11:17 János szeretetre, részvétre és társaságra vágyott. Jézus közelébe húzódott, leült melléje és keblére hajolt. Amiképpen a virág a napot és harmatot, úgy kívánta lelke az isteni fényt, és életet. Imádattal és szeretettel szemlélte a Megváltót, míg végül a Krisztushoz való hasonlóság és a Vele való közösség lett egyetlen vágya, és jellemében visszatükröződött Mesterének jelleme.