28:5 Ha a testvérek már azon az erkölcsi színvonalon állnának, amelyen állniuk kellene, akkor nem jönnének zavarba, valahányszor mondhatnának valamit Jézus dicsőségére, aki életük megmentéséért a Golgotai kereszten csüngött. Ha Isten végtelen szeretetének megértésére törekednének, azon szeretet megértésére, amely bűneink és törvénytelenségünk váltságul szeretett Fiát adta oda, és ha megértenék Jézus szenvedéseit, aki a legnagyobb gyalázatot szenvedte el, hogy a bűnös emberiségnek utat készítsen, amelyen kimenekülhet és bűnbocsánatot, életet nyerhet, akkor áldanák és magasztalnák Jézus nevét. Óh, akkor nem hallgatnának, hanem szívük és ajkuk túláradnak az Isten iránti hála és magasztalás szavától. Akkor bizonyságot tennének hatalmáról és ajkuk végtelen dicsőségét hirdetnék. És akik ezt cselekszik: Isten áldását elnyerik. Még akkor is Istent dicsőítenénk, ha ugyanazt a történetet többször elbeszélnénk. Az angyal megmutatta nekem azokat, akik éjjel-nappal meg nem szűntek ezt kiáltani: Szent, szent, szent az Úr, a seregek Istene! "Állandó ismétlések" mondotta az angyal, de "mégis Istent dicsőítik". Még akkor is Istent dicsőítjük, ha állandóan ugyanazt a történetet ismételjük is, mert ez is bizonyítja, hogy fogékonyak vagyunk jósága és kegyelme iránt.