9:63 A hegyek magányának ünnepélyes fenségében Mózes egyedül volt Istennel. Körülötte minden Isten nevét viselte. Mózes úgy érezte, hogy az Úr állandó jelenlétében él, és az Ő ereje árnyékolja be őt. Itt felszívódott benne az önelégültség. A Végtelen jelenlétében felismerte, hogy milyen gyenge, tehetetlen és rövidlátó az ember.