49:9 Isten Fia leszállott, hogy az elesetteket felemelje. Otthagyta a magasságot, a bűn nélküli világokat, a kilencvenkilencet, melyek szerették Őt, és lejött erre a földre, ahol "megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért." (Ésa. 53, 5.) Minden dologban hasonlóvá vált testvéreihez; olyan testet öltött fel, mint a mienk. Tapasztalta, mit jelent éhesnek, szomjasnak és fáradtnak lenni. Táplálékkal tartotta fenn életét és alvással erősítette testét. Idegen és vándor volt a földön - a világban élt, de nem e világból való volt. Megkísértetett és háboríttatott, ahogyan napjainkban is férfiak és nők megkísértetnek és háboríttatnak, de a bűntől mentes maradt. Mindenkor gyöngéd, részvétteljes, szeretetteljes volt, másokkal szemben elnéző. Isten jellemét így szemléltette lényében. "Az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk... aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal." (Ján. 1, 14.)