43:16 Jézus megjelenése alkalmával Tamás nem volt jelen. Tamás nem volt hajlandó alázattal elfogadni a tanítványok jelentését, hanem nagy önbizalommal kijelentette, hogy mindaddig nem hisz az Úr feltámadásában, amíg ujjait a szögek által vert sebek helyébe s kezét általszúrt oldalába nem helyezheti. Ezzel bizalmatlanságot tanúsított testvérei irányába. Ha mindenkinek hasonló kívánsága lenne, akkor ma már senki sem fogadná el az Üdvözítőt és senki sem hinne feltámadásában. Ámde Isten azt akarja, hogy a tanítványok jelentését olyanok is elfogadják, akik maguk nem láthatták az Üdvözítőt, és nem hallhatták tanítását. Tamás hitetlensége nem tetszett Istennek. Mikor Jézus másodszor is megjelent tanítványainak, Tamás is velük volt; s midőn megpillantotta Jézust, azonnal hitt. Mindazáltal, mivel kijelentette, hogy a látáson felül is érzékelhető bizonyítékok nélkül nem hajlandó Benne hinni, Jézus megadta neki a kívánt bizonyítékokat. Tamás így kiáltott fel: "Én Uram, én Istenem!" Jézus megdorgálta hitetlenségéért, mondván: "Te azért hiszel bennem, Tamás, mert láttál engemet; boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek."