12:5 Miközben Sátán seregeit sorakoztatta és szervezte, a szentek a városban tartózkodtak és gyönyörködtek Isten paradicsomának dicsőségében és szépségében. Élükön Jézus haladt, Ő vezette őket. Hirtelen elhagyott minket az Úr, de csakhamar ismét hallottuk kedves, nyájas szavát: "Jöjjetek Atyámnak áldottai és örököljétek az országot, amely számotokra készíttetett a világnak kezdetétől fogva." Mi mindnyájan Jézus köré gyülekeztünk és épp akkor, midőn a város kapuit bezárta, mondatott ki az átok a gonoszok felett. A kapuk lezárattak. A szentek most szárnyaikat használták és felszálltak a város falaira. Jézus is közöttük tartózkodott; dicsőséges és ragyogó koronája hétszeres volt. A szentek koronája tiszta aranyból s csillagoktól díszített volt. Arcuk sugárzott a dicsőségtől, mert teljesen átalakultak Jézus képmására. Midőn mindnyájan felemelkedtek és felszálltak a város falaira, egészen el voltam ragadtatva a fenséges látványtól.