10:14 Mivel az emberek gonosz szenvedélyei és szándékai száműzték Istent gondolataikból, ez a megfeledkezés még hajlamosabbá tette őket a gonoszra. A bűnszerető emberek Istent saját emberi tulajdonságaikkal ruházták fel és ez az elképzelésük megerősítette a bűn hatalmát. Öntetszelgésükben odáig jutottak az emberek, hogy Istent olyannak tekintették, mint önmagukat; olyan lénynek, akinek célja az öndicsőítés, aki felemeli vagy megalázza az embereket aszerint, hogy elősegítik-e vagy akadályozzák-e az Ő szándékait. Az elnyomott osztályok a legfelsőbb Lényt úgy tekintették, mint aki csak annyiban különbözik elnyomóiktól, hogy felülmúlja őket hatalomban. Ezek az eszmék alakították ki a vallás minden formáját. Mindegyik a zsarolás elnyomó rendszere volt. Az imádkozók ajándékokkal és szertartásokkal igyekeztek kiengesztelni az Istenséget, hogy kegyeit saját önző céljaikra biztosítsák. Az ilyen vallásnak nincs hatalma a szíven vagy a lelkiismereten. Ez csak formális körforgás, amely elfárasztja az embereket, és ha nem hoz hasznot számukra, szabadulni kívánnak tőle. Ezáltal a rossz feltartóztathatatlanul erősödik, míg csökken a jó utáni vágy. Az emberek elvesztették Istenhez való hasonlóságukat, és annak a démoni hatalomnak bélyegét vették fel, amely uralta őket. Az egész világ a romlás süllyesztőjébe került.