Electronic Books / Adventist / Hungarian / Ellen White / Web / Az Evangelium Szolgai

Az Evangelium Szolgai, 15


15:1 6. A lelkészek -5

15:2 A szent kötelezettség

15:3 A tized szent, Isten rendelte azt a maga számára. Kincstárába kell hozni, hogy az evangélium szolgáit támogassa munkájukban. Sokáig csalták az Urat, mert voltak, akik nem ismerték fel, hogy a tizedet Isten magának tartotta fenn. Néhányan elégedetlenek lettek és így szóltak: »Ezentúl nem fizetem a tizedet, mert nem tartom helyesnek vezetőink cselekedeteit.« Azért akarod az Urat megcsalni, mert azt hiszed, hogy a munka igazgatása téves? Forduljatok panaszotokkal egyszerű és nyílt lelkülettel az illetékesekhez. Nyújtsd be kérésedet, hogy a dolgok rendeződjenek; Isten munkáját azonban ne hagyd el, ne légy hűtlen azért, mert mások helytelenül cselekedtek.

15:4 Olvasd gondosan Malakiás könyve 3. fejezetét, és figyeld meg, mit mondott az Úr a tizedről. Ha gyülekezeteink Isten szavára hallgatnak, és hűségesen beviszik a tizedet Isten tárházába, akkor több munkás kap bátorságot az evangélium szolgálatára. Sokan visszahúzódnak, mert azt hallják, hogy a kincstár kiürült. Gazdag tartalék felett rendelkezzen az Úr tárháza - ez meg is lesz ott, ahol önző szívek és kezek nem tartják vissza a tizedet, és nem fordítják a munka más ágának támogatására.

15:5 Az eszközöket, amelyeket Isten magának tartott fenn, nem lehet önkényesen felhasználni. A tized az Úré, és aki azt másra használja, büntetést kap, amennyiben elveszti mennyei kincsét - bánja meg tehát azt. Ne akadályozzátok tovább Isten munkáját azzal, hogy a tizedet másra fordítjátok, mint a meghatározott célra. A munka többi ágáról is gondoskodni kell, fenn kell tartani őket, azonban nem a tizedből. Isten nem változott, a tized most is Krisztus szolgáinak eltartására szolgáljon. Az új területek feltárása több szolgát igényel, mint amennyivel bírunk, ezért kell, hogy a tárház megteljen.

15:6 Akik Krisztus szolgáiként missziószolgálatot végeznek, ünnepélyes felelősséget vállaltak, de elhanyagolták azt; néhányan szívesen prédikálnak, azonban személyes munkát nem ruháznak át a gyülekezetre. Mégis nagyon fontos, hogy a tagok tanítást kapjanak Istennel való összeköttetésükről és kötelességeikről, különösen a teljes tized megadásáról. Prédikátorainknak nehézséget jelent az, ha szolgálatukat nem fizetik meg pontosan. Gondolják meg azt is, hogy Isten kincstárában tartaléknak kell lenni, amelyből az evangélium szolgáiról kell gondoskodni. Ha elmulasztják kötelességeiket végezni és a népet oktatni, hogy legyen hű és adja meg az Úrnak az Ő részét, úgy hiány lesz a tárházban és Isten munkája nem tud előbbre haladni.

15:7 A nyáj felügyelője lelkiismeretesen végezze kötelességét. Ha ezt a kötelességét szívesen átadná másnak, mert neki kellemetlen, akkor hűtlen szolgája az Úrnak. Olvassa el az Úr szavát, hogyan panaszolja fel az emberek csalását, amikor a tizedet visszatartják. A hatalmas Isten kijelenti: »Átokkal vagytok elátkozva!« (Mal. 3:9)

15:8 Hogyan teheti valaki, aki tanítással szolgál, hogy kötelességét elhanyagolja, nem adva az embereknek oktatást és intést, ha látja, hogy olyan útra térnek, amely átkot jelent számukra?" (Testimonies IX., 246-251. o.)

