53:6 Láttam, hogy Luther rettenthetetlen hős volt, nem ismert félelmet, ha az igazságot kellett hirdetni, vagy a bűnt kárhoztatni. Nem törődött sem ördöggel, sem istentelen emberekkel, mert jól tudta, hogy az, Aki vele van, hatalmasabb náluk. Luther oly bátor, buzgó és merész volt, hogy gyakran abban a veszélyben forgott, hogy túlzásba megy. De Isten felébresztette Melanchtont, aki jellemileg éppen ellentéte volt Luthernek, hogy segítségére legyen a reformáció nagy munkájának előbbre vitelében. Melanchton félénk, óvatos és végtelenül türelmes volt. Isten igen kedvelte őt. Nagy bibliatudása mellett kiváló ítélőképessége és bölcsessége volt. Lutherhez hasonlóan, szerette Isten ügyét. Az Úr egybefűzte e két ember szívét; elválaszthatatlan barátok voltak. Nagy segítségére volt Luther Melanchtonnak, ha ez veszélyben volt, hogy túl félénken és túl lassan halad; viszont Melanchton ellensúlyozta Luthert, hat túl gyorsan akart előretörni. Melanchton előrelátó óvatossága nagyon sok bajt előzött meg, amelyek elkerülhetetlenek lettek volna, ha egészen Lutherre hárul a munka; viszont nagyon gyakran megállt volna a mű, ha teljesen Melanchtonra lett volna bízva. Isten bölcsességét szemlélhettem abban is, hogy ezt a két férfiút választotta ki a reformáció munkájának előre vitelére.