5:27 Mikor először a földre hulltam, akkor egyesek a jelenlévők közül nagyon megdöbbentek és orvosért akartak küldeni, mert azt hitték, hogy egy váratlan és veszélyes roham döntött le lábamról. Anyám azonban kérte őket, hogy hagyjanak magamra, mert előtte és a többi tapasztalt keresztények előtt világos volt, hogy Isten csodálatos ereje fektetett le engem. Mikor másnap hazaértem, nagy változáson mentem át. Úgy tűnt, mintha nem is az a személy volnék, ki az előző estén atyám elhagytam. Állandóan az az íráshely volt gondolatomban: "Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm." Zsolt. 23. E szavak ismétlésénél a szívem megtelt örömmel.