15:9 A TÁPLÁLKOZÁS BEFOLYÁSA AZ EGÉSZSÉGRE

15:10 Azoknak, akiken fontos felelősség nyugszik, de mindenekelőtt azoknak, akiknek feladata megőrizni a lelki jólétet, finom érzésű és gyors felfogású férfiaknak kell lenniük. Sokkal mértékletesebbeknek kell lenniük étkezéseikben, mint másoknak. Bőséges és dús ételeknek nincs helye asztalukon.

15:11 A felelősségteljes állásokban levő férfiaknak olyan határozatokat kell hozniuk naponta, amelyek következményei nagy horderejűek. Gyakran igen gyorsan kell gondolkodniuk, és ezt csak azok tudják eredményesen véghezvinni, akik szigorú mértékletességet gyakorolnak. A fizikai és lelkierők helyes használatánál az értelem folyton növekszik. Minden nagyobb erőfeszítésnél új erőt kapunk. Azonban az olyanok munkája, akiknek fontos terveket kell lefektetni és messze ható határozatokat hozni, gyakran a helytelen étrend következtében rossz irányba halad. Az elrontott gyomor rossz hangulatot, határozatlanságot és gyakran ingerlékenységet, keménységet vagy igazságtalanságot eredményezhet. Sok terv, amely áldás lett volna a világ számára, elvettetett. Ellenben sok igazságtalan, nyomasztó, sőt még rossz intézkedést is végrehajtottak olyan betegség következtében, amely az étkezésben gyakorolt helytelen szokásokból származott.

15:12 A következőt ajánljuk mindazoknak, akik főként szellemi foglalkozást űznek - akinek elegendő erkölcsi bátorsága és önfegyelme van, megfogadja ezt a tanácsot: minden étkezésnél csak két- vagy háromféle, egyszerű ételt vegyen magához, és ne egyen többet, mint amennyire szüksége van az éhség csillapítására. Sokat mozogjon, és meglátja, hogy hasznára lesz. Isten hírnökei közül egyesek nem veszik elég komolyan táplálkozásukat, túl sokat és sokfélét esznek egy-egy étkezésnél. Egyesek csupán névleges reformátorok. Nem állítanak fel maguknak szabályokat, nem rendezik étkezési szokásaikat, hanem gyakran esznek, s ezáltal megterhelik emésztőszerveiket.

15:13 A helytelen étkezési szokások miatt az érzékek eltompulnak, ez lustasághoz és álmossághoz vezet. Azok a sápadt prédikátorok, akik önző étvágyuk kielégítése miatt szenvednek, nem jó ajánlói és képviselői az egészségügyi reformnak.

15:14 Ha a munkában túlságosan elfáradunk, akkor igen jó egy-egy étkezést kihagyni és a természetnek időt engedni, hogy megújuljon. Munkásaink sokkal többet tehetnek az egészségügyi reform ajánlásáért példaadásukkal, mint prédikációikkal. Ha jóakaratú barátok nagy előkészületeket tesznek megvendégelésükre, igen erős kísértésbe kerülnek, hogy eltérjenek az alapelvektől; amennyiben azonban visszautasítják az ínyencfalatokat, a fűszerezett ételeket, az orosz teát és a babkávét, ezzel hűséges egészségügyi reformátoroknak bizonyulnak.

15:15 Az étvágy kielégítése elhomályosítja és megbilincseli a gondolkodást, eltompítja a lélek szent érzéseit. Prédikátoraink lelki és erkölcsi erejét a helytelen étkezés és a mozgás hiánya teljesen meggyengíti. Akik nagy mennyiségű ételek után kívánkoznak, ne engedjenek étvágyuknak, hanem gyakoroljanak önmegtagadást, és őrizzék meg a mozgékony izmok és a tiszta elme áldásait. A túl sok evés elbódítja az észt, elvonja a többi szervtől a tetterőt, és így a gyomor sem tudja elvégezni munkáját.

