22:16 Isten Ábrahámot Igéje tanítójául hívta el, egy nagy nép atyjául választotta ki, mert látta, hogy Ábrahám tanítani fogja gyermekeit és házanépét Isten törvényének elveire. És ami erőt adott Ábrahám tanításának, az a saját életének befolyása volt. Nagy háztartása több ezer emberből állt, akik közül sokan családfők voltak, és nem kevesen újonnan tértek meg a pogányságból. Egy ilyen háztartást erős kézzel kellett kormányozni. Gyenge, ingadozó módszerek nem feleltek volna meg. Isten így szólt Ábrahámról: "Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az házanépének ő utána..." (1 Móz 18:19). Mégis tekintélyét oly bölcsességgel és gyengédséggel gyakorolta, hogy megnyerje a szíveket. Az isteni Figyelő bizonyságtétele így folytatódik: "... hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén..." (1 Móz 18:19). Ábrahám befolyása túlterjedt saját háza népén. Bárhol ütötte fel sátorát, mellette oltárt is állított áldozat és istentisztelet céljára. Amikor sátorát felszedte, az oltárt otthagyta, és így sok vándorló kánaánita, aki Ábrahámnak, az Úr szolgájának életéből megismerte Istent, ott maradt az oltárnál, hogy áldozatot mutasson be az Úrnak.