2.0 and larger volumes (512 Kbytes or more).
The application is available for MIDP 2.0, MIDP 1.0. You have only to select one
table on the field MIDP2.0 or MIDP1.0, according to the desired Bible version.
Then, you shall make a click on the JAR (Java Archive) file in order to obtain
the software to be installed on your mobile phone.
I recommend you to start with STARTER(MIDP1.0old) edition, then to continue with
INTERMEDIATE(MIDP1.0), and in the end, if the mobile phone supports this thing,
to try to install the ADVANCED (MIDP2.0) edition. Also, start with 128 kbytes
volumes, continue with 512 kbytes, and at the end try the version in one file.
There are cases where the mobile phone requires so called JAD (Java Descriptor)
files. These JAD files has to be
uploaded, on this case, together with the desired JAR files(s).
There are different methods to download the applications in your mobile phone as
follows:
1. Directly from Internet by using a WAP or GPRS connection
2. By using the infrared port of the mobile phone
3. By wireless Bluetooth access to the mobile phone
4. By cable link between PC ad mobile phone
5. If none from the above cases are valid
Next, we shall examine each case in order to have a successfully installation of
the software.
1. Directly from Internet by using a WAP or GPRS connection
If your have Internet access on your mobile phone (e.g. WAP or GPRS), it is
enough to access
https://biblephone.intercer.net/wap/ from the browser of the mobile phone,
and to access the desired Bible version, and then to make an option about
MIDP1.0 or MIDP2.0, and finally to select the desired module (e.g. one or more).
After the last selection, the desired version will be downloaded on your mobile
phone.
Many phones have only this option for installing JAVA appplications.
2. By using the infrared port of the mobile phone
Sometimes there is a need for a special uploader software for specific mobile
phones.
If you don't have access to Internet directly from your mobile phone, then you
shall have to pass to this step requiring to have infrared ports on your mobile
phone and on the computer.
a. On this case, you will download the application by using the computer from
the Internet (i.e. JAR files).
b. Once the application is downloaded (preferable on the desktop) you will have
to activate the infrared port on the mobile phone and align it with the infrared
port of the computer (preferable laptop).
c. Then a window will appear asking what file you want to send to the mobile
phone. Next, you will select the downloaded JAR file, and after OK, the mobile
phone will ask you if you want to load that file. You say YES and the
application will be downloaded on your mobile phone.
d. Probably, you will be asked by the mobile phone where you want to save it (e.g.
on the games or applications directories). After you made this selection, the
file will be ready to be loaded for run.
The displaying preference can be set inside the application in order to have
larger fonts, full screen display etc.
3. By wireless Bluetooth access to the mobile phone
Sometimes there is a need for a special uploader software for specific mobile
phones.
This situation is similar with the infrared case. You have only to activate
Bluetooth access on your mobile phone (check if exists) and on the computer (check
if exists).
4. By cable link between PC ad mobile phone
Sometimes there is a need for a special uploader software for specific
mobile phones.
On this case the steps are as follows:
a. On this case, you will download the application by using the computer from
the Internet (i.e. JAR files).
b. Once the application is downloaded (preferable on the desktop) you will have
to set up the wired connection between the mobile phone and the computer. Next,
you will start the synchronization / data transfer application and download the
JAR file in your mobile phone. Surely, you will have to consult the CD of your
mobile phone.
c. By this application you shall transfer into your mobile phone the JAR file in
the games or applications directories. Next, you will have to select for run the
JAR desired file.
5. If none from the above cases are valid
On this unhappy case, I recommend you to find a friend with a laptop having
infrared / Bluetooth capabilities, or to buy a data link cable, or to change
your current model of mobile phone.
Unfortunately, some models of mobile phones require only WAP/GPRS in order to
download and run Java applications.
Sometimes there is a need for a special uploader software for specific mobile
phones. Therefore check the documentation of them and also the page for specific
models.
Why so many versions? Simple, because not all the mobile phones support the
Bible in one file with MIDP 2.0 (the most advanced for the time being).
Multilingual Online Ebooks
It is possible now to have the inspirational ebooks on your browser and to read it allowing you to make comparisons between different translations or versions for a specific language. This occasion is unique, and you have only to browse to the desired author and book.
Select another version:
If you have any questions, remarks, suggestions, please contact me here.
May God bless you in studying the Holy Scriptures.
Sitemap: Please select the BiblePhone modules in your language: