Electronic Books / Adventist / Hungarian / Ellen White / Web / Eletunk Es Munkank

Eletunk Es Munkank, 30


30:1 29. Fejezet

30:2 TEHERHORDÁS

30:3 Mikor 1869 október 25-én Adams Centerben tartózkodtam, láttam, hogy egyes prédikátoraink elhanyagolják a felelősség hordozását, melyet Isten vállaikra helyezett. Ez a hanyagság még több munkát jelentett azoknak, kik a terheket hordozzák. Egyes prédikátorok elhanyagolták, hogy Isten művében elől járjanak és gyávák voltak. Fontos döntéseket kell hozni és mert a halandó ember nem láthatja meg előre a véget, egyesek vissza rettennek és nem mernek előre menni úgy, ahogy az isteni előrelátás vezeti őket. Valakinek elől kell járni, valakinek meg kell ezt kockáztatni Isten iránti félelemből, és az eredményt neki kell átengedni. Azok a prédikátorok, akik ezt a munkát eloldozzák, sokat veszítenek. Ezek nem szerzik meg azokat a tapasztalatokat, melyekkel Isten őket erős, derék férfiakká akarta nevelni, kikre majd a szükség idején számítani lehet.

30:4 Férjem betegsége alatt Isten megvizsgálta népét és kipróbáltak, hogy kinyilvánuljon, hogy mi lakozik a szívükben. Eközben feltárta előttük azokat a tulajdonságaikat, melyek ellenkeztek az ő Szentlelkével. Az Úr bebizonyította népének, hogy az ember bölcsessége boldogság és ha nem bízzák magukat Istenre, akkor terveik és számításaik dugába dőlnek. Ebből tanulhatunk. Ha tévedések történtek, akkor ezekből okuljunk és ne hanyagoljuk el a terhek és a felelősség vállalását. Ott hol sok forog a kockán, hol nagy horderejű dolgokról van szó, s fontos kérdések megoldásáról, Isten szolgáinak vállalni kell a személyes felelősséget. Nem cselekszik Isten akaratát, ha a terheket nem vállalják.

30:5 Némely prédikátor nélkülözi a szükséges képességeket, hogy gyülekezetet építsen és nem is dolgozik készségesen Isten művében. Ezeknek osztatlan érdekkel lankadatlan buzgósággal és fáradhatatlan türelemmel és kitartással kellett rendelkezni. Ha ezekkel a tulajdonságokkal tevékenykednének, akkor a gyülekezeti rend fenntartható volna.

30:6 Isten figyelmeztette férjemet, hogy kímélje erejét. Láttam, hogy Isten kegyelméből felépült és élete az irgalom csodája, nem azért, hogy ismét magára vegye azokat a terheket, melyek alatt összeroskadt, hanem, hogy Isten népe az ő tapasztalatából az egész mű érdekeinek fejlesztésében és a terhekből, melyeket viselnem kell, hasznot húzzon.

30:7 Férjen felépülése utáni esztendők nem az Úr nagy munkaterületet nyitott meg számunkra. Kezdetben félénken beszéltünk a nyilvánosság előtt, mikor az Isten előrelátása az utat megnyitotta, bizalmat nyertem, hogy nagy hallgatóság elé álljak. Együtt látogattuk sátor összejöveteleinket, melyek Maine-től Dakotáig, Michigantől Texasig és Californiáig terjedtek.

30:8 A mű, mely gyengén és vontatottan indult, megerősödött, és kiterjedt.

30:9 Fejlődésének bizonyítékai a kiadóhivatalok és a missziók melyek sok államban létesültek. Ahelyett, hogy első lapunk kiadását zsákban a postára vigyük, most különböző havi folyóirataink százezreit küldi szét kiadóhivatalunk. Isten keze igazgatta a művet, hogy megáldja és felépítse. Életem további története sok vállalkozást foglal magában, melyek közben felmerültek és melyekkel életem műve szorosan egybe forrt. Ez intézmények létesítéséért férjem és én szóban és írásban harcoltunk. E tevékeny és cselekedetekben gazdag évek tapasztalatainak csak érintése is messze túl lépi élet történetem kereteit. Sátán erőfeszítései nem szűntek meg, hogy a művet hátráltassák és a munkásokat elpusztítsa, de Isten szolgáit és művét megoltalmazta.

30:10 Ha végigtekintek elmúlt életünkön, csak azt mondhatom, mivel előrehaladásunk minden mozzanatát magam is átéltem, dicsőség Istennek! Ha látom, hogy mit tett az Úr csodálkozom és bízom Krisztusban a vezetőben. Nem félhetünk a jövőtől, kivéve ha azt az utat, melyen az Úr vezetett bennünket és a történetünkben rejlő tanításokat elfelejtjük.

30:11 EGY ÜNNEPÉLYES ÁLOM

30:12 - 1871 ápr. 30-án nagyon szorongó lelkülettel tértem nyugovóra. Három hónap óta nagyon levert voltam. Gyakran imádkoztam lelki gyötrelmeim közepette enyhülésért. Segítségért és erőért könyörögtem Istenhez, hogy le küzdjem bátortalanságomat, mely hitemet és reményemet oly annyira megbénította, hogy képtelenné tett a munkára.

30:13 Azon az éjszakán egy álmot láttam, mely lelkemre felüdítő hatással volt. Azt álmodtam, mintha egy nagy tömeg jelenlétében megtartott fontos összejövetelen vennék részt. Sokan komoly imában voltak merülve az Úr előtt és úgy látszott, mintha nagy teher nehezedre szívükre. Egyesek úgy látszik nagy lelki gyötrelmeken mentek keresztül, mert az érzelmeik annyira izgultak, hogy könnyek között hangosan kiáltoztak segítség és világosság után. Legkiválóbb atyánk fiai is résztvettek ezen benyomásos jelenetben. S. atyafi látható nagy lelki gyötrelmek közepette térdelt a földön. Felesége egy csoport közepette közönyös gúnyolódó között foglalt helyet, úgy viselkedett, mintha kívánná, hogy mindenki lássa a megalázkodók felett érzett megvetését.

30:14 Álmomban Isten Lelke szállt reám. Ima és sírás közepette felemelkedtem és így szóltam: "Isten Lelke van rajtam! Indíttatva érzem magam, hogy kijelentsem előttetek, miszerint el kell kezdenetek a ti saját személyetekért való munkálkodást. Ti azt várjátok, hogy Isten végezze el helyettetek ezt a munkát, melynek elvégzését tirátok bízta. Ha részetekről meg lesz a rátok bízott munka elvégzésére való hajlandóság, akkor meg lehettek győződve arról, hogy szükség esetén számíthattok segítségére. Ti azonban éppen a rátok bízott munkát hagyjátok elvégezetlenül, Istenhez kiáltottatok, hogy ő végezze azt el helyettetek. Ha követtétek volna a tőle kapott világosságot, akkor mostan még több világosságot és áldást nyerjetek tőle mikor az ilyen körülmények között csak újabb hanyagságra és megvetésre szolgáltatna okot részetekről? Isten nem ember, aki játszani engedne magával."

30:15 Elő vettem a drága Bibliát és körülvettem azt mind azon különböző bizonyságtételekkel, melyek Isten népe számára adattak és így szóltam: Itt minden elképzelhető esetre nézve van intézkedés. Itt fel vannak jegyezve a kerülendő bűnök és megtalálhatják az óhajtott tanácsot, amely mások hasonló esetében adatott. Tetsszék Istennek, hogy tanításra tanítást és parancsra parancsot adjon néktek. Azonban csak igen kevesen tudjátok, hogy ezen bizonyságtételek mit tartalmaznak. A Szentírásban nem vagytok otthonosak. Ha a keresztényi tökéletesség elérése utáni vággyal kutattátok volna a Bibliát, akkor a bizonyság tételetekre nem lett volna szükségetek. Mivel azonban elmulasztottátok az Istentől ihletett Biblia könyvével való megismerkedést, ő ezért egyszerű, egyenes bizonyság tételekkel igyekszik benneteket elérni és figyelmeteket a figyelemre nem méltatott Szentírás szavaira irányozni és mostan sürgetően kér benneteket, hogy hozzátok összhangba életeteket annak tiszta és magasztos tanításával.

