5:30 Békességem és boldogságom éles ellentétben álltak előző bús hangulatommal és szívszorongásommal, úgy véltem, hogy megszabadultam a pokolból és a mennyországba kerültem. Sőt megköszöntem Istennek a balesetemet, mely életem nagy próbája volt, mert ez egyúttal eszköze volt annak, hogy gondolataim az örök életre irányultak. Természetem büszke és törtető volt és így nem lettem volna hajlandó szívem Jézusnak adni, ha ez a próba le nem sújtott volna, mely egyszeriben elvont engem a világ dicsőségétől és hiúságától.