46:10 A vihar egész éjjel dühöngött; minden intézkedésük ellenére, a hajó léket kapott. "Másnap a hajóterhet kihányák." Ismét eljött az éjszaka, de a vihar csak tovább tombolt. Teljes erejével dobálta a hajót ide-oda, melynek árboca már kettétört és vitorlái széttépve lógtak alá. Úgy rémlett, hogy a recsegő-ropogó szálfák bármely pillanatban széthullhatnak, oly erősen hányódott és ingott a hajó a vihar dühöngésében. A lék szemlátomást nagyobbodott. Valamennyien - utasok és hajószemélyzet - állandóan szivattyúzták a vizet. A fedélzeten egy pillanatig sem volt megállás senki számára sem. "És harmadnap" - írja Lukács - "tulajdon kezeinkkel hányók ki a hajó felszerelését.