30:16 Az Úr szeretne benneteket az adott bizonyságtételek által figyelmeztetni, fenyíteni, tanáccsal ellátni és elméteket az ő igéje fontosságának tudatával betölteni. A megírt bizonyságtételek semmiféle új világosságot sem nyújtanak, csupán a már kijelentett ihletett igazságokat vésik elevenebben elménkbe. Isten igéje minden kétséget kizáróan megmondja az embernek Isten és felebarátja iránti kötelességét, de közületek csak kevesen engedelmeskednek ennek a világosságnak. A bizonyságtételekben nincsen semmiféle új igazság kijelentve, hanem a már kijelentett nagy igazságokat egyszerűsítette a maga módján a nép elé tárta, hogy felébresztvén őket, igazságait elméjükbe vésse és minden mentegetőzésnek elejét vegye. Ha tehát a nép, mely Isten szemefényének vallja magát, engedelmeskedni akarna az ő igéjében feljegyzett parancsolatainak, akkor nem adattak volna különleges bizonyságtételek sem, hogy azok kötelességeikre emlékeztessék őket, hogy megmutassák bűneiket és azon nagy veszedelmet, amelyben forognak, ha Isten igéjének nem engedelmeskednek. Sokaknak lelkiismerete eltompult, mivel elvetették, elhanyagolták és megvetették a világosságot. És Isten elveszi bizonyságtételeit népétől, elveszi erejét és megalázza azt.

30:17 Azt álmodtam, hogy mikor beszéltem, hogy Isten ereje oly nagy mértékben töltetett ki reám, hogy minden erőm elhagyott, látomásom azonban nem volt. Úgy véltem, hogy férjem felállít a nép előtt és így szólt: "Ez Isten csodálatos ereje. A bizonyságtételeket hatalmas eszköznek adta, hogy a lélekhez férkőzzünk és ezek által még hatalmasabban fog működni, mint ahogy eddig tette. Aki az Úré az álljon fel!"

30:18 Azt álmodtam, sokan azonnal felálltak, engedelmeskedve a felhívásnak. Mások mogorván ültek, egyesek gúnyolódtak és egy páran teljesen közömbösek maradtak. Valaki mellettem állva azt mondta: "Isten emelt fel téged és szavakat adott, hogy szóljál e néphez és elérjed a szíveket, ahogyan senkinek előtted nem adta azt. Isten úgy alakította a te bizonyságtételeidet, hogy megfeleljen azon eseteknek, amelyekben egységre van szükség. Téged ne rendítsenek meg a gúnyolódások, csúfolódások, szemrehányások és dorgálások. Ha Isten különleges eszközévé akarsz lenni, nem szabad senki másra támaszkodnod hanem egyedül rajta kell csüngened és a szőlővesszőhöz hasonlóan köréje kell fonnod hajtásaidat. Ő arra akar felhasználni téged, hogy általad világosságát közvetítse a népnek. Naponként kell erőt gyűjtened Istentől, nehogy környezeted elhomályosítsa a világosságot, melynek általad kell az Ő népére világítania. Sátánnak különösképpen az a célja, hogy távoltartsa Isten népétől azt a világosságot, melynek az utolsó napok veszedelmei közepette oly nagy szükségük van. A te bizonyságtételednek azonban más jellege van. Ennek ki kell terjeszkednie az élet részleteire, hogy megőrizze a gyenge hitet az elhalástól és elméjükbe vésse a hívőknek annak a szükségességét, hogy ők világosság gyanánt fénylenek a világban. Isten egy bizonyságtételt adott neked, hogy az elszakadtaknak és a bűnösöknek szemük elé tárjad igazi állapotukat és mérhetetlen veszteségüket, melyet el kell szenvedniük abban az esetben, ha bűnös életük folytatásától meg nem szűnnek. Midőn Isten szemeid elé tárta és elmédbe véste ezt, mint senki másnak a most élők közül, ezzel szoros összefüggésben kapott világossághoz mérten a felelőséget is reád hárítja. Nem erővel és hatalommal, hanem az én Lelkemmel mondja a seregek ura. Emeld fel szavadat és trombita harsogáshoz hasonlóan hirdesd népem bűneit és Jákob házának vétkeit." Zak, 4,6 és az 58,1.

30:19 Ez az álom hatalmas benyomást tett rám. Mikor felébredtem levertségem eltűnt, kedélyem derűs volt és nagy békességet éreztem. A gyengeségek, melyek képtelenné tettek a munkára, megszűntek és olyan erőt éreztem, melyet már hónapok óta nélkülöztem. Úgy tűnt nekem, hogy Isten leküldte angyalait, hogy enyhülést hozzanak számomra. Kimondhatatlan hála töltötte el szívemet, hogy levertségem világossággá és boldogsággá változott. Tudtam, hogy a segítség Istentől jött. Ezt az erősítést az isteni kegyelem csodájának tartottam és nem akarok jóságáért hálátlansággal fizetni.