15:16 KRISZTUS SZOLGÁI KÉPVISELJÉK AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMOT

15:17 Munkásainknak tisztában kell lenniük az egészségügyi reformmal. Meg kell érteniük azokat a törvényeket, amelyek a testi életet irányítják és befolyásolják szellem és lélek egészségét. Nagyon sokan csak igen keveset tudnak arról a csodálatos testről, amelyet Isten adott nekünk, vagy az ápolásról, amelyben részesíteni kellene. Sokkal fontosabbnak tartják, hogy lényegtelen dolgokkal foglalkozzanak. Pedig ez a komoly munka nagy lehetőség a prédikátorok számára. Ha helyes álláspontot foglalnak el ezzel kapcsolatban, akkor igen sokat nyerhetnek. Saját életükben és otthonukban kövessék, gyakorolják a helyes életszabályokat, alapelveket, éljenek egészségesen. Azután majd helyesen tudnak erről beszélni, s mind magasabbra és magasabbra vezetik az embereket a reform munkájában. Ha ők maguk is a világosság szerint élnek, akkor igen értékes üzenetet vihetnek azoknak, akiknek éppen ilyen bizonyságra van szükségük.

15:18 A prédikátorok nagyszerű áldásokban és gazdag tapasztalatokban részesülnek, ha az egészségügyi kérdést bevonják gyülekezeti munkájukba. El kell vinni az emberekhez az egészségügyi reform világosságát. Ezt a munkát elhanyagolták, és sokan elpusztultak a szükséges világosság hiányában, amelyet meg kellene kapniuk, hogy mielőbb felhagyjanak rossz szokásaikkal.

15:19 A gyülekezeti vezetőknek ebben a kérdésben a helyes oldalon kell állást foglalniuk. A prédikátorok és tanítók adják át másoknak a világosságot, amelyet nyertek. Munkájukra minden vonalon szükség van. Isten segít nekik, megerősíti azokat a szolgáit, akik biztosan állnak s nem térnek el az igazságtól és az igazságosságtól csak azért, hogy saját vágyaik kielégítéséhez alkalmazkodjanak.

15:20 Nagyon egyszerű az a tanítás, amelyet az Úr Igéjében erre vonatkozólag adott, és többféleképpen próbálja meg majd az embereket, hogy meglátsszon, gondosan őrködnek-e a világosság felett. Minden gyülekezetet, minden családot szükséges felvilágosítani a keresztény mértékletességről. Mindenkinek tudnia kell, miként egyen és igyon, hogy megtarthassa egészségét. A világtörténelem utolsó felvonásának közepén élünk, és a szombattartók soraiban egyetértésnek kell megnyilvánulnia. Aki visszahúzódik a nagy munkától, s nem oktatja az embereket erről a kérdésről, nem jár azon az úton, amelyet a nagy Orvos mutat.

15:21 Az evangéliumnak és az orvosi missziómunkának együtt kell haladnia. Az evangéliumot össze kell kötni az igazi egészségügyi reform alapelveivel. A kereszténységet be kell vinni a mindennapi életbe. Komoly és alapos reformációs munkát kell végezni. Az igazi bibliai vallás nem más, mint Isten szeretetének kiáradása az elbukott emberekre. Isten népének együtt kell előrehaladnia, hogy befolyásolja azok szívét, akik keresik az igazságot, akikben él a vágy, hogy ezekben a rettenetes időkben a helyes úton járjanak. Az emberek elé kell tárnunk az egészségügyi reform alapelveit, és mindent meg kell tenni, ami hatalmunkban áll, hogy megmutassuk, mennyire szükséges elfogadni ezeket az alapelveket, és ezek szerint élni.

15:22 HOGYAN MUTASSUK BE AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM ALAPELVEIT?

