26:5 Mi is lenne, ha Jézus, a mi Példaképünk, ezek között s általában a névleges keresztények között megjelenne, mint első eljövetelekor? Istállóban született. Figyeljétek életét és tanítói működését! A szenvedések embere volt. Jól ismerte a fájdalmat. Óh, hogy megszégyeníteni ezeket a névleges keresztényeket az alázatos Üdvözítő! Aki egyszerű, egy darabból készült ruhában járt, s akinek nem volt hová fejét lehajtani. Szeplőtlen, önmegtagadó élete kárhoztatná őket; hiúságuk és könnyelműségük miatt szégyenkezniük kellene, midőn látnák méltóságteljes komolyságát. Nyílt és becsületes szavai akadályoznák világias, könnyelmű és buja fecsegésüket. Krisztus nem szégyellné velük a kendőzetlen, tiszta igazságot közölni, amely leplezné valódi jellemüket, s ezek nem kívánnának mást, minthogy ezt a szelíd Példaképet, ezt a szeretetteljes Üdvözítőt minél előbb eltávolítsák az útból. Ők lennének az elsők, akik saját szavaival akarnák megfogni az Üdvözítőt, s elsőnek kiáltanák, hogy: "Feszítsd meg Őt, feszítsd meg Őt!"