57:4 Ez volt az "éjféli kiáltás", amely a második angyal üzenetét felerősítette. Mennyei angyalok mentek szét, hogy az elcsüggedt szenteket felrázzák és előkészítsék nagy munkájukra. Először nem a legtehetségesebb emberek fogadták el ezt az üzenetet. Az angyalok először az alázatos, engedelmes és odaadó lelkekhez mentek, arra kényszerítvén őket, hogy hangosan hirdessék a szózatot: "Íme a vőlegény jő, menjetek eléje!" Azt a felszólítást kapták, hogy siessenek és hirdessék hangosan ezt az üzenetet és ők Isten Szentlelkének ereje által igyekeztek felrázni elcsüggedt testvéreiket is. Ez a munka nem emberi bölcsességre vagy tanultságra támaszkodott, hanem Istennek erejére és a szentek, akik hallották a felhívást, annak nem állhattak ellen. Az üzenetet azok fogadták el először, akik lelkileg a legelőrehaladottabbak voltak és viszont azok, akik régebben voltak a munkában, utóbb csatlakoztak hozzájuk és segítették erőteljesebbé tenni a kiáltást: "Íme a vőlegény jő, menjetek eléje!"