15:23 Az Úr azt kívánja, hogy prédikátoraink, orvosaink és gyülekezeti tagjaink óvatosak legyenek, és ne erőltessenek másokat, akik még nem ismerik hitünket, hogy azonnal változtassák meg étrendjüket. Ezáltal idő előtti próbára tennék az embereket. Emeljétek magasra az egészségügyi reform alapelveit, és bízzátok az Úrra, hogy az őszinték szívét befolyásolja. Hallani és hinni fognak. Az Úr nem akarja, hogy követei úgy adják elő az egészséges életmód magasztos igazságait, hogy azok előítéleteket keltsenek. Ne tegyetek botránykövet azok útjába, akik még a tudatlanság sötét ösvényén vándorolnak. Még ha jó dolgot magasztaltok is, jól teszitek, ha nem beszéltek túlságosan lelkesen, nehogy elidegenítsetek olyanokat, akik azért jöttek, hogy hallják az Igét. A mértékletesség alapelveit a lehető legvonzóbb módon adjátok elő.

15:24 Ne lépjünk fel követelőzően. Ha Krisztus szolgái új területekre mennek, hogy gyülekezeteket alapítsanak, akkor ne teremtsenek nehézséget azáltal, hogy az étkezési kérdést helyezik előtérbe. Gondosaknak kell lenniük, nehogy túl ridegen állítsák fel a korlátokat, s azáltal más akadályokat hívjanak életre. Ne hajtsátok az embereket, hanem vezessétek őket!

15:25 Ahol az igazságot hirdetik, ott tanítsák az egészséges ételek helyes készítését is. Isten azt akarja, hogy a népet mindenütt ügyes tanerők oktassák, hogyan lehet az illető ország termékeit a leghasznosabban értékesíteni, hogyan élhetünk egészségesen. Így azután a szegény éppolyan jól meg tudja tanulni, miként folytathat egészséges életmódot, mint a jobb körülmények között élő.

15:26 KRISZTUS SZOLGÁJA ÉS A FIZIKAI MUNKA

15:27 Mialatt Pál gondosan ügyelt arra, hogy akik általa tértek meg, helyes tanítást kapjanak az Igéből Isten munkájának végzésére vonatkozóan, és míg önmagával szemben - mint az evangélium szolgája - olyan igényt támasztott, hogy "nincs-e jogunk, hogy dolgozzunk", szolgálata közben világi foglalkozást, kézműipart űzött, hogy fenntartsa magát.

15:28 Thesszalonikából értesülünk először, hogy Pál ott, míg az Igét hirdette, keze munkájával tartotta el magát. A hívő gyülekezethez intézett írásában emlékezteti őket, hogy "terhetekre lettünk volna", és hozzáfűzi: "Emlékezzetek ugyanis, atyámfiai, a mi fáradozásunkra és bajlakodásunkra: mert éjjel-nappal munkálkodva hirdettük nektek az Isten evangéliumát, csak hogy senkit meg ne terheljünk közületek." (I. Thessz. 2:6, 9) És ismét kijelenti a második levélben, hogy mialatt dolgozott velük, "ingyenkenyeret nem ettünk senkinél". Éjjel és nappal dolgoztak - írja -, "hogy közületek senkinek se legyünk terhére; nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például adjuk nektek, hogy minket kövessetek" (II. Thessz. 3:8-9).

15:29 Amikor Pál először látogatta meg Korinthust, olyan népet talált ott, akik az idegenek indítékait bizalmatlanul ítélték meg. A tengerparti görögök ravasz kereskedők voltak. Olyan régóta gyakorolták már az üzleti élet fortélyait, hogy azt gondolták, az istenfélelem is nyereség, és a pénzszerzés dicséretes dolog, akár tisztességes, akár hamis úton történik. Pál ismerte jellemtulajdonságaikat, és nem akart nekik alkalmat szolgáltatni arra, hogy azt mondják, azért hirdette nekik az evangéliumot, hogy meggazdagodjon. Joggal igényelhetett volna korinthusi hallgatóitól támogatást, mégis önként feladta ezt a jogát, hogy használhatóságát és prédikátori eredményét ne érje kár valamilyen jogtalan gyanúsítás miatt. Figyelt arra, hogy ne kerüljön hamis beállításba és üzenetének ereje ne menjen veszendőbe.

