27:5 A gyülekezet felelőssége. - Apátlan és anyátlan gyermekeket helyeznek a gyülekezet karjaiba és Krisztus így szól követőihez: "Fogadjátok be ezeket az elhagyott gyermekeket, neveljétek fel őket nekem és elnyeritek jutalmatokat." Láttam, hogy sok önzés nyilvánult meg e téren. Ha nincs különösebb bizonyítékuk arra, hogy hasznot húzzanak azoknak házukba fogadásából, akiknek otthonra van szükségük, akkor némelyek elfordulnak és így szólnak: Nem! Úgy látszik nem tudják, vagy nem törődnek azzal, vajon az ilyenek üdvözülnek-e vagy elvesznek. Úgy gondolják, ez nem az ő ügyük. Így szólnak Kainnal: "Avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának?" Nem akarnak kényelmetlen helyzetbe kerülni vagy bármi áldozatot hozni az árvákért, ezért közömbösen küldik őket a világ karjába, amely néha készségesebben elfogadja őket, mint e hitvalló keresztények. Isten ama napon számon kéri majd azokat, akiknek a menny alkalmat adott a lélekmentésre. Azonban mentségeket kerestek és nem akarták úgy elkezdeni a jó munkát, hogy ne húzzanak hasznot belőle. Láttam, hogy akik visszautasítják a jó cselekedetek ezen alkalmait, hallani fogják Jézustól: "Amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel eme legkisebbek közül, énvelem sem cselekedtétek meg." (Mt 25:45. Olvasd el még Ésaiás 58:5-11. verseit!)