43:2 A tanítványok pihentek szombaton, Mesterük halálát gyászolták, mialatt Jézus a dicsőség Királya a sírban feküdt. Mikor beesteledett, katonák jelentek meg, hogy őrizzék Jézus nyughelyét, mialatt láthatatlanul angyalok lebegtek a szent hely fölött. Az éjszaka lassan elmúlt és midőn még sötét volt, az őrző angyalok már tudták, hogy közeleg szeretett Parancsnokuk Isten szeretett Fiának szabadítása. Mialatt a legnagyobb izgalommal várták győzelme pillanatát, egy hatalmas angyal gyorsan repülve szállott alá a mennyből. Arca a villámhoz hasonlóan ragyogott, ruhája hófehér volt. Az angyal fényessége tovaűzte útjáról a sötétséget és homályt és a gonosz angyalok csapatát, - amely diadalittasan igényelte magának Jézus testét, - félelmes menekülésre késztette. Nem állhattak meg az angyal dicsősége és szépsége előtt. Az angyali csapat, mely szemtanúja volt Jézus megaláztatásának és őrizte az Ő nyughelyét, a mennyből alászálló angyalhoz csatlakozott és együttesen jöttek le a sírhoz. Közeledésüktől megingott és remegett a föld; hatalmas földrengés keletkezett.