15:30 Korinthusba érkezése után Pál "egy Akvila nevű, pontusi származású zsidóra talált, aki nemrég jött Itáliából, és az ő feleségére, Priscillára". Ez az ember "olyanféle műves volt", mint ő maga. Claudius rendelete minden zsidót száműzött Rómából, így került Akvila és Priscilla Korinthusba, ahol mint sátorkészítők, megalapozták üzleti életüket. Pál érdeklődött felőlük, s megtudta, hogy félik az Istent és arra törekszenek, hogy távol tartsák magukat attól a szennyező befolyástól, amely körülvette őket, így "velük maradt, és dolgozott"... "És minden szombaton vetekedtek a zsinagógában, és igyekezett mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni." (Ap. csel. 18:2-4)

15:31 Hosszú efézusi prédikátorsága alatt, ahol három évig az egész környéken élénk evangéliumi tevékenységet fejtett ki, Pál ismét mesterségéhez fogott. Mind Efézusban, mind Korinthusban örvendett Akvila és Priscilla jelenlétének, akik második misszióútja végeztével, Ázsiába való visszatérésekor elkísérték őt.

15:32 Voltak néhányan, akik nem helyeselték Pál ilyen munkálkodását, mondván, hogy összeegyeztethetetlen az evangélium prédikátorának munkájával. Miért kell Pálnak, a magas rangú prédikátornak fizikai munkát végeznie az Ige hirdetésével egyidejűleg? Nem méltó talán a munkás a bérére? Miért kellett neki az idejét sátorkészítéssel tölteni, amikor látszólag sokkal jobbra is felhasználhatta volna?

15:33 Pál mégsem tekintette elveszettnek az ilyen módon eltöltött időt. Mialatt Akvilával dolgozott, összeköttetésben maradt a nagy Tanítóval, s nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy Üdvözítőjéről bizonyságot tegyen és segítségben részesítse a rászorulókat. Értelme állandóan lelki tudományok után vágyódott. Munkatársait lelki dolgokra oktatta, s példát adott nekik a szorgalomból és az alaposságból. Gyors, ügyes munkás volt, hivatásában szorgalmas, lélekben buzgó, az Úrnak szolgálva. Mialatt az apostol mesterségében foglalatoskodott, olyan népréteggel került érintkezésbe, amelyet másként nem tudott volna elérni. Bizonyságot tett társainak, hogy a mindennapi életben megmutatkozó ügyesség Isten adománya, aki, hogy helyesen használják azt, a bölcsességről is gondoskodik. Tanította, hogy Istent a mindennapi munkánkban is meg kell dicsőíteni. Kérges, munkás kezei nem rontották le prédikációit, amelyeket mint a kereszténység prédikátora tartott.

15:34 Ha a prédikátorok úgy érzik, hogy Krisztus ügyéért nehézségeket és lemondásokat kell elszenvedniük, akkor keressék fel lélekben azokat a műhelyeket, amelyekben Pál dolgozott. Gondoljanak arra, hogy ez az Istentől kiválasztott ember dolgozott a kenyérért, vitorlavászonnal foglalatoskodott, pedig apostoli működésével megérdemelte eltartását.

15:35 A munka áldás, nem átok. A restség lelkülete tönkreteszi a jámborságot és megszomorítja Isten Lelkét. Egy álló vizű tó káros az egészségre, azonban a tiszta folyóvíz egészséget és örömet terjeszt a környéken. Pál tudta, hogy azok, akik a testi munkát elhanyagolják, nemsokára elsorvadnak.

