18:94 Az idő múlt, és a János által várt birodalmat nem alapították meg. Heródes börtönében az életadó levegőtől és a pusztai élet szabadságától elzárva várt és figyelt. Nem hallatszott fegyvercsörgés, sem a börtönök ajtójának megnyílása; de betegek gyógyultak, az evangélium hirdettetett, emberek lettek felemelve, akik tanúskodtak Krisztus missziójáról. Börtönének magányában felismerte, hogy ösvénye oda vezet, ahova Mesteréé. Ekkor János elfogadta megbízását: a Krisztussal való áldozat közösségét. A menny küldöttei kísérték el sírjába. A világegyetem értelmes lényei, az elbukott és el nem bukott lények igazolták önzetlen szolgálatát.