59:13 Egy embert se került el, mint értéktelent, hanem igyekezett meggyógyítani minden lelket. Minden társaságban olyan tanítást nyújtott, amely megfelelt az időnek és a körülményeknek. Minden hanyagság, vagy sérelem, amellyel illették egymást az emberek, Őt annak tudtára ébresztette, hogy szükségük van az Ő isteni és emberi részvétére, rokonszenvére. Igyekezett reményt kelteni a legdurvább, legnyersebb, legkevesebbet ígérő emberekben is és biztosította őket arról, hogy feddhetetlenekké és ártatlanokká válhatnak és oly jellemet fejleszthetnek, amely Isten gyermekeivé teszi őket (9T 190-191).