15:36 A fiatal prédikátorokat akarta tanítani, hogy a testi munka és az izmok erősek lesznek a használat által és kibírják azokat a fáradságokat, nélkülözéseket, amelyekre az evangéliumi munka közben számíthatnak. Felismerte, hogy tanításaiból hiányozni fog az erő és az élet, ha testét állandóan nem gyakorolja.

15:37 Ne adjunk minden további nélkül anyagi támogatást mindenkinek, aki prédikátor szeretne lenni, mert ők családostól a gyülekezet terhei lesznek. Fennáll a veszély, hogy némelyeket, akik kevés tapasztalattal rendelkeznek, hízelgés és oktalan biztatás tévútra vezet, s tetemes támogatást fogadnak el anélkül, hogy komoly erőfeszítéseket tennének. Isten munkájának előrevitelére szentelt eszközöket ne használjanak olyan férfiak, akik csak azért akarnak prédikálni, hogy eltartsák magukat és ily módon kényelmes élet utáni vágyukat kielégítsék.

15:38 Azok a fiatalok, akik tehetségüket a prédikátori hivatásnak akarják szentelni, tanítást nyernek Pál példájából, amint Thesszalonikában, Korinthusban, Efézusban és más városokban dolgozott. Noha ügyes szónok és Istentől különleges munkára kiválasztott ember volt, sohasem volt elragadtatva munkájától és nem ismert fáradságot, ha a szeretett ügyért áldozatot kellett hoznia. "Mind ez ideig éhezünk is, szomjúhozunk is, mezítelenkedünk is, bántalmaztatunk is, bujdosunk is, fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván; ha szidalommal illettetünk, jót kívánunk; ha háborúságot szenvedünk, békességgel tűrjük" - írja a korinthusiaknak (I. Kor. 4:11-12).

15:39 Pál, az emberi tanítók közül a legnagyobb, éppoly szívesen teljesítette a legalacsonyabb rendű kötelességeket, mint a legmagasabbakat. Ha az Üdvözítőért végzett szolgálatában a körülmények úgy kívánták, készségesen dolgozott mesterségében. Másrészt mindig készen volt világi tevékenységét félretenni, hogy az evangélium ellenségeinek ellenállásával szembeszálljon, vagy hogy egy különleges alkalmat felhasználva lelkeket mentsen Krisztus számára. Buzgalma és szorgalma vád a munkátlanság és kényelemszeretet ellen.

15:40 Prédikátoraink elhanyagolják a testmozgást, nem használják minden tagjukat egyenlő mértékben, s ezáltal egyes szerveiket megerőltetik, míg mások a tétlenség miatt elgyengülnek. Ha a munkát csak bizonyos izmokat igénybe véve végezzük, akkor azok kimerülnek és legyengülnek. Értelmünknek és minden izmunknak megvan a rendeltetése, azonban használjuk mindegyiket egyformán, hogy rendesen kifejlődjenek és megtarthassák egészséges életerejüket. Minden szervnek van feladata az élő szervezetben. A gép minden kereke eleven, tevékeny, dolgozó kerék legyen. Mindegyik függ a másiktól, és mindegyiknek dolgozni kell, hogy kellően kifejlődhessen. (Testimonies III., 310. o.)

15:41 KÖTELESSÉGÜNK, HOGY MEGŐRIZZÜK EGÉSZSÉGÜNKET

15:42 Fáj a szívem, hogy oly sok gyenge prédikátort látok, sokat, akik betegágyon fekszenek, vagy akik idő előtt fejezik be földi pályafutásukat - férfiakat, akik Isten munkájában a felelősség terhét hordozták, akik teljes szívvel dolgoztak. Az a meggyőződés, hogy a munkát, amit annyira szerettek, abba kell hagyni, sokkal fájdalmasabb volt nekik, mint a betegség okozta szenvedés vagy a közeli halál gondolata.

