7:46 Egyszer, amikor Róma elhatározta e gyűlölt közösség kiirtását, a pápa kiadott egy bullát, amely eretnekeknek bélyegezte tagjait, és kiszolgáltatta őket az öldöklőknek.' Nem lustasággal, becstelenséggel vagy rendbontással vádolták őket, hanem azzal, hogy a kegyesség és szentség látszatával megrontották “az igazi nyáj juhait”. Ezért a pápa elrendelte, hogy “a rosszindulatú embereknek ezt a gonosz és utálatos szektáját”, amennyiben “nem hajlandók eskü alatt megtagadni hitüket, össze kell zúzni, mint a mérges kígyót”.6 Vajon gondolt-e arra ez a gőgös nagyúr, hogy ezekkel a szavakkal még találkozni fog? Tudta-e vajon, hogy szavait beírták a mennyei könyvekbe, és felelnie kell értük az ítéletkor. “Amennyiben megcselekedtétek eggyel emez én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg” (Mt 25:40).