15:43 Mennyei Atyánk nem szívesen gyötri vagy szomorítja az emberek fiait. Nem Ő a betegség és halál oka: Ő az élet forrása. Azt szeretné, hogy az emberek éljenek, s azt akarja, hogy az élet és egészség törvényeinek engedelmeskedjenek, hogy ezáltal életük legyen.

15:44 Akik a jelenvaló igazságot elfogadják és megszentelődnek általa, azt kívánják, hogy az igazságot életükben és jellemükben kinyilvánítsák. Szívük belső vágya, hogy mások is lássák a világosságot és örvendezzenek annak. Ha az igazi őrálló kimegy a drága maggal, amelyet könny és ima közben elvet a vizek mellé, akkor a munka terhe gyakran megnehezíti szívét és lelkét. Nem bírja az állandó feszültséget, az ő lelke is mélyen felindul, azonkívül idő előtt kifárad. Minden előadás erőt és tehetséget követel. Sőt, időről időre újabb kincseket kell kibányászni Isten Szavának kincstárából. Így merítenek életet és erőt a hallgatók. Isten nem kíván olyan kimerültnek látni benneteket, hogy munkátokban ne legyen frissesség vagy élet.

15:45 Annak, aki állandóan szellemi munkát végez, elmélkedik vagy prédikál, szüksége van a nyugalomra és a változatosságra. A komoly kutató állandóan megerőlteti agyát és közben elhanyagolja a szükséges mozgást; ennek következtében teste legyengül, és a lelki munka korlátozódik. Így elmulasztja azt, amit bölcs munkálkodással elvégezhetett volna.

15:46 Ha a prédikátorok értelmesen dolgoznának és mind a lelki, mind a testi feladatokat elvégeznék, akkor a betegség nem döntené le őket oly könnyen a lábukról. Ha az evangélium szolgái naponta pár órát a szabadban dolgoznának és szabadon érezhetnék magukat, ez áldásukra válna, felszabadulnának és eredményesebben végeznék el kötelességeiket. Ha nincs elég idejük, hogy teljesen kipihenjék magukat, akkor - mialatt kezük dolgozik - tervezzenek, imádkozzanak, és azután térjenek vissza munkájukhoz, miután testileg és lelkileg felfrissültek.

15:47 Munkásaink közül néhányan úgy érzik, hogy nekik mindennap el kell végezni egy bizonyos munkát, hogy a konferencián megjelenhessenek. És midőn erre igyekeznek, fáradozásaik gyakran erőtlenek és elégtelenek. Pihenniük kell, amikor teljesen szabadok a megerőltető gondolkodástól. Ez azonban nem helyettesítheti a napi testgyakorlást.

15:48 Testvéreim, ha időt szakítotok arra, hogy kerteteket műveljétek, s ezáltal a szükséges mozgást elvégzitek és a testet "üzemképes" rendben fenntartjátok, éppúgy Isten munkáját szolgáljátok, mintha összejöveteleket tartanátok. Isten, a mi Atyánk szeret bennünket, és nem akarja, hogy szolgái közül egy is kárt valljon.

15:49 A rossz egészség és munkaképtelenség másik oka a rossz emésztés. Lehetetlenség, hogy az agy jól dolgozzék, ha az emésztőszervekkel visszaélnek. Sokan különböző ételeket fogyasztanak el sietve, ezek a gyomorban izgalmat keltenek és ezáltal a gondolkodás zavarossá válik. Az egészségtelen ételeket, de az egészséges ételek túlzott fogyasztását is kerüljük. Sokan, az egészségügyi törvényeket figyelmen kívül hagyva, állandóan esznek. Ezáltal az elme elborul. Hogyan kaphatnának isteni világosságot olyan férfiak, akik szokásaikban vigyázatlanok és így bánnak az Istentől kapott világossággal?

15:50 Testvéreim, vajon nincs-e itt az ideje, hogy az önző engedékenységből megtérjetek e pontokban? "Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos. Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek." (I. Kor. 9:24-27)